Lieber Tamás “Mesélő tájak és formák – Egy fotó és ami mögötte van” című sorozatának soron következő részében a Retyezát-hegységgel ismerkedhetünk meg.
A hegyvidéki tájakat járva gyakorta találkozhatunk kihajtott állatokkal, Közép-Európában birka- vagy kecskenyájakkal, szarvasmarha- vagy bivalycsordával. A falusi életképnek néhány évtizede még hazánkban is meghatározó eleme volt a határban legelő állat. Sajnos ez ma már csak néhány helyen lelhető fel. Erdélyben vagy az alpesi országokban járva, különösen a hegyvidéki tájakon azonban szinte még ma sem készülhet el úgy látkép, hogy azon ne fedeznénk fel az imént megnevezett állatcsoportok valamelyikét.
Kárpáti kirándulásaink során többek között a Bihar-hegységben, vagy a Retyezátban sátrazva tölthettünk el hosszabb-rövidebb időt mi is a vadonba terelt háziállatok szomszédságában. Ezek közül talán legemlékezetesebb a Déli-Kárpátokban lévő Retyezát-hegységben történő táborozás volt.
A magashegységekben történő sátrazás (a Kárpátokban már 2000 méter fölött is arról beszélhetünk) bizony számos szokatlan élménnyel képes megajándékozni az addig csak hazai tájakon kempingező túrázót. Ilyen lehet például a hőmérséklet rövid idő alatt történő drasztikus változása (néhány óra alatt a nyári idő is téliessé változhat), a hegyek által generált időjárási anomáliák, a hideg hegyi patakok nyújtotta tisztálkodási lehetőségek és persze a területen velünk osztozni kénytelen állatok folyamatos jelenléte.
Jelen cikkemben bemutatott felvétel 2007 augusztusában készült a Retyezát-hegységben [legmagasabb pontja 2509 méter] található Anna-tónál, valamivel több, mint kétezer méteres tengerszint feletti magasságban. A fotón békésen pihenő lovakat látunk. A képről nyilvánvalóan nem derül ki, de csak maguk voltak, csikós, azaz „lópásztor” nem volt mellettük. De hogyan kerülhetnek ide ezek az állatok, legalább 20 kilométerre a legközelebbi lakott településtől, és miért vannak itt?
A retyezáti nyár nagyon rövid, alig kéthónapnyi; a magasabb hegyvidéki régiót június elején többnyire még nagy egybefüggő hómező borítja, míg augusztus végére többnyire már ismét beköszönt a téli időjárás. A rendszeres nagy mennyiségű csapadék [a négy alkalom során összesen itt töltött három hét alatt szinte mindennap esett az eső, szerencsére többnyire éjszaka] dús vegetációt növeszt, így a hó elolvadása után hihetetlen módon kizöldül a táj. A Retyezát különleges szépségét a zöld és a szürke, vagyis a gazdag növényvilág és az élettelen sziklák, valamint a megközelítőleg száz kisebb-nagyobb tengerszem (gleccserteknőkben képződött tavak) és az ezekből kifolyó patakok, zúgók együttese nyújtja, amely többnyire már az első pillanatban képes rabul ejteni a túrázót.
Nos, a lovakra visszatérve, ezeket az állatokat az év többi hónapjában keményen dolgoztatják, sokukat például erdei munkákban, mondjuk fakitermeléseknél. A nehéz hegyi terepen, ahol munkagépekkel nem lehet közlekedni, még ma is a valódi lóerő a legnagyobb segítség. A nyár számukra is a regenerálódás, ha úgy tetszik a szabadság időszaka. A dús, friss növényzet, közöttük számos gyógynövénnyel biztosítja a kellő tápláltságot és erőnlététet számukra a rájuk váró nehezebb hónapokra. A ridegtartáson lévő ménesben több csikó is volt, amelyek – bár ebben nem vagyok biztos – elképzelhető, hogy itt a vadonban születtek.
A képen látható lovak az Anna-tónál pihentek, miközben mi a körülbelül 200 méterre lévő Bucura-tónál (2040 m) táboroztunk. Egyidejűleg úgy 20-30 ember tartózkodik ezen a sátrazásra alkalmas helyen, de volt olyan év is, amikor egy teljes hétig csak négyen voltunk idefent. Az állatok látszólag megszokták az emberek közelségét, mert különösebben nem izgatta őket, hogy közöttük lófráltunk, fotózgattuk őket. Némelyikük még a simogatásokra is vevő volt, míg mások kissé odébb álltak, kevésbé barátkoztak. Nem úgy egy kiscsikó, akit egy répával sikerült magunkhoz édesgetni, ami után alig lehetett maradásra bírni.
Sorozatom következő részében a norvégiai Trollnyelvhez látogatunk.
Lieber Tamás
A sorozathoz kapcsolódó további cikkek ide kattintva érhetők el!
2007. évi retyezáti kalandjainkról részletesebben az alábbi három cikkben írtam:
https://bebte.hu/hatamon-a-hazam-a-retyezatban/
https://bebte.hu/ket-legyet-egy-csapasra-csucsra-jaratas-a-retyezatban/
https://bebte.hu/sziklak-tavak-erdok-fennsikok-retyezati-kerengo/
