Ezúttal egy különleges sportesemény kerek évfordulója alkalmából utazunk vissza egy fél évszázadnyi időt. Lengyelországba kalauzolnak a sorok, ahol 1971 július utolsó napján stadionavatásra került sor a Dorogi Bányász csapatának meghívásával. A nyitótalálkozót a mieink a házigazda Unia Racibórz ellen vívták – Szabó Gyula cikke.
1971 nyara igazán eseménydús, egyben örömteli időszakot hozott a Dorogi AC történetében. A csapat sikeres NB I/B-be való jutását ünnepelték még, amikor megtisztelő felkérést kapott az egyesület. Nevezetesen, a Racibórzban megépült új, 30 ezer fő befogadására alkalmas stadion avatójára a dorogi csapatot hívták az ünnepi nyitómeccsre a hazai gárda ellenfeleként.
A Piactér Racibórzban (forrás: britannica.com)
A vadonatúj aréna az 1946-ban alapított KS Unia Racibórz lengyel labdarúgó csapat otthona, amely a korábbiakban a lengyel első osztályban vitézkedett, s egy ízben elődöntős is volt a Lengyel Kupa 1956–1957-es kiírásában. 1965-ben estek ki az legfelsőbb osztályból, éppen egy évaddal korábban, mint a dorogiak. 1971-ben hozzánk hasonlóan a másodosztályban szerepeltek. Részben a dorogi klub hírnevének is köszönhetően esett a választás az egyesületünkre e megtisztelő esemény alkalmából.
A stadion keleti lelátója (forrás: Wikimapia.org)
Az új létesítmény neve Osir stadion, amelynek tervezője Oswald Kołodziej, lengyel építész. Racibórz Felső-Szilézia egyik legjelentősebb települése, amely egyben a térség történelmi fővárosa is volt. Nevét a régiót birtokló lengyel nemesi Racibórz nemzetségről kapta. A várost közel 60 ezren lakják, viszont elővárosaival együtt a teljes népesség megközelíti a 120 ezer főt.
Sétálóutca Racibórzban (forrás: tripadvisor.com.ph)
Elsősorban kulturális központ, a sziléziai gótika fellegvára. A várost észak-dél irányban teljes hosszában az Odera folyó szeli át, amely Racibórz közigazgatási területén belül két ágra oszlik, amellyel egy hatalmas szigetet képez. Ennek a szigetnek nyugati részén az Odera jellegzetes éles kanyarulatot vesz. Éppen ezen a területen épült az Osir stadion. Hozzá közvetlenül az Oderán átívelő két hídon is eljutni, amely közül az egyik a Zamkowy híd, nem messze tőle pedig a másik egy gyalogos híd. Előbbin a kétirányú, négysávos 935-ös főút halad át. Ezen felül a városnak az Oderán átívelő további két hídja is van, közülük az egyik vasúti híd. A település számos csatát átélt, illetve szenvedett el a történelem során. Többek között a XIII. század során a Tatár-járás is érintette. Lengyelország szétszakadását és bekebelezését követően a XVIII. század második felétől a Porosz birodalomhoz tartozott.
A keleti oldali lelátóról készült felvétel. Túloldalon, a nyugati lelátó mögött közvetlen folyik az Odera (forrás: stadiony.net)
A stadionavatót július 31-én, szombaton rendezték. Nagy volt az érdeklődés és a szurkolók teljesen megtöltötték az új létesítményt. Noha 30 ezerben adták meg a stadion befogadóképességét, egyes források – közte a Dolgozók Lapja – mintegy 40 ezerre taksálta a jelenlévők számát. A lelátórendszer sajátosságánál fogva egyébként valóban összejöhetett akár ekkora tömeg is, azonban mindettől függetlenül, abban biztosak lehetünk, hogy legalább 30 ezren ott voltak. A mieink a Horváth István – Tóth Gyula, Kiss Rudolf, Lahó István, Gabala Ferenc, Aspirány Ferenc, Horváth Péter, Rátvai István, Peszeki Jenő, Bartalos József, Virág Pál összeállításban léptek pályára. Vezető edzőnk Hári László volt. Éppen az új idény rajtjára változott az egyesületünk hivatalos neve, s lett a Bányászból DAC újfent, mint a legkorábbi időkben. A cikkben bemutatott esemény idején még a Bányász forma a hivatalos, míg a Dorogi AC elnevezés az 1971–72-es bajnoki évad nyitómérkőzésétől datálódik.
A keleti hosszanti lelátó (forrás: stadiony.net)
Borítókép: Az Osir stadion esti fényben napjainkban (forrás: nowiny.pl)
Szabó Gyula
