Dorog labdarúgó csapatának sikere mellett 1997 nyara még egy hasonló fényes diadalt hozott. Nevezetesen, a helyi női kézilabda csapat is bajnoki címet szerzett és feljutott az NB I/B-be, amely egyben a szakosztály addigi történetének legnagyobb sikere volt.
A dorogi kézilabda sport szép eredményekkel büszkélkedhetett a korábbiak során, noha időközönként olykor kísérték hullámvölgyek is. Az 1988-ban történő NB II-be való jutásukat követően viszont hosszú időn át igen stabil és sikeres gárda tudott lenni. 1993-ban még nem sikerült az addigi legnagyobb bravúr, az NB II-es bajnoki cím, pedig sokáig listavezetők voltak, azonban a szezon hajrájában kicsúszott kezükből a végső győzelem.
A sportrovat egyik főcíme 1996 őszén
Az 1996-97-es évadban viszont újra megcsillant a nagy lehetőség. A dorogi lányok mindvégig csoportjuk, az NB II. Északi csoport favoritjainak számítottak és végül imponáló teljesítménnyel – 13 győzelem, 2 döntetlen, 5 vereség; 436 : 395-ös gólaránnyal 28 ponttal – az élen végeztek, 2 ponttal megelőzve a nagy rivális, Eger csapatát. A megnyert NB II-es bajnoki cím történetük legnagyobb sikerét hozta, amely egyben az NB I/B-be való kerülést is jelentette. Kiemelendő, hogy a csapat hazai mérkőzéseit rendszerint teltház előtt játszotta.
A szezonzárót követő összefoglaló a megyai újságban
Csoportellenfeleik közül az egri csapat és a Goldberger számított a legnagyobb vetélytársnak, de jó erőt képviselt a Kispest, a Gyöngyös és a Láng Vasas is. A mezőnyben két egri csapat is küzdött, mégpedig a fentebb már említett dobogós helyen végzett Eger Eszterházy Szabadidő és Sportegyesület gárdája, valamint a HC Eger együttese. A dorogiak a tabella előkelő helyezettjeivel szemben biztosan hozták a mérkőzéseket és éppen az alsóházi csapatok ellen vesztettek pontokat.
A bajnokcsapatot méltató cikk
A mindent eldöntő találkozón 26 : 21 arányban verték a Hevesi SE gárdáját. Már a félidőben kétszer annyi gólt szereztek, mint ellenfelük, miután 14 : 7-es állással fordultak. A győzelemből Dobány Annamária 7 góllal vette ki részét, amellyel a mezőny legeredményesebb dobója lett. Az egész bajnokság során a dorogiak nyertek a legtöbbször, egyben legkevesebb alkalommal szenvedtek vereséget. A csapategységet mutatja, hogy nem egy-egy kimagaslóan gólerős játékos volt a húzóerő, hiszen a legeredményesebb 10 gólszerző között nem volt dorogi, hanem valamennyien kivették részüket a találatokból. A játéktudás mellett nagyban hozzájárult a kimagasló siker eléréséhez a kiváló csapatszellem. A játékosok pályán kívül is szoros barátságban is álltak egymással.
A dorogi bajnokcsapat:
Andorfer Zsuzsa, Arató Vera, Aubéli Mónika, Bartalos Ágota, Bartalos Edina, Bartucz Mária, Buza Mariann, Dobány Annamária, Falusi Ivett, Hidvégi Beáta, Keserü Mónika, Kottesz Gabriella, Kohl Mónika, Nebehaj Katalin, Pralovszki Melinda, Törőcsik Zsófia, Vajda Titanilla, Waldinger Renáta. Vezetőedző: Buzási József.
A keretben két testvérpár is szerepelt, mégpedig a Bartalos és a Dobány testvérek. Utóbbiak közül Dobány Tímea Egerben végezte főiskolai tanulmányait, így az iskolai évei során az egri csapathoz igazolt. A diploma megszerzését követően, 1995 nyarán igazolt vissza Dorogra, ahol oszlopos tagja volt a csapatnak az 1995–96-os évadban. Ezt követően anyai örömök elé nézett, ezért jó időre fel kellett hagynia a versenysporttal, így a bajnoki címet szerzett csapatból hiányzott.
Néhány hete az egykori dorogi kézisek nosztalgia találkozót szerveztek, amelynek egyik apropójaként részben ez a szépemlékű negyed évszázados évforduló is szolgált.
A kézilabdás hölgyek idén nyáron rendezett nosztalgia-találkozója Dorogon, a Kacsában
Borítókép: A bajnoki cím megszerzesét követő cikk fejléce 1997-ből.
Illusztrációk: Az cikkben szereplő újságmellékletek a 24 Óra Komárom-Esztergom megyai napilap 1996 és 1997-es számaiból származnak.
Szabó Gyula
