Erőltetett menetben folytatódik a labdarúgó NB II-es bajnokság, ahol egy hét leforgása alatt immár a harmadik meccsüket játsszák a csapatok. A hétközi kazincbarcikai szereplésünket követően, vasárnap az ellen a Békéscsaba ellen mérkőznek meg a mieink idehaza, amely még nem talált legyőzőre az idei szezonban. Ezt követően két hetes szünet következik a válogatott mérkőzései miatt, majd csak szeptember 13-án folytatódnak a bajnoki közdelmek, itthon pedig leközelebb szeptember 16-án szerepel a csapatunk – Szabó Gyula cikke.
Szerdán is pontosan fejezték be a dorogiak a soronkövetkező találkozójukat, miután a Kazincbarcika újjonnan avatott stadionjában 1-1-es döntetlenre végeztek a házigazdák ellen. A mérkőzés hasonlóan indult, mint az azt megelőző Győri ETO elleni bajnokink. A mieink harcosan és támadólag léptek fel, s ugyan úgy a 10. percben meg is szereztük a vezetést, mint vasárnap. Egy remekül előkészített támadást követően Girsik Áront csak szabálytalanul tudták szerelni a büntetőterületen belül. A megítélt 11-est Tomás Lénárt magabiztosan értékesítette. A gólja után is Tomás maradt a meccs főszerplője, de ezúttal szomorú apropóból. Néhány perccel a vezető találatunkat követően egy lehulló labdára együtt emelkedett az egyik hazai játékossal, akivel csúnyán öszefejeltek. A dorogi játékost ápolni kellett és fejkötést is kapott. Bár igyekezett volna folytatni a játékot, végül a mieink a biztonság kedvéért és a játkosunk egészsége érdekében is inkább cserére szánta el magát még a 20. perc előtt. A dorogi játékmestert kórházban is kivizsgálták, megelőzve a komolyabb bajt. A dorogiak hadredje így rövid idő alatt alaposan felborult. Már a találkozó elején is változtatásra kényszerült Németh Szabolcs edző, ugyanis a védelem tengelyében játszó Berkó Ádám rosszul lett az úton, ezért a Győr ellen csereként beállt Nagyházi Dávidot jelölte a kezdőcsapatban. Az már sosem derül ki, hogy miként alakult volna a találkozó a kényszercserék nélkül, azonban tény, hogy a hazaiak is kezdtek éledezni és próbálkozásaik az első fél óra végén góllá ért. Egy szabadrúgás utáni jól irányzott fejessel sikerült kapusunkat megelőzve a hálónkba juttatni a labdát. Azonban akárcsak a mi gólunk után történt, a hazaiaknál is pár percre a találatukat követően sérülés miatt kényszerű cserét hajtottak végre. A mérkőzés viszonylag jó iramot és nagy küzdést hozott. Mindkét oldalon akadtak lehetőségek, azonban a mi kapunknál nem egyszer Mursits Roland bravúrjai is kellettek a mentések során. A vége felé közeledve a hazaiak soraiból kidőlt egy újabb játékos, aki olyan szerencsétlenül sérült meg, hogy le kellett vinni a pályáról. Azonban a barcikai alakulat addigra mindhárom cserelehetőségét kihasználta, így a hajrá perceiben emberhátrányba volt kénytelen játszani. Ennek ellenére sem ültek rá az eredményre és igyekeztek veszélyeztetni, közben a mieink is szórványos ellentámadosokkal válaszoltak és különösen Vigh Ádám állt közel ahhoz, hogy eldöntse a mérkőzést, de végül egyik fél sem tudott újból a kapuba találni és összességében maradt az igazságos pontosztoszkodás. Ezzel csapatunk folytatta jó sorozatát és megtartotta a 6. helyét a tabellán. Örömteli, hogy végre Kazinbarcikáról is sikerült pontot szereznünk. A korábbi két barcikai meccsen ugyanis vereséget szenvedtünk, így meg van az első pont is a borsodi városból. Mióta a két csapat ismét csoporttárs lett a másodosztályban, pedig még nem kaptunk ki a Barcika vendégeként. Az eltelt négy meccsen két győzelem és két döntetlen született, ami igazán dícséretes, ugyanakkor ez volt a négy közül az első, amikor valóban Kazincbarcikán volt a találkozó.
