Csapatunk az NB II-es bajnokság 12. fordulójában a listavezető Debrecen vendége lesz, így az augusztusi DEAC elleni mérkőzést követően ismét a Nagyerdei stadionban lép pályára. A múlt pénteki 8. fordulóból elmaradt Csákvár elleni idegenbeli találkozó alapján igen vegyes érzésekkel tekinthetünk a vasárnapi meccs elé, az otthonában elsöprő magabiztossággal és 100%-os teljesítménnyel szereplő debreceni alakulattal szemben – Szabó Gyula cikke.
A mieink az elmúlt pénteken pótolták a 8. fordulóból elhalasztott bajnokijukat a Csákvár ellen. A sereghajtó otthonában tett vizitálásunkra nem a legkedvezőbb előzményekkel került sor, hiszen az azt megelező Budörs elleni hazai mérkőzés meglehetősen lehangoló ajánló levél volt. A Fejér megyei alakulat kapaszkodni igyekszik és minden lehetőséget megragadni, hogy javítson jelenlegi masszív kiesőjelölt státuszán. Ennek ellenére nem alakult túlságosan izgalmasan a mérkőzés első fertálya, amely során a két fél jószerével csak finoman kóstolgatta egymást. Az első játékrész a továbbiakban sem hozott jelentősebb változást és a kapuk alig-alig kerültek veszélybe. A hazaiak amolyan igazi nagy lehetőséget nem is tudtak kialakítani, de nekünk is mindössze egy hatalmas helyzetünk akadt bő fél órányi játékot követően, amikor Vigh Ádám ajtó-ablak szituációban éppen csak mellé lőtt.
Egyenlítő gólunk utáni közvetlen pillanat Csákváron
A szünetben érdekes cserére szánta el magát Németh Szabolcs vezető edző, aki az első 45 perc során a szinte munkanélkül maradt Mursits kapus helyére Tulipán Ákos tartalék portást hozta be, akinek ez volt az első hivatalos bemutatkozása csapatunkban tétmeccsen. Bár nagy fordulat a tamadó játékot illetően a II. félidőben sem következett be, szinte a semmiből, mondhatni váratlanul vezetést szereztek a csákváriak az 51. percben, mégpedig egy szögletet követően. A gól sem változtatott sokat a játék képén, azonban jó 20 perccel a befejezés előtt növelték a vendéglátók az előnyüket, amellyel szinte biztossá vált a mérkőzés kimenetele. A legvérmesebb dorogi drukker sem tett volna lyukas 10 fillért arra, hogy bármilyen kedvező változás álljék be, azonban a piros-fekete legénységet ez nem zavarta abban, hogy egy szöglet utáni nagyszerű Dlusztus András fejessel szépítsen, amellyel legalább némi remény maradt a hátralévő bő negyedórára. A dorogiak aktívabbak lettek, de nagy nyomásról szó sem volt, sőt, a csákváriak is szorványosan veszélyeztettek. A ráadás pillanataiban a csereként beállt és meglehetősen aggilisan játszó Zuigéber Ákos kényszerített ki egy kecsegtető szabadrúgást, amelyet maga nyesett a 16-os előterében. A visszajátszott labdát a jókor, jó helyen lévő Kovács Máté elemi erővel, védhetetlenül bombázta a csákvári kapuba. Egy teljesen elveszettnek tűnő mérkőzést idegenben 0-2-ről sikerült döntetlenre menteni, amely azért nem kis fegyvertény, azonban mindez a hazaiak kritikája is egyben. Ez a találkozó is megmutatta, hogy ellenfelünk miért szerénykedik az utolsó helyen a tabellán, amely így továbbra is a mezőnyben egyedüliként nyeretlen és a legtöbb gólt kapta. Pontszerzésünk legnagyobb hozadéka, hogy két helyet léptünk előre a tabellán, így 11 forduló után a 10. helyre jött fel a Dorog.
További elmaradt találkozók lejátszására is sor került ezen időszakban, mégpedig a Magyar Kupa 6. fordulójának elhalasztott meccseit pótolták, ahol valamennyi élcsapat magabiztosan jutott a legjobb 64-közé. NB II-es csoporttársaink közül a Nyíregyháza a megyei I. osztályú Lőrincit verte 7:0 arányban, a Szeged az NB III-as Veszprémet 5-0-ra, míg a Szolnok 10-0-ra a megyei I. osztályban szereplő Szeghalom csapatát. Ezzel valamennyi másodosztályú gárda biztosan ment tovább. A kupa folytatásában a sorsolás is megtörtént. A következő játéknap október 27-29 között kerül lebonyolításra, ahol a mieink a megye I-ben szereplő Kiskunfélegyháza vendégeként, a legjobb 32-közé kerülésért játszanak majd.
