A jelenleg gödörben lévő dorogi labdarúgó csapat következő ellenfele tabellaszomszédja, a Siófok lesz. Az őszi szezon az utolsó negyedébe lépett, amelynek 15. fordulóját játsszák Dorogon, november 7-én, vasárnap 13 órai kezdettel a Buzánszky stadionban. Szabó Gyula cikke.
Legelsőként az NB II-ben (amely akkoriban a harmadosztályt jelentette), Dorogon 3 ezer néző előtt mérkőztek meg 1968. április 16-án, ahol nem sokon múlott, hogy két számjegyű eredmény szülessen. A mieink szabályosan leradírozták ellenfelüket és 9–0-ás kiütéses győzelmet arattak. Ennek ellenére az őszi visszavágón már nem sziporkáztak így, sőt a somogyiaknak sikerült 2–1-re nyerniük. A következő, 1969-es évadban azonban nem potyogtak ennyire a gólok, viszont eredményesebben alakultak a találkozók, miután a Dorog oda-vissza győzőtt 1–0-ra.
Ezt követően hosszú, közel másfél évtizedes szünet után, az egycsoportos, 20 csapatból álló NB II-ben kerültek újra össze az 1982–83-as évadban. A siófokiak ekkor voltak feljövőben, míg a mieink a kiesés ellen küzdöttek. Előbb novemberben, idegenben került sor a mérkőzésre, amely súlyos, 4–0-ás vereséget hozott. Pedig nem úgy indult, hogy nagy zakó lesz a vége. Szórványos és veszélyes dorogi támadások vezették be a félidő első felét, majd a hazaiak jutottak egy meglehetősen vitatható 11-esből előnyhöz, miután Péntek Béla szerelését látta szabálytalannak a játékvezető. Az igazi fordulatot a dorogiak játékmesterének, Sikesdi Gábornak kiválása hozta, akit kecsegtető helyzetben durván felvágtak úgy, hogy azonnal kórházba kellett szállítani. A vétkes védő megúszta egy sárga lapos figyelmeztetéssel, a félidő pedig egy nagy kavarodás utáni lövésből esett találattal kétgólos siófoki vezetéssel zárult, majd újabb 11-esből és egy szabadrúgásból növelték előnyüket a második játékrészben. A tavaszi dorogi összecsapásuk ha nem is az év, de mindenképpen a forduló meglepetését szolgáltatta. A siófokiak a dobogós helyek egyikének biztos várományosaként léptek pályára és az első félidőben igazolni látszott a papírforma, miután egygólos vendég vezetéssel fordultak a csapatok. A folytatásban azonban az egyre jobban belelendült Dorog teljesen megérdemelten 2–1-re a maga javára fordította az eredményt, a Siófok ezzel pedig leszorult a dobogóról.
Az utolsó hazai pályán megnyert mérkőzésen Faragó Tomás küzd ellenfelével 2017 októberében (forrás: Nemzeti Sport)
Bő egy évvel később, 1984 októberében a Magyar Kupa legjobb 16-közé jutásáért a kupa-győztes siófokiak méltó ellenfele tudott lenni az NB III-as csapatunk, de ez csak egy tisztes 2–0-ás vereséghez, egyben a kupa-búcsúhoz volt elegendő.
Ismét hosszú ideig elkerülték egymást, míg 2001-ben az NB I/B-ben lettek újból ellenfelek. Március végén Siófokon az első bő negyedóra négy gólt hozott. A hazaiak gyorsan vezetéshez jutottak, amelyet legalább olyan gyorsan ki is egyenlítettek a dorogiak. Pár perc elteltével ismét a hazaiaknál volt az előnyt, azonban ezúttal sem sokáig örülhettek, mert újból jött a válasz. A Siófok harmadszor is előnybe került, ezt azonban már nem nem tudták ledolgozni, így 3–2-es vereség lett a vége. A visszavágón ugyanakkor szinte megismétlődött az 1983-as hazai mérkőzés forgatókönyve. Sokáig vezettek a vendégek, de a nagy hajrát nyitó és rengeteg helyzetet kidolgozott mieink 2–1-re fordítani tudtak.
Vigh Ádám gólja a 2019 őszén játszott hazai meccsen (forrás: Nemzeti Sport)
A 2001–2002-es évad Dorogon játszott meccsén aratta legnagyobb arányú győzelmét ellenfelünk, miután enerváltan játszó csapatunkat különösebb erőlködés nélkül 5–0-ra verte. A vendégeket csak az augusztus eleji nagy hőség izzasztotta meg. A tavaszi visszavágón az akkor éllovas Siófok otthon viszont nehezen boldogult a mienkkel és bár nyögvenyelősen hozták 1–0-ra a meccset, de akár fordított eredmény is születhetett volna.
A legutolsó Dorogon játszott találkozó során, 2020 októberében. A képen látható dorogi Rjasko itt a vendég játékosokkal hadakozik, viszont a tavaszi visszavágó nyerő embere, míg a bal szélen lévő siófoki Izing azóta már a Dorog játékosa lett (forrás: Nemzeti Sport).
