Hajzer Fanni a piliscsabai Summa Vitae Alapítvány intézményvezetőjeként minden nap azért dolgozik, hogy megkönnyítse a mindennapjait azoknak, akik igazán rászorulnak a segítségre. Virágostóth Krisztián az alapítványnál ellátott feladatairól, illetve a világjárvány miatti változásokról is beszélgetett vele.
– 2017 óta dolgozol a Summa Vitae Alapítványnál, 2018 óta te vagy a szervezet piliscsabai intézményének vezetője. Mikor döntötted el, hogy szociális területen szeretnél dolgozni?
– Gyermekkorom óta éreztem, hogy szeretnék embereken segíteni, már az óvodában is ápoltam, illetve újraélesztettem a játékbabákat. Középiskolában egészségügyi tagozatos osztályba jártam, igaz ekkor még kifejezetten a mentőzés és a sebészet érdekelt.
– Pontosan miben merül ki az alapítvány tevékenysége? Hogyan segítetek azokon, akik nálatok töltik a mindennapjaikat?
– Az alapítvány által fenntartott otthon egy háromszintes épületben helyezkedik el. A földszinten maga a lakóotthon, felül pedig a 18-20 vendég befogadására alkalmas üdülő található, illetve az alsó szinten a rekreációs helyiségek helyezkednek el, mint például mozgásterápiás tornaterem, masszázs helyiség és fizikoterápiás kezelő kapott helyet. Az üdülőben és a rekreációs helyiségekben természetesen lakóink mellett külsős vendégeket is fogadunk. Legfőbb célunk az, hogy biztosítsuk a sérült lakóinknak az általuk is megélhető felnőtt létet, illetve élménydússá szeretnénk varázsolni a mindennapjaikat. Ehhez hozzátartozik a képességeikhez mért minél nagyobb önállóság elérése, a választási lehetőségek kihasználása, illetve a döntéshozatal az őket érintő kérdésekben.
– Milyen speciális terápiákat és foglalkozásokat tartotok számukra?
– Változatos módokon igyekszünk gondoskodni a szabadidő hasznos eltöltéséről. Fontosnak tartjuk, hogy aktívan részt vegyenek a ház körüli feladatok elvégzésében, valamint fizikai állapotuk szinten tartása érdekében hetente több alkalommal járnak csoportos és egyéni tornákra. Hetente többször kirándulunk is a környéken. Természetesen mentális állapotuk sem elhanyagolható, normál működési rendszerben heti egyszer hittanórán, zenés készségfejlesztő foglalkozáson és mozgásfejlesztő terápián vesznek részt lakóink. Továbbá minden vasárnap istentiszteletre, illetve szentmisére mennek.
– A Summa Vitae oldalán a következő idézet olvasható „Áldottak mindazok, akik olyannak Szeretnek Amilyen vagyok, És nem gondolnak arra, hogy milyen lehettem volna” Marjoire Chappel. Mit jelent neked és az intézménynek az idézet?
– Számomra és a csapat számára is azt, hogy minden lakónkat olyannak fogadjuk el amilyen és másságával együtt szeretjük. A Summa Vitae Alapítvány egy nagy családi fészket biztosít mind a lakók, mind a dolgozók számára, egy olyan hely, ahová jó tartozni, ahol számíthatunk egymásra. Az idézet szellemisége szerint éljük mindennapjainkat.
– Hogy telik Hajzer Fanni egy átlagos napja a Summa Vitae Alapítványnál?
– Nagyon sokrétűen: papírforma szerint reggel 8-tól, este 20-ig vagyok jelen a lakóotthon életében. Ugyanakkor, ha valami baj történik vagy az egyik dolgozómnak segítségre van szüksége, akkor rögtön odamegyek. A következő példa mutatja be jól, hogy mennyit tartózkodom a munkahelyemen: ha a mobiltelefonomon nem érsz el és felhívod, a szervezet irodai számát, akkor valószínűleg én veszem fel. A feladataim nagyon változatosak, ugyanis én felelek a lakók megfelelő élelmezéséért, gyógyszereikért, orvosi vizsgálataik megszervezéséért, segédeszközeikért, szabadidős tevékenységeikért, illetve programjaik összehangolásáért. Ezen túl egyéni igényeiket figyelembe véve személyenként állítom össze a heti tevékenységi listájukat. Továbbá tartom a kapcsolatot gondnokaikkal, összehangolom a hazamenetelüket, közösen díszítjük a házat minden ünnepkörre. Végül, de nem utolsó sorban, természetesen a dolgozókkal is foglalkozom, írom a beosztásukat, vezetem a megbeszéléseket és igyekszem a lehetőségeinkhez mérten csapatépítő programokat szervezni. A legfontosabb, hogy ne az íróasztal mellől osszak parancsokat, hanem melletük legyek és közösen tevékenykedjünk.
