2002. augusztus 20-án a Szent István napi ünnepség keretén belül avatták a dorogi stadion részleges felújítása keretében végbement új öltözőblokkot, a műfüves villanyfényes edzőpályát és illemhelyet. A beruházás az ezredfordulón kiírt első országos stadion-rekonstrukciós program támogatásával zajlott.
Az első Orbán-kormány regnálásának idején történt határozat az állam és az MLSZ közös törekvésével létrejött országos stadion-rekonstrukciós programról, amelyre pályázat útján lehetett jelentkezni. Alapfeltételként, a támogatásban az első két osztályban szereplő labdarúgó csapatok egyesületei részesülhettek. Az elnyerni kívánt összeg nagyságát az önerőből biztosított alaptőke határozta meg. A központi támogatás mértékét ezen alapösszeg kétszerese jelentette. A Dorogi FC egyesülete a 2001–2002-es bajnoki idényben az NB I B-ben szerepelt, így esélye volt sikeres pályázatot benyújtania. Dorog város önrészként 22 millió forintot tudott kiszorítani erre a célra a költségvetéséből, így a dorogi sportpályára a központi alapból további 44 millióra számíthatott. 2001 augusztusának első napjaiban elkészült dorogiak pályázata benyújtásra került a döntő bizottság elé, amely sikeresnek bizonyult, ezáltal összesen 66 millió forint állt rendelkezésre a felújítási munkálatokra.
Az eredeti korabeli öltöző, amely klubhelyiségként és büféként is szolgált a hőskorszakban.
Dorog város vezetői, a Dorogi FC elnökségi tagjai és a Dorogi-szénmedence Sportjáért Közalapítvány vezetősége közösen látott neki a tervek kidolgozásához, hogy a pályázati pénzt a legoptimálisabban tudja felhasználni. Ennek megfelelően született a végleges döntés és kalkuláció az öltőzőépület korszerűsítéséről és egy műfüves edzőpálya létesítéséről. A hetvenes évek elején épült öltözősor teljes belső átalakítása és a tető szigetelése egy komplett tetőszerkezeti ráépítéssel volt az elsődleges koncepció. Ezáltal az egykori öltöző épülete eredeti arculatának megőrzése mellett egyben korhűbben idomulna a sportlétesítmény stílusához is. Az épület belső átalakításának köszönhetően a szertár bővítése mellett lehetővé tette a mosoda beköltöztetését is, amely korábban a létesítmény délkeleti szögletében lévő különálló épületben működött. A pályázat elkészítése során merült fel elsőként, hogy Buzánszky Jenő nevét viselje a stadion, azonban az illetékesek úgy döntöttek, hogy nem szerencsés az élő személyről történő névadás, így az okiratokban Dorogi Városi Stadion néven szerepelt a létesítmény.
Az épülőben lévő új öltöző a hetvenes évek elején. Mögötte még jól látszik a Bagolyvárnak nevezett régi épület is, amelyet az 1970-es évek első éveiben lebontottak.
Az uszoda felújításának terve 1998-ban meghiúsult, majd be is zárta kapuit a megkopott fürdő. Részben ez adta az ötletet és lehetőséget, hogy a sportelepen belül alakítsanak ki edzőpályát a labdarúgók részére. Tekintve, hogy város nem mondott le véglegesen az uszodáról, ezért az eredeti fürdő területének csak egy kisebb darabját tudták az edzőpálya céljára felszabadítani. A rendelkezésre álló hely ezáltal csak egy limitált méretű pályához volt elegendő. Az időjárás viszontogságaiból származó kellemetlenségek elkerülése végett a műfüves megoldást választották, továbbá villanyfényes megvilágítási lehetőséget is eszközöltek. A pálya a Köztársaság úti Északi kapu előtti parkolóval párhuzamosan a stadion állóhelyéhez vezető sétány kanyarulatáig terjedő szakasz által határolt területen kapott helyet.
Bő három évtizeden át szolgált eredeti formájában a hetvenes évek elején épített öltözősor, amely 2002-ben került átépítésre. A fedett tribün alatti alagsorban a régi időkben létrehozott további öltözők és fürdők is sorakoztak, amelyek kiegészítésként egészen 1996-ig szolgáltak, elsősorban az utánpótlás csapatok részére.
A munkálatok gyorsan és látványosan haladtak. Az öltöző átépítését sikerült úgy ütemezni, hogy a bajnokságot ne zavarja, így a 2002–2003-as évadot megelőző nyári szünet során sikeresen mindent be is tudtak fejezni. A felújítás már külsőleg is igen szembeötlő volt, az öltözősor belső tere pedig a kor minden igényének megfelelő módon került kialaktásra. Tágas és kényelmes öltözők, fürdők, mosdók és illemhelyek mellett a szertár is igen komoly méretűre nőtt, ahonnan közvetlen átjárás nyílt a betelepített mosodába, amely új, egyben nagy kapacitású gépeket is kapott. Az orvosi szoba, a masszőr-kezelő, játékvezetői szoba egyaránt kifogástalan lett, továbbá újabb helyiségeknek köszönhetően megoldódott a mérkőzések előtti adminisztrációs munkálatok egyszerűbb és helyben történő lebonyolítása. Korábbiak ugyanis a két fél technikai vezetője a klubszékház második emeleti irodáiban tötltötte ki az előírt dokumentumokat, ellenőrizte a csapatok játékosainak igazolását. A teljesen megszépült és újjávarázsolt öltözőblokk épülete még egy kültéri stopli-mosóval is el lett látva. A megüresedett mosoda épületét a szurkolók részére kialakított mosdó és illemhellyé alakították, amely a legkényesebb igényeket is kielégítette.
