Hazánkban már a tavalyi évben elkezdett mérséklődni az ingatlanárak emelkedése. A természetes folyamat mellett később a koronavírus is lassítást hozott. Idén nagyon sok esetben már csak stagnálnak az átlagárak, sőt valahol csökkenés is felfedezhető.
Mutatjuk mi a helyzet a Dorogi-medencében. Az Ingatlannet.hu 2020 első féléves statisztikája alapján a három legnagyobb települését vonta vizsgálata alá, így az elemzésbe Dorog, Piliscsaba és Esztergom kertvárosi része került.
A házak tovább drágultak
2020 januárja és júniusa között kis mértékben ugyan, de még dráguló fázisban voltak a családi házak a vizsgált településeken. Dorogban a januári 230 ezer Ft/m²-es átlagár júniusra 290 ezer Ft/m²-re növekedett, ami 26 százalékos áremelkedést jelent.
Fél éves szinten Esztergom kertvárosában tíz százalék felett volt a házak átlag négyzetméter árainak drágulása. Itt az átlagár 240 ezer Ft/m²-ről 270 ezer Ft/m²-re emelkedett. Tehát mondhatni eddig egész évben egy árszínvonalon mozogtak a dorogi házakkal.
Piliscsabán már jóval magasabban kínálták eladásra a családi házakat. Egyetlen négyzetméterük idén júniusban átlagosan 440 ezer forintba került. Azonban a dráguló tendencia itt sem ívelt meredeken felfelé, mértéke mindössze átlag 10% volt.
Mennyire borsosak ezek a négyzetméter árak?
A koronavírusnak ugyan nem sikerült csökkentenie a Dorogi-medence házainak átlagárait, de még így sem számítanak az igazán drága négyzetméter árak közé hazánkban. Néhány megyeszékhelyhez viszonyítva pedig talán még olcsónak is tűnhetnek.
A Pécsen és Nyíregyházán eladó házak júniusban mutatott átlag négyzetméter ára megegyezett a Dorogban és Esztergom kertvárosában tapasztaltakkal, ugyanis átlagáruk 270-280 ezer Ft/m² körül mozgott. Győrben a vásárlóknak már mélyebben a zsebükbe kellett nyúlniuk. Győr-Moson-Sopron megye székhelyén a családi házak egyetlen négyzetmétere átlagosan 350 ezer forintba került idén júniusban. A megyeszékhelyek közül Budapest a listavezető, ahol a házak átlagára a júniusi hónapban elérte az 540 ezer Ft/m²-t. Ez a fél millió forintot meghaladó összeg pedig a Dorogban látottnál négyzetméterenként átlagosan 150 ezer forinttal magasabb.
A koronavírus hatása a keresletre
A 2019-ben kezdődő természetes lassulás idén komoly fékezésbe csapott át. Először a MÁP+ bevezetése, aztán az újlakások áfájának 27 százalékra történő emelése, majd a koronavírus megjelenése mért csapást a keresletre. A jó hír az, hogy a 2010 és 2013 közötti időszakhoz képest sokkal rózsásabb a kép.
Persze most is elég látványos a forgalomcsökkenés: idén június végéig alig 1800 új társasházi lakás talált vevőre a fővárosban. Ennél pedig már csak 2014 második felében volt alacsonyabb a kereslet, amikor már vége volt a válságos időknek. Az elmúlt években a hathavi mutató 3-5 ezer között alakult. Tehát semmiképpen sem jó, de semmiképpen sem drámai az ingatlanpiac jelenlegi helyzete.
Borítókép: Tóth Krisztián
