Június utolsó hétvégéjén a Homokvasút fennállásának 100. jubileuma alkalmából megemlékezést tartottak Csolnokon, a Rákóczi-telep közúti hídnál elhelyezett emléktáblánál.
Az OMBKE Dorogi Szervezete, a Dorogi Homokvasút Baráti Köre és a Csolnok Község Önkormányzata által megrendezett eseményen Kolonics Péterné, a település polgármestere köszöntötte az egybegyülteket. Beszédében elmondta, hogy a 100 éves évfordulóra kötelességünk emlékezni, hiszen a Homokvasútnál egykor dolgozók megérdemlik azt. Ugyan már több mint 30 éve nem működik, azonban sokan tesznek azért, hogy az emléke ne halványuljon el. Kiemelte, hogy az utókor számára, a Palatinus-tó és a Rákóczi telepi közúti híd őrzi a Homokvasút emlékét. „Sokunk szívfájdalma, hogy a rendszerváltás környékén egyszerűen felszámolták a Homokvasutat és nem maradt meg turisztikai attrakcióként az utókornak. A felsővezetékes nyomvonal, a szerelvények és a hozzá kapcsolódó műtárgyak egy része eltűnt” – tette hozzá.
A polgármester asszony örömét fejezte ki abban, hogy manapság ismét igazi kultusza van a Homokvasútnak, hiszen 2020-ban megalakult a Dorogi Homokvasúti Baráti Kör. Nemrégiben pedig kötet is jelent meg Homokvasút Dorog térségében címmel, melynek Molnár Márk, Posch Győző Viktor, Szécsey István a szerzői. Mindemellett a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) égisze alatt létrejött Bányászkör Homokvasút-túrája révén számtalan kiránduló gyalogolt már ott, ahol a nyolcvanas évek végéig vonatok közlekedtek. Hartyán Csaba sok embernek mesél az iparvasútról és eleveníti fel a homokvasút történetét.
„Egy másik elhivatott ember nevét is hadd említsem meg, Laub Dominikét, aki bozótot írt édesanyjával a nyomvonalon, átereszeket újít fel, ők kezdeményezték a Ghymessy állomás újjáépítését. Az Önkormányzat a kezdeményezés mellé állt, Hampl Róbert elkészítette a terveket, nemrégiben pedig már megadtuk településképi véleményünket és mehet a földhivatalhoz a dokumentáció.” – emelte ki Kolonics Péterné a beszédében, majd kitért arra is, hogy nagyon örül annak, hogy ez a most felavatott emléktábla Csolnokra került. Hozzátette: az átadásra került emléktábla keretbe foglalja több ezer dolgozó munkáját, akik az iparvasút megépítését, a vasúti járművek, rakodó gépek tervezését, gyártását végezték, és az egész rendszer működtették. Az emléktábla tervezői Molnár Márk, dr. Korompay Péter, Posch Győző Viktor. A kivitelező Bohner Zoltán kőforgó volt. A tábla felavatása óta, sokan álltak már meg ezen a helyen, és ismerték meg a nyomvonal hosszát, állomásait, hisz a Bányászkör és a Csolnok Ring útja is erre vezet.
A homokvasút története:
Az első homokvasút 1922. júniusában indult meg 3,4 km-en 580 mm-es nyomtávolságon Dorog Sátorkőről, Tömedék településre, ezt követően ferde pályán szállította a homokot a csolnoki szénbányákhoz. Működése során 3.998.000 m3 tömedékelő anyagot termeltek ki. és szállítottak le. A homokbánya a mai Palatinus-tó víztükre feletti területet hasznosította. Itt a csillék vontatására lovakat, míg a vasúti fővonalon 550 V. feszültségű iker egyenáramú villamos mozdonyokat alkalmaztak. 1935. augusztusától az új meghosszabbított Homokvasút szállított Auguszta II-es homokürítő állomásig, így az iparvasút hossza 10 km-re bővült. Csolnok határában 120 m hosszúságú alagutat építettek a különleges terep viszonyok miatt. 1938 -ban a Strázsa hegy déli oldalán külszíni bányanyitással folytatódik a homoktermelés. 1942-ben újabb fejlesztésekre került sor: a vasúti pályát meghosszabbítják a VI. homokürítő állomásig (Borókási bányaüzem), Két vasúti szárnyvonal is épül, az V. homokürítő állomásokig. 1960-tól 1988. évig üzemel a talajvíz szint alatti homok kitermelés 10m mélységig. A három homokbánya hatvanhat éven keresztül 16.298.000 m3 termelvénnyel járult hozzá a dorogi térség bányászatához. 1976. évben a homoktermelésben jelentős visszaesés történt, mivel a bányák katasztrofális vízbetörések, szénvagyon kimerülések miatt megszűntek. Ezt követően 1987-ig csak a XXI. bányaüzem részére szállítottak homokot, ennek mennyisége évenként folyamatosan jelentősen csökkent! Az utolsó évben 1989-ben, csak homokeladást teljesít az üzem. A homokvasút felszámolása 1988. évben megkezdődött. Az ipar történnetű értékű villamos mozdonyokat, vagonokat, gépeket, a vasúti pályát feldarabolták, vas hulladékként értékesítették! Tervek készültek úttörővasút üzemeltetésére, de a feltételek és az anyagi források ennek lehetőségét nem biztosították.
Jövő:
Az alagút, a Sátorkői műhely, a fürdő épületek magán tulajdonként maradtak meg a jelen kor számára. Egykor villamos mozdonyok vontatták a homokkal megrakott szerelvényeket azon a nyomvonalon, ahol a jövőben egy pályázat révén akár gyalog, vagy kerékpárral is végig haladhatunk, sőt Dorogtól egészen Péliföldszentkeresztig is eljuthatunk. A tervezéssel, engedélyeztetéssel és kivitelezéssel együtt összesen mintegy bruttó 220 millió forintból alakíthatnak ki túrázásra és kerékpározásra alkalmas útvonalat Dorog-Csolnok-Sárisáp-Annavölgy-Nagysáp-Bajót-Tokod között 20-25 kilométer hosszan. A dorogi szakasz mintegy nettó 35,6 millió, a csolnoki 82,8 millió, a sárisápi 4,4 millió, az annavölgyi 13 millió, a nagysápi 5 millió, a bajóti 1,7 millió, míg a tokodi 10,2 millió forintba fog majd kerülni. A többnyire erdős területeken kialakítandó útvonalon lesznek földdel, murvával ellátott részek is, amelynek a kivitelezése várhatóan 2-3 éven belül megtörténhet. A pályázati program koordinátora a Dunamente és Térsége Turizmus Egyesület. A tervezett projekt keretében megvalósulhat a teljes vasúti nyomvonal edukatív bemutatása, értékének megőrzése, ipari jelentőségének bemutatása a helyben élők és térségünkbe látogatók részére, izgalmas, különleges formába öntve.
Forrás: Kolonics Péterné írása nyomán
Fotók: Kolonics Péter
