Október 4-én ünnepeltük az Állatok Világnapját, mely tisztelgés az állatok védőszentje, Assisi Szent Ferenc előtt, aki már a 13. század elején is hirdette, hogy szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élőlény, vagy élettelen.
A jeles nap további célja, hogy erősítse az ember és állat közötti barátságot és felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára is. A világnap alkalmából, cikkünkben 3 érdekes tengeri állatot mutatunk be.
Palackorrú delfin, az intelligens vízi emlős
A palackorrú delfin a tengerek, óceánok legintelligensebb faja. Egyes tudósok szerint a palackorrú delfinek kommunikációja egy komplett nyelvrendszernek tekinthető, és próbálják megérteni különleges, füttyökből álló “beszédüket”. Ehhez az okos és bájos állathoz más érdekességek is kapcsolódnak. Lássunk ezek közül néhányat:
- Gyakorlatilag soha nem alszanak. Ezt úgy tudják kivitelezni, hogy a két agyféltekéjük felváltva pihen. Más tudósok szerint néhány másodperces alvási ciklusaik vannak.
- Minden delfinnek saját füttyjele van, ez akár a delfin nevének is tekinthető. Ha egymás közelébe érnek, akkor saját “nevüket” ismételgetik.
- Akár 35 km/h sebességgel is képesek úszni.
- Imádnak magasra felugrani a vízből, de a mélység is vonzza őket, akár 600 méter mélyre is leúsznak.
- A delfinek szülésében az egész csoport részt vesz, úsznak a szülő delfin körül, hogy megóvják őt ebben a kiszolgáltatott helyzetben. Eközben egy “bába” delfin közvetlenül segít a kicsi megszületésében. Az újszülöttet a bába azonnal a vízfelszínre viszi, hogy lélegezni tudjon.
Narvál, a tengerek unikornisa
Sok érdekes és szokatlan állat él Földünkön. Ezek közé tartozik a narvál is, az az emlős, ami a jeges óceánokban, a jéghegyek alatt tölti idejének nagy részét, és csak levegőt venni jön fel a felszínre.
A narválok számára létfontosságú, hogy a levegővételhez megtalálják a jégpáncélon lévő réseket, ehhez pedig különleges bioszonár-képességüket használják, hiszen a tenger alatt, a sötétben szemük nem nyújt elegendő információt.
Másodpercenként ezer kattintásszerű hanggal célozzák meg a tenger egy adott területét, a visszaérkező jelből pedig húsos állkapcsukban található érzékelők segítségével rakják össze a képet.
Tájékozódási módszerükön kívül, külsejük is különleges, a hatalmas agyar miatt, amit a fejül közepén hordanak. Innen ered a tengerek unikornisa elnevezés is. A “szarv” valójában a bal felső szemfog, ami a hímek esetében hatalmasra, több méteresre nő meg. Szerepe, funkciója jelenleg még kérdéses.
Kockamedúza, a Föld egyik leghalálosabb állata
Földünk leghalálosabb állatai között előkelő helyet foglal el a kockamedúza. Egyelőre 51 féle kockamedúza fajt azonosítottak a tudósok, de nagy valószínűség szerint vannak még eddig nem azonosított alfajok is.
Kocsonyás testük 20 cm hosszú és széles is lehet, 15 db csápjuk van, amelyek akár a 3 méteres hosszúságot is elérhetik. Jellegzetes alakjukon túl, a kockamedúzák más egyedi tulajdonságokkal is rendelkeznek.
24 darab szemük van, ebből 16 szem a fény érzékelésére szolgál, a másik 8 szem pedig egy komplex lencserendszert alkot. Feltételezések szerint a kockamedúza látása a teljes fényspektrumra kiterjed.
A kockamedúza idegrendszere is fejlettebb a többi medúzafajnál. Míg a medúzák általában csak sodródnak a vízben, addig a kockamedúza tudatos mozgást végez benne. Célzottan vadászik, követi áldozatát. Mozgása gyors, akár hat métert is meg tud tenni percenként!
Bízunk benne, hogy érdekesnek találtad cikkünket, ha szeretnél további állatokat is megismerni, látogass el a Thinker.hu ismeretterjesztő weboldalra!
Kép forrása: Pexels.com
