Virágostóth Krisztián településmérnökkel Dorog Okos várossá válásának lehetőségéről beszélgettünk.
Mit nevezünk okos városnak?
Az okos városnak – angolul a smart citynek – a világban és a szakirodalomban nincs egy egységesen megfogalmazott meghatározása, különböző országokban máshogy értelmezik. Ez egy hatalmas témakör, illetve fogalom így a meghatározások sokasága nem meglepő. A fogalommagyarázat egyfajta közvetítés, amit az egyes ország vagy szervezet el kíván juttatni az állampolgár felé.
A magyar megfogalmazás hogy szól?
Itthon a Lechner Tudásközpontban folyik sokrétű és széles spektrumú kutatás az okos város témakörében. Magyarország Kormánya az 56/2017.(III.20.) kormányhatározatban rögzítette, hogy az okos városoknak milyen szempontrendszernek kell megfelelniük. A kormányhatározat szerint az okos városnak olyan települést vagy település csoportot nevezhetünk, amely korszerű és innovatív eszközökkel, fenntartható módon és nem utolsó sorban fejleszti természeti, illetve épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgálatások minőségét és gazdasági hatékonyságát.
Úgy tudjuk, hogy ön évek óta érdeklődik a téma iránt.
Bizony, az okos városokkal már régóta dolgozom, diplomadolgozatom írásakor megalkottam a saját koncepciómat, mely szerint: „Az okos város olyan település, amely a település adottságait (földrajzi, társadalmi, politikai.) maximálisan figyelembe véve, fő célként a fenntarthatóságot és a település polgárainak igényeit, illetve a település gazdasági és társadalmi és ökológiai életében részt vevő szereplők számára céljaik elérését támogatja, természetesen ennek az elkötelezettségnek a település víziója iránti kölcsönösnek kell lennie. Az okos város fő jellemzői közé tartozik az aktív és párbeszédre történő folyamatos napi szintű kommunikáció. Az alulról építkező és társadalmasított városi település tervezés szervezés és üzemeltetés is megjelenik szemléletében. Az okos eszközök és rendszerek részét képezik az egésznek és a megvalósításuk nem a technológia felsőbbrendűségét hivatott reprezentálni az emberi alkotással szemben, hanem a vízió beteljesítésének szolgálatában kerül felhasználásra.”
Ön szerint mennyire van létjogosultsága itthon egy ilyen, jövőbe mutató innovatív koncepciónak?
Több évvel ezelőtt olvastam egy nagyon tanulságos idézetet, ami nagy hatással volt rám. Wellington E. Webb, Denver egykori polgármesterének szavait szeretném idézni. „ A 19. század a birodalmak évszázada volt, a 20. század a nemzetállamoké, a 21. pedig a városok évszázada lesz.” Álláspontom szerint a világban egyre több és több okos város lesz a jövőben. Ennek az az oka, hogy a globális kihívásokat, problémákat csak komplex átfogó koncepció segítségével tudják megoldani a városok és falvak.
Milyen problémákra nyújthat megoldást?
A globális klímaváltozás kézzel fogható hatásai, a túlnépesedés, a robotizáció és mesterséges intelligencia, mind-mind olyan kihívás, amelyet a hagyományos eszközökkel és megoldásokkal nem lehet kezelni. Az okos város rendszere viszont komplex jövőképet ad a település minden szegmensére vonatkozóan. A COVID-19 járvány teljesen új trendeket és elvárásokat határoz meg: sokat lehet olvasni a településen élők megváltozott szokásairól és igényeiről ezek, melyek hatással lesznek a jövőbeli városfejlesztésre és tervezésre is.
Térjünk rá egy kicsit Dorogra. Milyennek látja a város helyzetét?
Tény, hogy Dorog Komárom-Esztergom megye egyik nagy bányász hagyományokkal rendelkező települése. Kiváló közlekedésföldrajzi adottságokkal rendelkezik, relatíve közel fekszik Budapesthez. A Budapest-Esztergom vasútvonal fejlesztésével és az új Stadler FLIRT szerelvényekkel gyorsan és kényelmesen elérhető több környező település is. Természetföldrajzi adottságok tekintetében is jó helyzetben van a város. Dorog és a szén az elmúlt több mint kétszáz évben teljesen eggyé váltak. A klimatológiai adottságokat vizsgálva, a településen erősen érződik a medence jelleg, emiatt sok lehetőség nyílna itt a napenergia hasznosítására is.
Gazdasági szempontból mi jellemzi a várost?
A település gazdasági és társadalmi hátterét vizsgálva elmondhatom, hogy Dorog stabil gazdasági háttérrel rendelkezik, ami megalapozhatja a jövőbeni fejlődést. A településen szép számban élnek időskorúak. A városvezetésnek a következő években, évtizedekben is nagy figyelmet kell fordítania a szépkorúak és idős honfitársaink életminőségének javítására.
Hogyan válhatna Dorog okos várossá?
Első és legfontosabb, hogy társadalmi többséget kell szerezni az okos város válásának folyamata mögé. Az elköteleződés és a hosszú távú fejlesztések meghatározása a második legfontosabb lépés. Le kell szögezni, hogy a folyamat során az egyes folyamatok tekintetében lehetnek változások, viszont a nagy kulcs projektek és célterületek tekintetében kell egy konszenzus, a városnak egy hosszú távú okos város koncepciót érdemes megalkotnia, melynek világos fejlődési irányt kell megjelölnie. Kutatásaim és munkatapasztalatai alapján az egymásra épülő, egymást erősítő projekteken keresztül lehet sikeresen fejleszteni egy várost.
