Az ELTE kutatóinak új térképe a felszínmozgásokhoz kapcsolódó dokumentált káresetek és a jövőben lejtős tömegmozgásokra hajlamos területek jelölésével hívja fel a figyelmet földtani eredetű veszélyekre, miközben a szintén potenciális veszélyforrásnak számító bezárt bányászati hulladékkezelőket is bemutatja. A komplex térinformatikai modellezéssel és többéves terepi munkával elkészült, modellértékű „többveszélyes” térkép helyi tervezéseknél is felhasználható.
A különböző csuszamlások, omlások és suvadások ma is aktívan formálják a Gerecse felszínét, különösen a hegység alacsonyabb, laza üledékekkel borított lejtőin, a patakvölgyekben és a Duna menti magaspartokon. Mivel itt sokszor a művelés alatt álló vagy beépített területeket is veszélyeztetik, ezért fontos a mozgásra hajlamos részek minél pontosabb ismerete. A Gerecse és a Dorogi-medence környezetében számos már nem működő bánya és a bányászathoz kapcsolódó hulladéklerakó is található. A bányászati területek egy része az ott tárolt anyagok kedvezőtlen állékonysága miatt alkalmatlan az egyéb hasznosításra. A Dorogi-medence szénbányászatához kapcsolódó hulladéklerakók és a neszmélyi vörösiszap-zagytározó pedig bennük tárolt veszélyes anyagok miatt számítanak kockázatosnak.
Az ELTE kutatói együtt vizsgálták a felszínmozgások és a bányászati hulladéklerakók sokszor erősen összefüggő témakörét. Gerzsenyi Dávid, a Természettudományi Kar doktorandusza, összetett térinformatikai elemzés során, saját fejlesztésű program segítségével modellezte a Gerecse felszínfejlődését alakító lejtős tömegmozgásokat. Albert Gáspár, az Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense, a bányászati hulladéklerakók felszínének stabilitását vizsgálta gépi tanulással végzett osztályozással, az adatok és modelleredmények ellenőrzését térképész-geológusi tapasztalatai is segítették.
Mint a Journal of Maps folyóiratban most megjelent tanulmányukból kiderül, munkájuk során a terület veszélyforrásainak együttes bemutatására helyezték a hangsúlyt, és olyan térképet szerkesztettek, amelyet mind a szakmai, mind a szakmán kívüli olvasó is megérthet.
A térkép három témát ölel fel. A térképészek az Országos Felszínmozgás Kataszter adatbázisát és földtani térképeket felhasználva és azokat saját terepi adatgyűjtéssel kiegészítve kijelölték a korábbi felszínmozgások által érintett területeket, majd a terület geomorfológiai és földtani viszonyait figyelembe vevő modellekkel megbecsülték, hogy a terület lejtői milyen mértékben hajlamosak újabb mozgásokra. A bányászati hulladéklerakók térképezése a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat adataira támaszkodva kezdődött, majd olyan helyszínekkel egészült ki, amelyek csak topográfiai vagy kéziratos földtani térképeken szerepelnek.
A kutatás rávilágít arra, hogy a Gerecse, de főképp a Dorogi-medence területén számos bezárt vagy felhagyott művelésű bányászati hulladéklerakó található, ám közülük csak kevés esett át rekultiváción és nem hasznosítható más célokra. Az egyelőre nem helyreállított területek továbbra is figyelmet igényelnek, különösen, ha veszélyes anyagokat tartalmaznak vagy mozgásra hajlamosak.
A felszínmozgásra hajlamosság becsléséhez használt geostatisztikai modell eredményei szerint leginkább a vizsgált terület meredek, löszös lejtői válhatnak instabillá a jövőben. A modell eredményeit a saját terepi tapasztalatok is megerősítették. Felszínmozgások által veszélyeztetett területen fekszik a Gerecse és a Dorogi-medence több településének lakott része és bizonyos bányászati hulladéklerakók környezete is.
A különböző típusú geológiai veszélyekre vonatkozó adatok egy térképen való megjelenítése ma még ritkának számít, holott az emberi környezetet fenyegető, gyakran egymással összefüggő veszélyek jobb megértését eredményezheti. Az ELTE kutatóinak így elkészült, modellértékű térképe felhívja a figyelmet a Gerecse és a Dorogi-medence felszínmozgásokhoz és bányászathoz kötődő földtani veszélyforrásaira, így felhasználható helyi tervezési munkákhoz is az alkalmazott módszerek és alapanyagok sajátosságainak figyelembevételével.
A kutatás a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Tématerületi kiválósági program (TKP2020-NKA-06, Nemzeti Kihívások Alprogram) finanszírozásában valósult meg.
Borítókép: a területen található vörösiszaptározó látható
Legutóbbi cikkek