A korabeli újságcikk beszámoló a jeles eseményről. A képmellékleten számos neves résztvevő a dorogi stadionban. Elől Göb Sándor, mögötte Tittmann János, Tóth János, Jánosi György. A következő sorban Baranyai Lőrinc, Molnár Albert, hátrébb pedig Puchner József, Bokros László és Gál Andor látszik (forrás: 24 Óra Komárom-Esztergom megyei napilap).
A kivitelezési munkálatokat a Csúcs Kft. végezte, amely maximálisan mindvégig együttműködött és folyamatosan egyeztetett a dorogi klub illetékeseivel, élén Kiss Lászlóval, a Dorogi FC ügyvezető igazgatójával, hogy a a sportolók, valamint a személyzet igényeinek lehető legjobb szempontjait érvényesítse. A munkálatok befejeztével mindkét fél kölcsönösen elégedett volt egymással. A hivatalos és ünnepélyes átadást augusztus 20-ra időzítették. Egy év elteltével ismét tovább szépült a sportcentrum, az öltöző felújítás pedig megoldotta hosszú távra is az egyesület csapatainak és vendégeinek a magasszintű ellátást. Szent István napjára az ünneplő közönség és a meghívott díszvendégek a sportpályán gyülekeztek. Az állami szektorból Jánosi György Ifjúsági- és Sportminiszter érkezett személyesen az avatásra, továbbá országgyűlési képviselők, Dorog város képviselő testülete, valamint a dorogi sport jeles alakjai – élükön olyan labdarúgó-legendákkal, mint Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Ilku István, Monostori Tivadar, Lakat Jenő – és rengeteg civil szervezet képviselői. A dorogi és környékbeli lakosok is igen nagy számban vettek részt az ünnepségen, akik az elmúlt évi igen sikeres Millenniumi évfordulóhoz hasonlóan, a trübünt zsúfolásig megtöltötték és szép számban foglaltak helyet szerte a stadionban is.
Jánosi György Ifjásági- és Sportminiszter szimbolikus ajándékként nyújta át a nemzeti- és a piros-fekete szalagokkal átkötött állam- és Dorog városi címerével ékesített futball-labdát.
A Dorogi Bányász Zenekar és a Dorogi Aranycsengő Mazsorett csoport, valamint a mezbe öltözött Dorogi Diófa Focióvoda apróságainak díszbevonulása vezette fel az ünnepi aktust, majd a Himnuszt követően Jánosi György mondott ünnepi köszöntőt, utána pedig dr. Tittmann János polgármester méltató szavai következtek. A játéktéren felállított nagy színpadon különböző kulturális bemutatók színesítették az ünnepi műsort. A Leányvári Nemzetiségi néptánccsoport produkciója örvendeztette meg a nagyérdeműt. Az erre az alkalomra A Dorogi stadion története címmel készült munkámat a dorogi színjátszó csoport egyik ifjú diákja olvasta fel, amelyben az 1914-es alapítástól eltelt közel kilenc évtized során a sportlétesítmény minden fontos és jelentős mozzanatát összegeztem. A hivatalos ünnepséget követően kötetlen programmal múlatták az időt a résztvevők, akik többek között megtekintették a sportmúzeumunkat is. A sportminiszter, aki feleségével érkezett, nagyon jól érezte magát és kora estig maradtak, együtt ünnepelve a helyiekkel.
A két világháború között az ellenfelek öltözője, majd mosoda és szárítóként használt épület 2002-ben nyilvános toalettként lett átalakítva, amely napjaink is illemhelyként szolgál (forrsá: magyarfutball.hu)
A minden szempontból sikeres beruházást némi szerencsével még fokozni is lehetett volna. Az akkori vezetőedzőnk, Horváth Pál, a Rádió Taxi elnöke tett egy felajánlást, miszerint az öltözőépületre húzott tetőteret saját költségén beépítettné, ahol klub- és VIP-helyiségeket, valamint vendégszobákat alakítanának ki. A stadionra néző oldalt panoráma ablakokkal díszítené és leülőkéztetné a teljes állóhelyi lelátót. Ehhez cserében annyit kért, hogy a klub éljen az NB I B-be való indulási lehetőségével, amelyet az MLSZ ajánlott meg a dorogiaknak. A problémát csak az okozta, hogy az induláshoz szükséges minimum alapkerethez további 20 millió forint előteremtésére nem volt módja és lehetősége a városnak és a sportegyesületnek. Így a Dorog végül az NB II-be indult az új bajnoki idényben. Ezért Horváth Pál a klub vezetőségének egyetértésével elköszönt az egyesülettől.
Borítókép: A felújított öltöző épülete az északi kanyarból (forrás: Dorogi Sport.hu)
Szabó Gyula