Mire kell figyelni a tervezésnél?
Adottságaira támaszkodva kell megvizsgálni a település helyzetét és reálisan kell látni a jövőbeli irányt és Dorog jövőjét. Az okos városok módszertana és modelljei között sok jó alapmodell van, de minden településnek a helyi adottságokat kell szem előtt tartania.
Említsen néhány fejlesztési lehetőséget!
Doroggal kapcsolatban már végeztem kutatásokat és mérlegeltem, hogy a település hosszú távú fejlődését hogyan segíthetné az okos város stratégia. Elsőként a fenntartható mobilitás rendszerének fejlesztését emelném ki. Az intermodális csomópont átadása nagyon fontos volt a város életében, hiszen tulajdonképpen ez a beruházás jelenti az okos mobilitás rendszerének alapját. Dorognak nincs jelenleg kerékpáros kapcsolata egyik környező településsel sem. Jelenleg több olyan nagy projekt van előkészítés alatt a környéken, ami jó alapot adnak az egykori bányászváros számára is és fontos lenne, hogy Dorog bekapcsolódjon ezekbe a hálózatokba. Esztergom-Kertváros és Esztergom rövidesen össze lesz kötve kerékpárúttal, Esztergom-Kertvárosban a Palatinus-tóig tart majd a kerékpárút és ezt a nyomvonalat kell majd Dorog felé vinni. A hálózat tovább fejlesztéséről több koncepcionális terv is összeállt a fejemben.
Csak ez az egy kerékpár jelenti a kitörési lehetőséget?
Nem, hiszen a másik fontos kerékpáros közlekedést elősegítő projekt a Kesztölcöt Esztergommal és Doroggal összekötő kerékpárút lenne, ami turizmus terén jelenthetne előrelépést. A kerékpáros közlekedést nem csak települési szinten, hanem települések közötti dimenzióban is érdemes vizsgálni. A sűrű beépítettség okán és a relatíve kisebb távolságok miatt lenne ennek létjogosultsága. A fentieket azzal egészíteném még ki, hogy Dorogot és Esztergomot a jövőben össze kellene kötni egy kerékpáros szolgáltatással. A Mária Valéria Bike rendszerét Dorogra is ki lehetne terjeszteni, amely lehetőséget adna három település között gyors környezetbarát és élményekkel teli közlekedésre.
Milyen hatással bírna még a kerékpáros közlekedés fejlesztése?
Például a település légszennyezettségének javításában is szerepet játszhat. Az utóbbi években egyre több kutató és tanulmány foglalkozik a kerékpáros közlekedés előnyeivel. Ez az életforma egyébként a betegségek megelőzésében is hasznos lehet, illetve szellemi és fizikai teljesítményre is pozitív hatással van. Összességében elmondható, hogy a kerékpáros közlekedés az egyén és a település számára is sok előnnyel jár.
Mi a helyzet az okos zebrával?
Mivel sok időskorú ember él a városban, így az olyan eszközöknek és rendszerek is nagy létjogosultsága van, mint a biztonságos közlekedést elősegítő okos zebra. De van még egy másik nagy fejlesztés: a város több pontjára úgynevezett smart egészségügyi pontokat lehetne kihelyezni. Ezek a pontok alkalmasak lennének alapvető egészségügyi vizsgálatok (pl.: vérnyomás, súly, testzsír, oxigén szaturáció, testhőmérséklet, izomtömeg, csontsűrűség mérése, testtömeg index meghatározása) elvégzésére. Ezeket a berendezéseketközintézményekben, gyógyszertárakban helyezhetnék el, így védve lennének. Az okos egészségügyi pontoknak erős szemléletformáló szerepet is be kell tölteniük, ezen túl pedig egyfajta közösségi térként is üzemelhetnek. Az egészségügyi vészhelyzetek megelőzésében fontos szerepük lehet, illetve a háziorvosi kapacitás bővülését is eredményezhetik. Az okos pontok kiegészítéseként interaktív újraélesztő készletek és vészhívó egységek telepítése is szükséges, ezeket a pontokat pedig a városüzemeltetésbe és a települési egészügyi alapellátásba is integrálni kell. Úgy gondolom, hogy a koronavírus hatásai hosszú távon velünk maradnak, így az ilyen típusú szolgáltatások iránti igény fokozatos növekedni fog.
Ön szerint hol tart majd Dorog tíz év múlva?
Véleményem szerint a jövőben egyre több és több település fog itthon okos város és okos falu koncepciókat megalkotni. A jövőben a fenntarthatóságra való törekvés, a zöldülő, klímatudatos, megújuló energiákra alapuló települések egyre népszerűbbek lesznek és ezt a célt a legkönnyebben egy okos várossal lehet elérni. Az Európai Unió 2021-2027 közötti programozási időszakában sok olyan pályázat és forrás lesz, amely olyan elképzelésekkel és települési dokumentumokkal lesznek elérhetőek, amelyeknek az előfeltétele egy okos város koncepció. Úgy gondolom, ha Dorog elindul az okos várossá válásának útján, akkor még vonzóbb és élhetőbb hellyé válhat. Az életminőség javítása a következő tíz évben kulcsfontosságú lesz, itt gondolok a levegő minőségének javítására, ha ezen a téren történik jelentős előrelépés például a zöldfelület fejlesztésekkel, akkor a város sikeres évtizedet zárhat. De ha a mobilitás és az idősek életét segítő okos rendszerek megjelenése is megvalósul, akkor Dorog sikeres éveket mondhat magának.