Az Esztergomi Járásbíróság nem jogerősen nyolc év börtönbüntetést szabott ki azzal a nővel szemben, aki több száz csalást követett el országszerte, köztük térségünkben is.
A megállapított tényállás szerint az elsőrendű vádlott nő, gazdasági társaságok nevében – jogtalan haszonszerzési célból – magyarországi gazdasági társaságokat keresett meg telefonon, magát ügyvédnek, közjegyzőnek kiadva. A gazdasági társaságok képviselőit azzal tévesztette meg, hogy az igazságügyi minisztérium kártérítést állapított meg a cég számára korábbi, jogosulatlanul felszámolt reklámozási díjak miatt. A terhelt a megtévesztett sértettektől „kártérítési fedezetet” kért, arra hivatkozva, hogy a kártérítés összegét csak a fedezeti díj beérkezése után tudja számukra utalni. További megtévesztések részeként a nő azt is állította, hogy a sértettek által vezetett cégeket az interneten reklámozták, melynek díját be kell fizetni. A sértettek mindezt elhitték, és a kérésnek eleget téve különböző összegeket utaltak a megjelölt gazdasági tárasaság bankszámlájára, amit az elkövető vagy az általa meghatalmazott más személyek készpénzben felvettek. Ezzel a módszerrel a terhelt több száz sértettet csapott be, tőlük 50.800 – 16.710.000 forint közötti összegeket csalt ki.
Az ügyészség a nővel szemben 2018-ban emelt vádat 248 rendbeli csalás bűntette és 222 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.
A járásbíróság 2020-ban egyesítette az eljárásához a Székesfehérvári Járási Ügyészség vádirata alapján a Székesfehérvári Járásbíróságon indult büntető ügyet, melyben az ügyészség további 62 rendbeli csalással és 50 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az elsőrendű vádlottat. Ebben az ügyben volt még egy társa a vádlottnak, akit a járásbíróság közokirat-hamisítás büntette miatt egy évre próbára bocsátott.
Az I. rendű vádlott lakóhelyéül szolgáló, budapesti lakás alatti pincehelyiségben lakott albérletben a II. rendű vádlott, aki a munkahelye elvesztése miatt szorult anyagi helyzetbe került. Az I. rendű vádlott felajánlotta neki, hogy vállaljon szerepet egy gazdasági társaság alapításában, vegye a nevére azt, és akkor albérleti díj nélkül lakhat nála tovább. A II. rendű vádlott ezt kizárólag a szorult anyagi helyzetére figyelemmel fogadta el. A cég megalapítása után már semmilyen iratba nem volt betekintése, a cég ügyeire nem volt rálátása.
Az Esztergomi Járásbíróság az elsőrendű vádlottat bűnsegédként elkövetett 24 rendbeli csalás vétsége, 6 rendbeli csalás vétségének kísérlete, 186 rendbeli csalás bűntette, 88 rendbeli csalás bűntettének kísérlete, 295 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége, valamint bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte, míg a másodrendű vádlottat 1 évre próbára bocsátotta.
Az ítélet a másodrendű vádlott vonatkozásában jogerős, míg az elsőrendű vádlott esetében az ügyész 3 napot tartott fenn a jognyilatkozat megtételére, a vádlott és a védője fellebbezést jelentett be.
Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség / Tatabányai Törvényszék