Tumultus a kapunk előtt a kazinbarcikai mérkőzésen (forrás: Nemzeti Sport)
A hétközi forduló számos érdekességet hozott, többek között a két éllovas fekete napját. Az Ajka Szombathelyen, míg a Gyirmót Siófokon hagyta mindhárom pontot. A Haladást a lelkes és nagyszámú közönsége belehajszolta a győzelembe a Veszprém megyei listavezetővel szemben. Összességében mégerdemelten verték az ajkaiakat 1:0 arányban. A Gyirmót pedig jól kezdett, mégha meglehetősen nagy védelmi hibából is született a vezetésük. Egy ártalmatlan labdát a hazaiak védője kissé felelőtlenül játszotta hátra, amellyel viszont remek helyzetbe hozta a vendégek támadóját, aki élt is az ajándék labdával. A Balaton-partiak viszont a félidő hajrájában megfordították az eredményt és 2-1-es vezetéssel térhettek pihenőre. A győriek a meddő mezőfölényen kívül viszont nem tudtak sokat mutatni a folytatásban, így az ezúttal igen fegyelmezetten védekező és mindvégig jól koncentráló hazaiak megtartva előnyüket, a meccset is megnyerték. A Debrecen kiválóan élt a vetélytársak botlásával, mert ellentmondást nem tűrő módon biztosan verte otthon a Szegedet 3-0-ra. Igaz, bő egy félidei játék kellett, hogy feltörjék a csongrádiak védelmét, de a vezető gól felszabadulttá tette a Lokit, s innentől kezdve csak a gólarány volt kérdéses. Ezzel a győzelmével a debreceniek visszavették az elsőséget a tabellán. Nagyon leszerepelt a másik feljutó esélyes, a Vasas csapata Tatabányán, a Budaörs vendégeként. A vendéglátók már a félidőben vezetéshez jutottak, amit a második játékrészben növeltek. Ugyan szépítettek az angyalföldiek, de hamarjában szerzett újabb gólt a zöld-fekete alakulat és teljesen megérdemelten 3-1-re nyerve fosztották meg eddigi veretlenségüktől a fővárosiakat. A vereséggel a Vasas a 10. helyre csúszott, s a minden eddigi várakozáson aluli szereplés Bene Ferenc edző székébe került. A civisvárosiak mellett minden bizonnyal az újonc szentlőrinciek voltak a legboldogabbak a fordulót követően, akik hatalmas lelkesedéssel megérdemelten verték a Kaposvárt 3-1-re. Bár a vezető góljukat még egyenlíteni tudta a somogyi csapat, ám a hazaiak akarata elsöpörte őket. Ugyancsak örömködhettek a Tisza-parton a szolnokiak, akik nem is annyira a látottak miatt, hanem a kiizzadt győzelmüknek köszönhető 2. helyük következtében lehettek emelkedett hangulatban. A helytálló újonc DEAC ellen nem volt egy diadalment ez a meccs, de sikerült begyömöszölniük a mindent eldöntő találatot és egyben hazai pályán továbbra is hibátlanok maradtak. Megszületett első győzelme a vasárnap Dorogon elvérzett győrieknek. Igaz, az ETO a legeslegutolsó pillanatban talált be a nyíregyházi kapuba, azonban jelenlegi helyzetükben ezt aligha bánták. Megint csak egy meccsen nem született gól, de így is mindössze két találkozó volt ilyen gólínséges a 60 eddigi lejátszott bajnoki során. Az egyik fél, akárcsak legutóbb, a Pécs volt, akik Csákváron nem boldogultak egymással. A mérkőzés képe alapján igazságos döntetlennel zártak, de egyik csapat sem tudott akkora pluszt hozzátenni, hogy betaláljon.
A második gólunk a legutóbbi hazai mérkőzésünkön a csabaiak ellen
Vasárnap a Békéscsaba elleni már a 7. forduló a sorban. Ellenfelünk legutóbb otthon sokáig vezetett és dominált is a Soroksár ellen, ám végül a vendégek betaláltak és elvittek egy pontot tőlük. Arany János soraival szabadon élve, már csak egy legény van talpon, de ezúttal nem Miklós, hanem Csaba, amely állja a sarat, s még nem kapott ki. A viharsarki legénység főleg idegenben jeleskedett, hiszen míg odahaza mindhárom találkozóján döntetlen született, úgy Szegeden és Ajkán is nyerni tudott, egy további idegenbeli döntetlen mellett. A lila-fehérek amúgy sem tartoznak az egyszerű ellenfelek sorába, s a dorogiak számára bizony legtöbbször emészthetetlen feladatot jelentettek. Korábbi ellenfelünk, a Nyíregyháza mellett a csabaiak is azon csapatok közé tartoznak, akik feljutásunk óta mindvégig csoportellenfeleink. Az előző négy évad hét mérkőzéséből kettőt leszámítva mi húztuk a rövidebbet. A két csapat egymás elleni mérlege ennek megfelelően tekintélyes csabai fölényt mutat.
