Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Esztergom megyei jogú várossá nyilvánítása alkalmából celebrált ünnepi szentmisét az Esztergomi Bazilikában május 1-jén, vasárnap. A szertartás után Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Hernádi Ádám, Esztergom polgármester mondott beszédet.
A liturgián a bíboros elmondta, hogy Szent István korában Esztergom az ország világi és lelki központja volt, innen sugárzott ki a keresztény misszió szerte az országba és mindmáig ez a város vallási és kulturális azonosságunk egyik legfőbb hordozója. Felidézte, hogy a középkorban az egyházi kultúra, az írásbeliség, a zenei és a művészeti élet központja volt Esztergom, majd a török uralom elől csak hazánk vallási és kulturális kincseinek egy részét sikerült megmenteni. Ami megmenekült, az a 19. században visszatért a városba. „Ha városban található gyűjtemények feltárják gazdagságukat az érdeklődőknek, ismét felemelheti a fejét ez a székesegyház is, mert valósággá válik az ősi felirat: Magyarország egyházainak anyja és feje” – jelentette ki Erdő Péter.
Ma gyakran félelemmel nézzük a világot – mondta a bíboros, majd hozzátette: azt gondoljuk, hogy Krisztus üzenete csak a mi kultúránkon belül eleven, a más kultúrájú népek pedig számban és sokszor elszántságban is felülmúlnak minket, Jézus azonban mindenkihez küldi tanítványait. A bíboros emlékeztetett arra, hogy a keresztény misszió élharcosainak volt bátorságuk teljesen más kultúrájú, félelmetesnek látszó népek közé menni. Nem gyarmatosítani, hanem csak Krisztus örömhírét továbbadni. „Nekünk is át kell éreznünk, hogy a missziós küldetés ma is sürgető feladat, minden társadalmi környezetben és minden nép között. Ha küldetésünk van minden emberhez és meg kell teremtenünk az igazság, a szeretet és a kultúra szigeteit, akkor Esztergomra is gondolunk” – mondta az érsek, majd a párbeszéd városának nevezte Esztergomot, hiszen az egyházi élet itt összefonódik a kultúrával, iskolavárosként egyházmegyei és szerzetesi iskolák adják tovább a keresztény kultúra örökségét sok ezer fiatalnak. Szólt arról is, hogy a hittudományi főiskola, a szeminárium és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ugyancsak emeli az itt folyó szellemi munka rangját, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik Esztergom megyei jogú várossá emelését lehetővé tették.
Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere köszöntőjében értékes és áldott pillanatnak nevezte a megyei jogú városi rang elnyerését, „mely fennmarad az idők végeztéig. Történelmi pillanat, mely összekapcsolja a múltat a jelennel, és a jövőnek is üzen” – mondta a politikus. Kiemelte, az ezeréves Esztergomot a megyei jogú státusz jogállásra történelmének és a kárpát-medencei összmagyarság egyik jelképeként betöltött szerepénél fogva gondolta érdemesnek a város vezetése. A polgármester emlékeztetett arra, hogy a város több mint 900 éven át megyeszékhely volt, és 2019-ben azzal azígérettel tett esküt a település vezetésére, hogy visszaállítják Esztergom régi rangját. A városvezető szólt arról is, a jövőben úgy kell építkezniük, hogy minden szempontból méltók legyenek a megyei jogú város rangra, és folytatniuk kell a megkezdett fejlesztéseket a város és a térség javára.
Végül Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke járult a pulpitushoz. Elmondta, hogy Esztergom rangjának visszaállítása a magyarság régi adóssága, majd országos jelentőségűnek nevezte a várost, amelyről azt mondta: minden magyarnak otthona, még akkor is, ha nem tud róla. „Ma lerójuk, amivel mi magyarok saját magunknak tartozunk” – hangsúlyozta, hozzátéve: a város az elmúlt években tettekkel bizonyította, hogy nemcsak történelme teszi az egyik legfontosabb magyar várossá, hanem polgárainak szorgalma, ereje, kultúrája és hazaszeretete is. A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a város sorsa és a magyarság történelme szétválaszthatatlanul összefonódott. „Esztergom a mi szellemi központunk, egyben legfontosabb kapcsolatunk azzal a nyugati-keresztény civilizációval, amelynek több mint ezer éve részévé váltunk” – fogalmazott. Esztergom nélkül a magyar államiság is elképzelhetetlen lenne – mutatott rá. Orbán Viktor a prímási intézményt Magyarország „első alkotmánybíróságának” is nevezte, mondván: a koronázás feladatán túl az esztergomi érsek kötelessége volt, hogy figyelmeztesse a királyt az alkotmány tiszteletben tartására. Azt is felidézte, hogy a bajok az egykori fővárost sem kerülték el: a tatárok feldúlták, majd idegen zsoldosok elárulták a töröknek. Az elmúlt száz év, ahogy az egész országot, úgy Esztergomot is megviselte, hiszen ahogyan az ország a kétharmadát elvesztette, „az ország közepén ékeskedő Esztergomból határváros lett”. A „koporsószöget” a kommunisták verték be 1950-ben, a régi vármegyék rendszerének felszámolásával – fogalmazott. Ma azért vagyunk itt, hogy ezt az országos jelentőségű várost visszahelyezzük régi rangjába – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Forrás: MTI
Fotók: dorogimedence.hu
