Három könyv jelent meg szinte egyszerre az utóbbi napokban, amely országos, megyei illetve dorogi kiadványként egyaránt helyi kulturális kincseinket gyarapítja. A következő könyvajánlókat Dankó József tollából olvashatjuk, amelyek Dorog város hivatalos honlapján jelentek meg.
A szegedi József Attila Tudományegyetem JATE Press Kiadója adta ki három vaskos kötetben Kovács Lajos dorogi írónak, pedagógusnak, szerkesztőnek, helytörténésznek válogatott műveit. Az első kötet „Hosszúra nőtt árnyékaink” címmel talán a legtöbb újdonságot tartalmazza. Ez egyrészt a nagyon régen megjelent, illetve hagyatékban maradt verseket, novellákat tartalmazza. Valamint itt olvasható az a regénytöredék, amely csak az író halála után, a közelmúltban jelent meg folyóiratban. A második kötet „Van egy perced a támaszpontomra?” címmel talán országosan is legismertebb írói arcát, a „gyermekmesék és kamasztörténetek” mesterét mutatja be. Nem szerepelnek a válogatásban a kötetben megjelent ifjúsági és gyermek tematikájú írásai, mégis nagyon gazdag a hagyaték ebben az életmű szeletben is. A harmadik kötet „Mi közük hozzám?” a tanulmányíró Kovács Lajos finom elemzéseit, nagy ívű pályaképeit, a nemzeti kultúra horizontját is felvillantó esszéit gyűjti össze. Talán nem túlzás: kedves városának, megyéjének provincializmustól mentes enciklopédiáját állíthatjuk össze magunkban gondolatgazdag értekezéseit olvasva. A szerkesztő Bombitz Attila rendkívül alapos filológiai apparátusa, a grafikus Lévay Jenő szép címlapjai igazán méltóak Kovács Lajos máig újat mondani képes egyaránt széles és mély életművéhez.
Elkészült könyv alakban az első válogatás a megyei értéktár bőséges anyagából „Mi Komárom-Esztergom megyeiek vagyunk” címmel. A gazdagon illusztrált albumszerű kötet Popovics György elnöki előszavával jelent meg. 36 megyei település 143 települési értékét mutatja be a könyv. Dorog 13 kinccsel gyarapítja a megyei gyűjteményt, amelyből 10 a kulturális örökség, 3 pedig az ipari és műszaki megoldások tematikájába tartozik. Az 1938-as Szénoltár, a Bányász Emlékház, a bányaalagút-rendszer, az Erkel Ferenc Zeneiskola, a Dorogi Füzetek, a Bányász Zenekar, dr. Schmidt Sándor bányamérnök életműve, az F típusú vágathajtó gép, a Hydrop homoktermelelő berendezés, a Nemzeti Kőbányászati Emlékhely, Németh László „Tanu” című folyóirata, a Szent Borbála-ereklye és Wech József szalézi szerzetes életműve ahogy nekünk dorogiaknak, immár a megye polgárainak is büszkeségei. A könyv Komárom-Esztergom megye kulturális gazdagságának egyik legújabb bizonyítéka.
Kettős aktualitása is van Menyhárt Csaba „Drasche-Lázár Alfréd élete saját szavaival” című könyvének, amely a „Dorogi Füzetek” 55. köteteként jelent meg a város támogatásával. Pontosan idén száz éve született meg a hazánk számára tragikus trianoni békeszerződés, amelynek egyik aláírója a Dorogon született, és a településhez a neves családon keresztül több szállal kapcsolódó Drasche-Lázár Alfréd volt. A jeles kormányhivatalnok, aki egyben neves író is volt 1938-ban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus budapesti megrendezésének is egyik szervezője volt. Jelenleg pedig újra a magyar főváros – ismét dorogi csatlakozó rendezvénnyel – készül az újabb katolikus világtalálkozóra. Ahogy korábban Draschéról olvashattunk Kovács Lajos A miniszter író című kismonográfiájában (Dorogi Füzetek 20.), most Draschétól olvashatunk, hiszen Menyhárt Csaba elbeszéléseiből, leveleiből, nyilatkozataiból közöl válogatást egy alaposan összeállított tanulmány kíséretében.
Forrás: dorog.hu / Dankó József
