Április 15-én, csütörtökön mutatták be az esztergomi Keresztény Múzeumban, az Esztergomi Bazilika kupolakeresztjében talált – közel százhetvenhat éves – időkapszula tartalmát.
Dr. Török Csaba atya, az Esztergomi Bazilika plébániai kormányzója elmondta, hogy már a felújítás kezdetekor nagyon várták, hogy megtalálják az időkapszulát, hiszen levéltári adatokból tudtak az elhelyezéséről, azonban azt nem tudták, hogy milyen állapotban találják meg. Ugyanis úgy volt elhelyezve a keresztnek a vázszerkezetében, hogy ahhoz csak a borítólemezek eltávolítása után lehetett hozzáférni. Ez meg is történt idén januárban és rögtön észrevették, hogy megsérült a kapszula. Akkor is már arra gyanakodtak, hogy egy második világháborús repesz okozta a sérülést, ami később be is bizonyosodott. Innentől kezdve nagyon lelassult a folyamat, hiszen el kellett végezni olyan röntgenes és CT vizsgálatokat, amelyek segítettek annak meghatározásában, hogy mi van a kapszulán belül. A dupla vörösréz hengeren belül egy üveg hengert találtak, ami szétrobbant a repesz hatására. A kapszula szívében, belsejében több azonosítatlan elem volt – köztük fémes is –, ebből gondolták, hogy a repesz is ott lehet. Végül így jutottak el odáig, hogy minden előkészület után – fém- és papír-textil restaurátor jelenlétében – megindult a bontás. Kiderült, hogy több réteg védelmi biztosítékot helyeztek el 1845-ben, hogy az üveget és a belső tartalmát is védjék. Az érdekesség az volt, hogy a kapszula az 1945-ös találat óta nyitva volt, ami ki volt téve a nedvességnek, a gombásodásnak és a rovaroknak. Emiatt aggódtak, hogy mi lehet odabenn, de ez a nagyon szoros minden teret kitöltő bélelés megvédte és az 1845-ös névtárat és szinte sértetlenül megmaradt a pergament irat is.
Dr. Török Csaba ismerteti a pergament irat tartalmát.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta, hogy ez az időkapszula sok mindent elárul. Egyrészt azt a csodát, aminek a szemtanúi lehetünk, hogyha az Esztergomi Bazilikát meglátogatjuk, hiszen akik ezt építették, az akkori kornak a felszereléseivel, technikájával és építőanyagaival, az egy fantasztikus teljesítménynek mondható, másrészt pedig elárulja a magyar történelemnek az akkori, 19. századi viharos korszakát. Mindemellett ez a kapszula, amit közel százhetvenhat évvel ezelőtt helyeztek el a bazilikának a kupolájában megmutatja, hogy ki volt az akkori prímás és a magyarok vezetője. Nagyon szép történeket vannak benne, de azt is látnunk kell, hogy ott volt a második világháború is, amikor repesztalálat érte a tárgyat és talán ez figyelmeztet arra is minket, hogy a nemzetek közötti együtt értésünk és gondolkodásunk meglegyen, hogy ne következzen be még egy ilyen szörnyűség. „Nekünk a felelősségünk most a jelenben az, hogy kormányzati eszközökkel és az egyházzal összefogva megújítsuk ezt a nagyon fontos és szép épületet” – tette hozzá az államtitkár.
A szétrobbant üveghenger.
Dr. Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője elmondta, ha Esztergomról hallunk, akkor mindenkinek a bazilika jut az eszébe. Ez nem csak egy egyházi, vallási létesítmény, hanem egyben egy hatalmas turisztikai attrakció is. Ezért ez is elsődleges szempont volt, mikor a kormány az Esztergomi Bazilika komplex felújításáról döntött, melynek a teljes összege csaknem tizennégymilliárd forint lesz. Fontos kiemelni, hogy a felújítási munkálatok azért is szükségesek, mert már a második világháborúban súlyos károkat szenvedett el az épület, amik csak részben és ideiglenesen lettek felújítva az évtizedek során, most pedig egy végleges megoldás születik. „Ez a kapszula is tanúsítja – amely egy világháborús repesz miatt megsérült –, hogy valóban súlyos harcok folytak itt. Reméljük, hogy az új kapszula már egy olyan békés évszázadoknak néz majd elébe, ami nem egy ilyen hányatott sorsú kibontást tesz lehetővé” – tette hozzá a képviselő.
Az 1845-ös névtár sértetlenül megúszta.
Az időkapszulában talált, latinul írott levelet dr. Török Csaba atya fel is olvasta, amely valahogy így hangzik magyarul: „Ezt a templomot a mindenható Istenszülő szűzanya tiszteletére Rudnay Sándor esztergomi érsek a királyság prímása 1821-ben kezdte el építtetni, azonban 1831. szeptember 14-ei halála után a munka megszakadt. Ám 1839-ben Kopácsy József érsek, a királyság prímása által, Hild József építész tudása és munkássága által folytatódott az építkezés. A keresztnek ezt a jelét a tetőzet csúcsán helyezték el 1845. augusztus 19-én, amikor a szentséges atya XVI. Gergely volt a római pápa, V. Ferdinád a dicsőséges osztrák császár, apostoli magyar király, a kegyelmes József főherceg a királyság nádora és Kopácsy József az esztergomi érsek, a királyság prímása.”
A pergament irat és a kapszulában talált apró rovarok és tárgyak.
A sérült időkapszula és a fűrésszel levágott teteje.
Ezek a papírbélések védték meg a kapszula tartalmát. Egy-két papír a retesz hatására megpörkölődött, de tűz nem keletkezett.
Borítókép (balról jobbra): Soltész Miklós, Hernádi Ádám, Völner Pál, Török Csaba
