Lieber Tamás “Mesélő tájak és formák – Egy fotó és ami mögötte van” című sorozatának mostani részében a Kis-Balatonnál található madárrezervátumot ismerhetjük meg!
Sajnos a hazai ismeretterjesztő irodalomban méltánytalanul kevés szó esik róla, pedig a hozzá kapcsolódó elbeszélések egykoron kedvelt olvasmányaink közé tartoztak. Elég, ha csak Fekete István regényeire, a Tüskevárra, vagy annak folytatására a Téli berekre gondolunk, Matula bácsi, Tutajos és Bütyök történetére. A zalai tájban terpeszkedő Kis-Balatonról van szó, amellyel nemcsak környezetére gyakorolt jelentékeny hatása, de különleges állatvilága – főként madarai – miatt is érdemes újra megismerkedni.
A nemzeti park kiadványaiból megtudhatjuk, hogy a Kis-Balaton kialakulása elválaszthatatlan a Balaton mindenkori állapotától, mert annak szerves része – legnyugatibb öblözete – volt az 1920-as években elkezdett lecsapolási munkálatok befejezéséig. Az 1700-as évek közepén még két nagyobb, halászható, nyílt vizű tó terült el itt Zalavár és Mekenye határában, utalva a Balaton hajdani – jóval nagyobb – kiterjedésére.
Hogy miben rejlik a Kis-Balaton jelentősége? Nem kevésbé abban, hogy egyfajta természetes szűrőrendszert képezve, elárasztása óta mintegy 500 tonna foszfort, nagyjából 4000 tonna nitrogént és 130 000 tonna lebegőanyagot tartott vissza a Balaton elől, jelentősen hozzájárulva a tó vízminőségének elmúlt évtizedekben tapasztalható javulásához, ugyanis a mezőgazdaságban használt műtrágyákból, a növekvő idegenforgalom hatására a nem kellően tisztított szennyvizekből a Zala folyón keresztül jelentős mennyiségű növényi tápanyag jutott a Balatonba. Ennek hatására már az 1960-as években is tapasztalható volt a Balaton vízminőségének kifejezett romlása.
A Kis-Balaton legreprezentatívabb bemutatóhelye kétségkívül a nagyközönség számára is egész évben látogatható, Hídvégi-tározóban lévő Kányavári-sziget (megközelíthető a Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról), ahová a fizetős parkolóból a másfél évtizede felújított impozáns fahíd vezet át. Már itt érdemes csöndben maradnunk, hiszen a szigeten tanyázó madarak hangorgiája köszönt. Nem véletlen, hogy a megközelítőleg két kilométer hosszú, 1-1,5 óra alatt végigjárható „Búbos vöcsök tanösvény” 13 állomása is kifejezetten a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik. A rajzos tablók mellett madárlesek, kilátótornyok, pihenők is a látogatók rendelkezésére állnak, igazán kellemes terepét adva családi kirándulásokhoz, valamint a madárvilág tanulmányozásához. Ahogy említettük, itt a szárnyasoké a főszerep, esetükben a költőfajok mellett kiemelt jelentőségűek az itt átvonuló, illetve áttelelő fajok, főként a lúd- és récefélék tömegei. Ennek ellenére a számos egyéb állat- valamint növényfaj már önmagában is indokolná a terület kiemelt védelmét.