A jelenlegi szezonban vasárnap újfent Debrecen, egyben a Nagyerdei stadion a soronkövetkező bajnokink színhelye. Ugyanis a DEAC ellen augusztusban már járt itt a dorogi csapat, most pedig a listavezető és a mezőny legütőképesebb csapata, a Debreceni VSC gárdájával találkozik. A Loki félelmetes odahaza, amely nemcsak minden meccsét biztosan hozta eddig, de a DEAC ellen, mint „vendég” is könnyedén gyűjtötte be mindhárom pontot. Egyedül a Budaörs elleni nyitányon ment picit nehezebben a győzelem, ugyanis a szervezetten játszó és végig védekező vendégeket csak a hajrá perceiben tudták feltörni és minimális különbséggel 1-0-ra verni. Legtöbbször viszont hármast hintettek az ellenfeleiknek, az Ajkának pedig egy ötöst. Otthon ellenállhatatlan a piros-fehér legénység, akiknek sorait a legutóbbi két forduló óta a válogatott Dzsuzsák Balázs is erősíti. Csapatunk kilátásai mondhatni minimálisak, különösen az elmúlt két fordulóban mutatott produkciójuk tükrében, azonban némi kapaszkodóként nem lebecsülendő fegyvertény, hogy az eddigi két Nagyerdőn játszott meccsünket egyaránt 2:1-re nyertük, közte az elsőt éppen a Loki ellen. Nagynevű ellenfelünkkel szemben egyébként meglehetősen kecsegtető a mérlegünk, ugyanis az eddigi 27 mérkőzésen 12 dorogi győzelem, 8 döntetlen, 7 vereség született; 59:36-os gólaránnyal. Tegyük hozzá, hogy a kupaszabályok értelmében nézve 13 volna a győzelmek száma, azonban a statisztikában a rendes játékidőben született eredménynek megfelelően, döntetlennek számoltam el.
A Debrecen vendégeként eddig 14 meccsen 4 győzelem, 6 döntetlen, 4 vereség; 21:20-as gólarány a mutatónk.
A Loki elleni legutóbbi idegenbeli meccsünkön Mészáros Áron győztes gólja után szalad ünnepelni a dorogi szurkolók szektorához (forrás: LokomotívBlog.hu)
Az elmúlt két évben háromszor is találkoztunk tétmérkőzésen, mindhárom alkalommal kupameccsen. Bár a Debrecen mindannyiszor NB I-es volt, mégis 50%-os eredménnyel zártunk ellenük. Legutóbb tavaly december közepén találkoztunk egymás ellen a legjobb 16-közé jutásért, ahol 1-1-es eredmény után 11-esekkel a Dorog jutott tovább. Debrecenben utoljára szintén nem túl régen, 2018. februárjában mérkőztünk meg, ahol a kupa-forduló szenzációjaként, az NB I akkori 3. helyén álló gárdáját úgy győztük le 2:1-re, hogy ellenfelünk vezetett. Bajnokit viszont nagyon régen játszottunk velük, egész pontosan 42 éve. A bajnoki találkozó tekintetében viszont e 1978 júniusi összecsapás éppen Deberecenben volt, amely nézőcsúcsot hozott. Az NB II-es meccsen 15 ezer szurkoló szorongott a lelátókon, s bár végül 2:1 arányban nyertek a hazaiak, de a nagyon szoros összecsapáson mi vezettünk.
A két csapat részletes egymás elleni múltjáról egy korábbi cikkemben itt olvasható!
A Loki elleni nyerő emberünk Mészáros Áron volt, akik háromszor is betalált a hajdúságiak kapujában – közte egy felejthetetlen 35 méteres bombagóllal -, aki mindként eddigi győztes nagyerdei fellépésünk alkalmán játszott. Ha másban jelenleg nem is túlzottan, de legalább a babonában kapaszkodhatunk, s ennek megfelelően nem volna szabad Mészit kihagyni a csapatból. A vasárnapi mérkőzés este 8-kor veszi kezdetét a Nagyerdei stadionban.
Szabó Gyula
