Mesteravatót tartott december 2-án, pénteken Esztergomban a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A Szent Adalbert Központban rendezett ünnepségen 10 szakma képviselőjeként 84 mester vette át oklevelét a régi, céhes hagyományok szerint rendezett ünnepségen.
A résztvevőket köszöntve dr. Szerencsés László, a kamara elnöke elmondta, a mesterképzés szűkebb hazánkban sikertörténet, a kereskedelmi és iparkamarák közül arányaiban az elmúlt években Komárom-Esztergom megyében kaptak a legtöbben mesteri címet.
Hozzátette, hazánk fejlődésének kulcsa a szakképzett munkaerő megléte és itthon maradása, ezzel felértékelődik a mesterek szerepe a szakmai ismeretek átadásában. Ahol mester van, ott lesz tanítvány is, aki régi fogásokat ellesve, majd a sajátjaival kiegészítve élteti a szakmáját és megőrzi a tudást.
Dr. Szerencsés László elmondta, a kamara országosan garanciát vállalt a duális képzés színvonaláért, annak érdekében, hogy minél több jövendőbeli szakmunkás ne az iskolában, hanem gyakorlati képzőhelyeken tanulja meg a szakma mélyebb ismereteit.
A színvonal emelése érdekében 2015 szeptember elsejétől szakmunkás tanulókat csak mestervizsgát tett személy oktathat. A felmérések szerint a végzettek közül sokkal többen gyakorolják tanult szakmájukat azok, akik duális képzőhelyen, a mindennapi gyakorlathoz legközelebb sajátították el ismereteiket.
A mesteravatót ünnepélyes megkezdésére Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke adott jelet, amikor fő céhmesterként felnyitotta az 1774-ből származó eredeti céhládát.
Emlékezetett arra, hogy a kereskedelmi és iparkamara mesteravatási ceremóniája bekerült a megyei értéktárba és aki ma átveszik a mesterlevelet, bekerülnek a megyei önkormányzat képzeletbeli értéktár könyvébe.
„Nekünk nemcsak a régmúlt emlékei fontosak, hanem azok a kiváló emberek is, akik mindennapi munkájuk révén példaként állnak előttünk” – fogalmazott Popovics György.
A résztvevőket köszöntötte Czunyiné dr. Bertalan Judit, országgyűlési képviselő, aki szólt arról, hogy akik most mesterlevelet kaptak, azokban megfogalmazódott a felismerés, hogy kevés volt amit az iskolában tanultak, és a szakmájukhoz elhivatottsággal közelítve nem érezték tehernek új ismeretek elsajátítását.
Erős Gábor, országgyűlési képviselő elmondta, hogy a szakmai utánpótlás nevelése szempontjából is igen nagy jelentőséggel bír a mester címet viselő szakember, hiszen korszerű szakmai tudással, pedagógiai ismeretek birtokában magasabb színvonalon tudja átadni ismereteit a tanulóknak.
Kancz Csaba, megyénk főispánja kiemelte, jó látni, hogy sok a fiatal mester, akik úgy döntöttek, hogy tanulmányaik után még egyszer iskolapadba ülnek és magasabb szintre emelik tudásukat, melyet most mesterlevéllel is elismernek.
A mesterek avatása után öt személynek adományoztak aranykoszorús mester címet. Zoltai Dániel, a kamara titkára elmondta, a cím adományozásához mesteri címmel kell rendelkezni, valamint legalább 30 év tevőleges szakmai múltat kell igazolni.
Az elismert személyek magatartása, jelleme példamutató kell legyen vállalkozó társaik, valamint a tanuló ifjúság számára egyaránt, megmutatva azt az igényességet, mely lehetővé teszi a saját és az elkövetkezendő generációk számára a feddhetetlen és követendő szakmaiság megtestesülését.
Az aranykoszorús mesterek részére kitüntető jelvényt, oklevelet és emlékplakettet adtak át.
Az adományozó testület döntése szerint Aranykoszorús Mester címet vehetett át Jávorszky Csaba, tatabányai villanyszerelő mester, Nagyváradiné Csenki Enikő, tatabányai fodrász mester, Németh Imre, kisbéri szerszámkészítő mester, Kovács Gábor, tatai szakács mester (posztomusz) és Vihari Zsolt, esztergomi autóvillamossági szerelő mester.
A mesteravatón részt vett Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, országgyűlési képviselő. A pohárköszöntőt Steindl Balázs, Esztergom Megyei Jogú Város alpolgármestere, valamint a járási hivatal vezetője tartotta.
Kovács Károly, fő ceremónia-mester az oklevelek átadása előtt felelevenítette, hogy az első magyarországi céhet 1307-ben a kassai szűcsök alapították, az utolsóként pedig a nyergesújfalui molnárok céhét szüntették meg 1922-ben.
Megyénkben először 1999-ben rendeztek hasonló mesteravatót, amikor a mostanihoz hasonlóan a mészáros céh 1775-ben készült ládája előtt tettek esküt és az ifjú mesterek az asztalosok céhének kupájából, illetve a cipészek céhének serlegéből ittak társpoharat az őket vizsgáztató látómesterekkel.
Fotók: Ternován Zoltán
Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
