30 éve történt: Nemzetközi labdarúgó-kupát nyert a Dorog Németországban

1991 májusában a dorogi labdarúgó csapat a német-országbeli Pünkösd Kupán vett részt több illusztris klubbal együtt, ahol nem kis meglepetésre, az akkor másodosztályban szerepelt Dorogi Bányász tornagyőztes lett – Szabó Gyula cikke.

Az 1991-ben megrendezett Pünkösd Kupa már évtizedes hagyományokra tekintett vissza, s a XX. század utolsó évtizedének első évében éppen a negyed évszázados jubileuma is volt egyben. Nagy megtiszteltetés volt, hogy a dorogiak meghívást kaptak, ugyanakkor kemény próbatétel elé is lettek állítva a piros-feketék. Nem csak a nemzetközi megmérettetés miatt, hanem az év tavaszán meglehetősen zsúfolttá vált a dorogi versenynaptár végett is. A bajnoki küzdelmek mellett, érdekeltek voltak a Magyar Kupában is, amelyben már a legjobb 8-közé kerülésüket követően a negyeddöntő két találkozója is ezekre a napokra esett.

Illerzell-i városkép

A nemzetközi torna helyszíne a Vöhringen tartományban, Ulm várostálól délre alig 15 km-re található Illerzell, a viadal házigazdája pedig az SV Illerzell egyesülete volt. A kupa-küzdelmek május 17. és 20. között zajlottak. A dorogi csapat tavasszal mind a bajnokságban, mind a hazai kupában ígéretesen szerepelt, a májusi hónap pedig különösen jól alakult. A hónap elején Szombathelyen a kiváló erőkből álló Sabariát verték 1-0-ra, majd rá egy héttel hazai pályán ragyogó játékkal a Sopront 3:0 arányban, amellyel az 5. helyre lépett előre a bányász gárda a tabellán. A két bajnoki találkozó között hét közben került sor a Vác elleni Magyar Kupa negyeddöntőjének első mérkőzésére Vácon, amely 1-1-es döntetlennel zárult. A csapat a németországi kupa-szereplése miatt előrehozott bajnokin lépett pályára Pakson 15-én, szerdán, ráadásul a szintén jó szériában lévő, egyben tabellaszomszéd Paksi Atom ellen. A kiegyenlített játékot hozó első félidő gól nélküli állással zárult, majd a térfélcserét követően kétszer is vezettek a dorogiak. Úgy tűnt, hogy folytatódik a győzelmi széria, viszont a védelem tíz perces rövidzárlatának köszönhetően, a befejezés előtt bő tíz perccel fordítottak a hazaiak. Itt ütött vissza, hogy a meccs előtt Schuttovics László húzódás miatt nem bírta vállalni a játékot, így kiesett a védelem tengelyéből. Ezt a rést a végére nem tudták kompenzálni a dorogiak, akik a hajrá perceiben már futottak az eredmény után, amely során még egy gólváltás történt, s végül 4-3-as vereség lett a vége. Így nem a legjobban sikerült a kupa-szereplés előtti főpróba, de amint a mondás is tartja, ha a főpróba nem sikerül, a premier annál fényesebb lesz.

A kupa helyszínének környéke

A csapat a Paks elleni mérkőzés másnapján elutazott Németországban és május 17-én már pályára is lépett. A csoportkör első felvonása a helyi ősi alapítású klub, a Dietenheim ellen történt, ahol magabiztos kétgólos győzelmet könyvelhettek el Reszeli edző tanítványai.

DIETENHEIM – DOROG  0 : 2

Gólszerző: Ignácz János, Szedlacsek István.

Másnap az Európa-klasszis holland Feyenoord együttese ellen nem csak bátran játszottak, de a kiváló helyzetkihasználásnak köszönhetően meglepő 3-0-ás győzelem született.

DOROG – FEYENOORD  3 : 0

Gólszerző: Orosz Ferenc, Guba Péter, Ágoston Zoltán.

Pünkösdvasárnap újfent egy nagynevű ellenfél, a német Kaiserslautern következett, amely ellen szoros mérkőzésen sikerült kicsikarni a győzelmet. Ez pedig már azt jelentette, hogy a dorogiak másnap már magáért, a kupagyőzelemért vehetik fel a harcot.

KAISERSLAUTERN – DOROG  0 : 1

Gólszerző: Ignácz János.

Pünkösdhétfőn, május 20-án a csehszlovák élvonal csapata, a FC Chomutov elleni mérkőzés jelentette a mindent eldöntő találkozót, ahol a dorogiak megint csak nyerni tudtak, így hibátlan teljesítménnyel, kapott gól nélkül hódították el a kupát.

DOROG – FC CHOMUTOV  1 : 0

Gólszerző: Schuttovics László.

Az egyre tetszetősebb és tudatosabb futballt játszó dorogiak a helyzetkihasználás terén is nagyot léptek előre az 1991-es évben. A kaput jól érző, vérbeli támadói mellett is szinte valamennyi mezőnyjátékos gólképes volt. Azonban a csapat egyik fő erénye a rendkívül jó fizikai állóképesség és a csapatszellem. Többek között ennek is köszönhető, hogy ebben az időszakban merészebb terveket is kezdtek szőni Dorogon. A gárda nem akármilyen sorozaton volt túl, hiszen a hónapból eltelt húsz nap leforgása alatt 8, azaz nyolc tétmérkőzést tudtak le, nem is akármilyen ellenfelek ellen, amely során összességében egy döntetlen és egyetlen vereség történt csupán. Ehhez pedig tényleg nem csak egy jól felkészített csapat szükséges, hanem kiváló fizikai kondíció is.

A megnyert 25. Pünkösd Kupa a Dorogi Sportmúzeumban

Történetében immár harmadik jeles nemzetközi trófeáját nyerte a Dorog, amely ezúttal is tovább öregbítette az egyesület jó hírnevét és nagy közönségsikert is aratott bajor földön. A német fél elismerése mellett rögtön meghívást ajánlott a következő évi tornára is. Közvetlenül a kupaküzdelmek befejezését követően a dorogiakat bankettre is invitálták a házigazdák, a győztes csapat gondolatai viszont ekkor már a két nappal későbbi Magyar Kupa negyeddöntőjének visszavágóján jártak. Ez azonban már egy külön történet, amelynek terveink szerint a napokban szintén emléket kívánunk állítani.

A dorogi csapat 1990 őszén

A tornán részt vett dorogi csapat: Ágoston Zoltán, Belányi István, Bohner Zoltán, Borsos Zsolt, Burkodi István, Csapó Károly, Guba Péter, Harmat József, Ignácz János, Kilián Géza, Orosz Ferenc, Papp Tibor, Schuttovics László, Szedlacsek István, Szenczi Gábor, Szépvölgyi Zoltán, Tóth Ferenc, Varga János, továbbá Reszeli-Soós István vezető edző, Honti József pályaedző, Holdampf Sándor masszőr-gyúró, Csuha András elnök. Szintén a csapattal utazott az év elején súlyosan megsérült Romfa Károly is, akinek lábát törték a Tatabánya elleni edzőmérkőzésen. Sokáig úgy tetszett, hogy az ifjú tehetséges dorogi labdarúgó többet nem is játszhat, ennek ellenére a dorogi egyesület magával vitte Németországba.

Borítókép: A település névadója, az Iller folyó tavaszi pompában a város határában húzódó Auwald zöldterülettel, valamint a házigazda egyesület klubcímerével és Vörhringen tartományi címerrel.

Szabó Gyula