Ezt követően újabb, közel másfél évtizednyi szünetet követően, az öt évvel ezelőtti feljutásunk óta immár folyamatosan csoporttársak vagyunk. Ez az időszak viszont egyértelműen a dorogiaknak kedvezett, amely során eddig csak kétszer szenvedtek vereséget, igaz mindkétszer otthon. 2016. augusztus 24-én kisebb bravúrral 2–0-ra nyertek Siófokon, majd a dorogi visszavágón sem kellett sok az újabb győzelemhez, de végül be kellett érni a gól nélküli döntetlennel. 2017. október végén hazai pályán harmadszor ismétlődött meg úgy a 2–1-es Dorog-győzelem, hogy vesztett állásból fordítva nyertek. A tavaszi visszavágón Siófokon ezúttal is sikerült győzni, mégpedig 1 : 0 arányban.
A két gárda legutóbbi mérkőzésén készült felvétel, idén áprilisban (forrás: Nemzeti Sport)
A következő évadban mindkét találkozó döntetlent hozott, majd az utána következőben előbb hazai pályán sima kétgólos vereséget szenvedtek, a tavaszi siófoki visszavágó pedig gól nélküli döntetlent hozott. Ez volt a bajnokság utolsó lejátszott fordulója a koronavírus-járvány miatti kényszerű leállás előtt. A találkozót már zárt kapuk mögött rendezték. A Dorogon játszott újabb találkozót megint sikerült a vendégeknek megnyerniük, viszont a két fél legutolsó összecsapásán idén áprilisban sikerült visszavágni a mérkőzés hajrájában szerzett látványos akciógólt követően.
Ez lesz a két csapat 22. egymás elleni tétmérkőzése.
Az eddigi 21 mérkőzésen 9 dorogi győzelem, 4 döntetlen, 8 vereség; 26 : 25-ös gólaránnyal született.
Csak a bajnoki találkozókat figyelembe véve: 20 meccsen 9 győzelem, 4 döntetlen, 7 vereség; 26 : 23-as gólarány.
Hazai mérleg: 10 meccsből 5 győzelem, 2 döntetlen, 3 vereség; 18 : 11-es gólaránnyal.
Egy egész csapatra való játékos van akik mindkét klubhoz kötődnek. Duli Zsolt, Medgyes Zoltán és Tóth Martin korábban a Dorog játékosai voltak, majd a későbbiekben kerültek a siófoki csapathoz, míg egykor a Siófokban játszók közül idővel Dorogon folytatta Duró József, Schultz Levente, Sitku Illés, Bojtor László, Csató Martin, Simon Attila, Nagy István, Papp Máté, Paudits Patrik és Izing Martin.
Bozai Gyula és Strausz László vezetőedzők mindkét csapatot vezették, sőt Strausz közvetlenül Siófokról érkezve vette át a dorogi csapat irányítását. Mucha József a dorogiak egykori nagyszerű válogatott labdarúgója később a Siófok edzője lett, míg a siófokiak egykori játékosa, Schindler Szabolcs pedig a Dorog edzője volt. Külön érdekesség, hogy az összefoglalóban említett 5–0-ás hazai vereségünk alkalmán a diadalmaskodó siófokiak kispadján egy volt dorogi, Mucha József, míg a dorogiakén Strausz László személyében egy volt siófoki ült vezetőedzőként.
A dorogiak meglehetősen visszaestek és gyengélkedésük a legutóbbi fordulóban katasztrófális 5 : 0 arányú kiütéses vereségbe torkollott a Vasas vendégeként. A Balaton-partiak masszívak az idei szezonban és alig találtak legyőzőre, akik az elmúlt héten odahaza gólnélküli döntetlennel zártak a Szeged ellen. A Siófok a jelenlegi mezőny legrégebbi tagja. 2013 óta, immár kilencedik évadja megszakítás nélkül az NB II-ben szerepel, három évvel megelőzve a dorogiakat. Ezúttal is nehéz összecsapásra számíthatnak a hazaiak, akiknek rengeteg törleszteni valójuk volna. Saját pályájukra való visszatérésük minden szempontból nagy csalódást okozott, továbbá egész októberben gólt sem szereztek. A vendég védelem dolgát könnyíti a harmatos dorogi támadójáték és a már kórosnak mondható gólínség. Csapatunk szerezte a legkevesebb találatot az egész mezőnyben, s két kieső helyen álló csapat mellett a harmadik legrosszabb gólaránnyal rendelkezik. A Siófok ellen ráadásul otthon igen nyögvenyelősen megy, s mindössze egyszer sikerült legyőzni őket Dorogon, annak is már négy éve. A megannyi negatív körülmény ellenére is csak a győzelem az egyetlen elfogadható eredmény.
Az eddigi 26 dorogi gól szerzői időrendi sorrendben: Tóth Gyula (2), Takács Tibor (3), Virág Pál (2), Juhász Tibor, Mucha József, Lakics Balázs, Horváth Péter, Reich Antal, Csizmazia István, Schalk Károly, Czifferi Tamás, Takács Gábor (2), Kasza István, Perovics Dávid, Tóth Martin, Szalai András, Szedlár Gábor, Mészáros Áron, Kitl Miklós, Vigh Ádám és Mihaylo Rjasko.
Szabó Gyula