Február 15-én, kedden a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész És Hadihajós Ezred tűzszerészeit riasztották az Esztergomi Bazilikához, mivel a kupola dob oldalfalába fúródott feltételezett robbanótest került elő a rekonstrukciós munkák során.
2020-ban kezdődött meg az Esztergomi Bazilika felújítása és éppen egy éve emeltek ki a főszékesegyház kupolájának aranykeresztjéből egy olyan időkapszulát, amelyet még 1845 augusztusában helyeztek el oda. A 100 méter magasból lehozott rézhenger felnyitása nem volt egyszerű feladat, mert egy második világháborús repesztalálat következtében a védőburok kilyukadt és eldeformálódott. De végül sikerült megmenteni a korabeli építkezést megörökítő, több mint 175 éves dokumentumokat.
A tűzszerészeket azonban egy jóval fiatalabb, viszont annál veszélyesebb „időkapszula” miatt riasztották tegnap a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházhoz. A kupola dob oldalfalába fúródott feltételezett robbanótest került ugyanis elő a rekonstrukciós munkák során.
Két, az állványzathoz rögzített ideiglenes lifttel vitték fel az alakulat katonáit 55 méter magasba, majd Debrődi Péter őrnagy, tűzszerész műveleti főnök megkezdte a téglafalba fúródott robbanóeszköz kivésését. Miután sikerült óvatosan eltávolítani a lövedéket, Debrődi őrnagy megállapította, hogy egy 76 milliméteres, második világháborús eredetű, szovjet repeszgránát került elő. A robbanótest gyújtószerkezete becsapódásának pillanatában letört, az eszköz pedig eldeformálódott. Robbanóanyagot tartalmazott a gránát test, de szállítható állapotú volt, így el is vitték azt a katonák a helyszínről a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére, későbbi megsemmisítésre – írta Gajdos Milán hadnagy, kommunikációs tiszt a tűzszerészek közösségi oldalán.
Hozzátartozik a történethez, hogy a feljegyzések szerint 1945-ben a harcok során több mint 90 különböző típusú, illetve gyártmányú robbanóeszköz hullhatott az esztergomi bazilikára, mert a kupola kiváló megfigyelőállást biztosított a harcoló katonáknak. A bevetett tüzérségi eszközök jelentős sérüléseket okoztak az épületben: súlyosan megrongálták az oszlopcsarnok egyik elemét, a kupola héjazatát és tönkretették az eredeti Mooser-orgonát is. A világégés nyomai már régen nem láthatóak a főszékesegyházon, de ez az eset is mutatja, hogy a legváratlanabb helyekről is kerülhetnek elő szunnyadó robbanóeszközök, több mint 75 évvel a második világháború lezárását követően. További világháborús emlékek megtekinthetőek az Esztergomi Bazilika Kincstárában.
Fotók, forrás: MH 1. Honvéd Tűzszerész És Hadihajós Ezred Facebook oldala