– Mi a véleményed arról, hogy a Pilis és környezete szebbé és kellemesebbé varázsolja a lakók mindennapjait?
– Igen abszolút, az intézmény Piliscsaba egyik legszebb részén helyezkedik el. A mindennapjaik részét képzi a séta, amit ebben a gyönyörű környezetben tehetnek meg. Tavasszal nagyon szeretik figyelemmel kísérni a természet újraéledését, nyáron pedig örülnek annak, hogy festői szépségű fák alatt sétálgathatnak. Ősszel természetesen az egyik kedvenc elfoglaltságuk a különböző termések gyűjtése, amelyekből aztán őszi képet vagy különböző figurákat készítünk.
– Térjünk kicsit rá az aktuális helyzetre. Hogyan befolyásolta az alapítvány mindennapjait a világjárvány?
– Le kellett állítani lakóink külsős foglalkoztatásait, lassan egy éve nem tehetjük meg a zenei foglalkozást, a hittant és a vasárnapi templomba járást sem. Nagyon hiányzik nekik az is, hogy nem mehetnek egyedül boltba, postára vagy patikába. Sajnos a szigorítások miatt az üdülő egy éve nem üzemel és a rekreációs helyiségek kihasználása is nagyon visszaesett. Bízunk benne – mint még sokan – hogy hamarosan véget ér ez a kialakult helyzet. Reméljük, hogy sokan fognak ránk gondolni adójuk 1 százalékával, ami számunkra nagy segítséget jelentene.
– Említetted, hogy a Pilis fontos szereppel bír a lakók életében. Téged milyen szálak fűznek a hegységhez?
– A Pilis és környezete gyermekkorom óta az életem részét képezi, hiszen ide születtem, fiatalként sokat kirándultunk a környéken. Úgy gondolom, hogy a szabadban eltöltött idő remek lehetőség a kikapcsolódásra, illetve a megnyugvásra. A táj minden évszakban más arcát mutatja és én nagyon szeretem naponta megfigyelni ezeket a változásokat. Igazán hálás vagyok azért, hogy Piliscsabán gyönyörű fasorok között sétálhatok nap, mint nap.
– Milyen célokat jelöltél ki a jövőre nézve?
– Tanulni mindenképpen fogok a jövőben, több szakot is szeretnék még elvégezni az egyetemen. Nyilván a lakókkal is vannak rövidebb-hosszabb távú terveim, mind fejlesztések mind kirándulások terén. Én olyan típusú ember, vagyok, akinek vannak 5-10-15 éves tervei és ezeket igyekszem a külső körülményekhez alakítani.
– Mivel töltőd a szabadidődet?
– Nagyon szeretek olvasni, főleg történelmi és krimi témájú könyveket veszek kézbe, továbbá sorozatokat és filmeket nézek. Tavasszal és ősszel pedig teljesítmény túrázni szoktam az öcsémmel és a barátaimmal. Mindemellett szeretek moziba és színházba járni, ami most már nagyon hiányzik.
Hajzer Fanni 1992. október 7.-én született Budapesten. Alapfokú tanulmányait Dorogon, középiskolai tanulmányait az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskolában végezte 2007-2011 között. 2016-ban a Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Karán, diplomás ápoló végzettséget szerezett. 2020 szeptembere óta a Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógia Karának, gyógypedagógus hallgatója. Dolgozott több fővárosi kórházban és Piliscsabán évekig a házi segítségnyújtásban. A Summa Vitae Alapítványnál 2017 óta dolgozik, 2018 óta pedig intézményvezetői feladatokat látja el.
Virágostóth Krisztián
