Július 10. és 17. között Esztergomban, a Prímás Pince bejáratánál tekinthetjük meg a Pálos rendtörténeti vándorkiállítást.
A vándorkiállítás a magyar pálos történet elemeit elsősorban mint közös, mindenki számára átélhető magyar örökséget mutatja be. Célja, hogy útja során ne csak a katolikus, s ne csak a hívő embereket szólítsa meg, hanem mindenkit, akit érdekel a magyar múlt, a magyar történelem. Ennek a közösségteremtő célnak eleme a buszban kialakított megbékélés pontja is, amely mindannyiunkat hív az Istennel, az önmagunkkal és az embertársainkkal való kiengesztelődésre.
A kiállítás magyar nyelvű, de a felületeken viszonylag kevés szöveg szerepel, amelyek a magyarul nem értő látogató számára QR-kódok útján, vagy – okostelefon, illetve internetkapcsolat híján – vezetőfüzetben olvashatóak angol és lengyel nyelven. A QR-kódok, illetve a vezetőfüzet segítségével a magyar látogató számára is további tartalmak érhetők el.
A nézőt több interaktív lehetőség segíti az élményszerzésben. A magyarul nem értők számára is érdekes lehet például meghallgatni a Misztrál együttes által előadott dalt, amelyben szinte kizárólag olyan magyar települések helynevei szerepelnek, ahol egykor (1526, illetve 1786 előtt) pálos kolostorok voltak a történelmi Magyarország területén.
Virtuálisan végiglapozhatja a látogató a legdíszesebb magyar nyelvemlékkódexet, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Festetics-kódexet, amely a XV. század végén készült az egyik magyar kolostorban, Nagyvázsonyban.
Informatikai eszköz segítségével tekintheti végig a néző Esztergomi Boldog Özséb számos ábrázolását, illetve leülve, kényelmesen lapozgathatja az 1950 előtti és az 1989 utáni pálos élet fotóit.
Hangsúlyos szerepet kap a kiállításban a lengyelországi Częstochowa, a mai rendi központ 1382-es alapítása, valamint az ott őrzött Fekete Madonna ikon és annak több magyarországi másolata, illetve a lengyel tartomány 1786 utáni, illetve az 1934-es magyarországi újraindulással kapcsolatos kulcsszerepe.
Forgatható „falon”, egy-egy mondattal, képpel illusztrálva mutatjuk be az „alkotó” magyar pálosokat – köztük a Vitae fratrum szerzőjét, Gyöngyösi Gergelyt vagy az 1934-es újraindulás egyik alakját, Gyéressy Béla Ágoston atyát, A fehér barát című rendi értesítő elindítóját, aki a klandesztin időszakban művészettörténész végzettsége révén a rend épített örökségének feltárásában szerzett érdemeket.
A szervezők hiszik, hogy a Pálosan szép az élet! című kiállítás hozzájárul az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, illetve közös kulturális örökségünk jobb megismeréséhez!
A cím – Pálosan szép az élet! – egy betű eltéréssel, kedves, játékos rájátszás egy magyar szólásra (Párosan szép az élet). A szólás arra utal, hogy az embernek házasságban, párba kötve („párosan”) nagyobb a lehetősége a boldogságra. A magyar szólás egyszersmind a jövőbe vetett bizalmat is hordozza. Kiállításunk koncepciója – kapcsolódva a címhez – rejtetten, az elbeszélés „szövetébe” ágyazottan jeleníti meg, hogy pálosnak, s általában szerzetesnek, szerzetespapnak lenni teljes élet, amely nem a bezárkózás, hanem a kiteljesedés útja – hétköznapi és teológiai értelemben is a boldogságra vezető modern életforma.
Fotó, forrás: Pálosan szép az élet – pálos rendtörténeti vándorkiállítás Facebook oldal