Az eddig 14 mérkőzésen 4 győzelem, 3 döntetlen, 7 vereség, 20:22-es gólarány.
Hazai mérlegünk: 7 meccsből 3 győzelem, 1 döntetlen, 3 vereség, 14:10-es gólarány.
Több szempontból is izgalmas és érdekes összecsapásra számíthatunk. Mindkét gárda mondhatni jó formában van, s vendégeink veretlensége mellett mi vagyunk azon egy szem csapat jelenleg, amely az elmúlt öt fordulót zsinórban hozott le elvesztett mérkőzés nélkül. Már csak ezért is kiélezett küdelem várható, továbbá a padon és a pályán egyaránt nagy presztízscsata is ígérkezik. Némi sarkítással „Kis Dorognak” is nevezhetnék őket, hiszen a közelmúltban többen kerültek Dorogról a békési megyeközpont csapatához. Két évvel korábbi edzőnk, Schindler Szabolcs és játékosunk, Tomas Farago érkeztek elsőként, majd néhány hónapja újabb két dorogi játékossal, Paudits Patrikkal és Kitl Miklóssal erősítettek. Kis kitérővel de ugynacsak a vendégek soraiban játszik egykori robosztus, egyben gólerős védőnk, Bora György is. Minden bizonnyal pályára is lépnek ellenünk, mégpedig Schindler mester irányítása alatt és biztosra vehető, hogy megakarják mutatni tudásukat volt egyesületük ellen. Egyébként Paudits a csabaiak egyik meghatározó embere és szinte minden eddigi góljukban hathatós szerepe volt, nem egyszer gólszerzőként is. Hátul pedig a sziklaszilárd Bora, így mindkét kapu előtt nagy csata várható az egykori társakkal szemben. Legutóbb tavaly november elején, hétközi meccsen találkoztunk egymás ellen, s akkor nem csak legyőztük, de valósággal kiütöttük őket 4:1 arányban, ahol a meccs végén egy kegyelem 11-essel tudtak csak szépíteni. A mieinket ugyan úgy Németh Szabolcs vezette, így a két edző között is nagy taktikai csata is folyhat a személyes presztízs mellett. Az eddigi tendencia alapján csapatunk kifejezetten jól szerepel volt edzői ellen, s ezt a hagyományt jó volna tovább ápolnunk ezúttal is. Csapatunk összeállítását nagyban meghatározza a közemúltban kiesett játékosaink állapota. A védelem két oszlopos tagja, Dlusztus András és Berkó Ádám szereplési lehetősége kérdéses, bár kétségtelen, mindkettőjükre nagy szükség volna és ugyancsak örömteli lenne Tomas Lénárt játéklehetősége is. Ami mindenképpen megnyugtató, hogy ezúttal sincs nyomás alatt a gárda, így bízhatunk az ismételt felszabadult játékunkban, amely egy kiválóan megválaszott taktikával és annak pontos kivitelezésével kapcsolva, örömteli eredménnyel is párosulhatna.
Kitl Miklós és Paudits Patrik itt még a Dorog játékosaként
Természetesen valamennyi egykori játékosunkat és az edzőnket tisztelettel és szeretettel várjuk és látjuk Dorogon, s bár 90 percen keresztül ellenfelek leszünk, azonban az emberi és sporttársi jó kapcsolatunk ugyan úgy megmarad. Minden bizonnyal szép számmal érkeznek Csabáról vendég szurkolók, akikkel szintén jó kapcsolatot ápolnak a dorogiak, így feltehetően a lelátón is sportszerű és kiváló hangulat fog uralkodni, ahogyan azt a korábbiakban is megszokhattuk. A mérkőzés változatlanul 17:30-kor veszi kezdetét.
Szabó Gyula
