Esztergom vármegye településeinek állítottak emléket Esztergomban és Párkányban
4 év ezelőtt
A Nemzeti Összetartozás Napján az esztergomi országzászlónál és a kopjafánál tartották közös megemlékezésüket délután fél ötkor Esztergomban a szétszakított országra és Esztergom vármegyére emlékezve az Esztergomi Polgári Körök szervezésében felvidéki és anyaországi civil szervezetek, valamint jó néhány falu küldöttsége. Az ünnepségen az egykori vármegye 57 településéről származó földet helyeztek el egy kőládában egyfajta ereklyeként a kopjafánál. Beszédet mondott id. Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Párkányban a Sobieski parkban, Esterházy János emlékkövénél gyülekeztek a volt Esztergom vármegye, a Duna bal partján lévő 33 település küldöttei, civil szervezetei népviseletben, falutáblákkal, templomi zászlókkal. A rendezvényt a MKP párkányi szervezete, a Limes-Anavum Honismereti Társaság és a Csemadok párkányi szervezete hívta életre.
Az Esterházy János-emlékkő mellé került az évfordulóra készült Trianon-emlékkő egy Wass Albert-idézettel. Az emlékkő az esztergomi Juhász István adománya. Az emlékkő mellé ültettek egy Hargitáról küldött fenyőt, mely az összetartozás szimbóluma. Retkes János főszervező felolvasta azt a levelet, melynek kíséretében az ajándék megérkezett a székely testvérektől.
A párkányi megemlékezés ünnepi szónoka Farkas Iván, az MKP országos alelnöke, Muzsla polgármestere elmondta; „Szlovákia akkor lesz erős ország, ha rendezi a számbeli kisebbségek helyzetét, ha rendelkezni fogunk kollektív, közösségi jogainkkal és államalkotókká válunk. Csak jogegyenlőséggel, demokráciával, toleranciával és emberséggel lehet a történelmi görcsöket feloldani”.
A Himnusz eléneklésével Párkányban befejeződött a megemlékezés, majd az egykori vármegye és a volt párkányi járás falvainak képviselői (többen helyi népviseletben) és civil szervezetei, mintegy kétszáz fő, zászlókkal, falutáblákkal, Vecserka Péter tárogatójátékával és énekszó kíséretében zarándokoltak át a Mária Valéria hídon, melynek magyarországi térfelén fekete szalagok jelezték a gyásznapot.
Az esztergomi országzászlónál Zoltai Dániel, a kezdeményezés egyik ötletgazdája elmondta, kevés olyan hely van az országban, ahol annyi szimbólum vesz minket körbe, mint Esztergomban.
Írások bizonyítják: a Bazilika nagyharangja a trianoni döntés után közvetlen is már egyfajta támaszként szolgált és szolgál mind a mai napig a Duna északi oldalán élőknek és hangját néha még a felvidéki Bényben is lehet hallani.
Száz évvel ezelőtt a békediktátum aláírása után az országban mindenütt megszólaltak a harangok. Trianon 100. évfordulójára emlékezve országszerte ismét harangzúgással emlékeztek, így Esztergom és Párkány összes haragja megszólalt, a Bazilika harangja néma maradt.
A múltban és ma is lüktető kapcsolat élt az esztergomi vármegye települései között, hiszen bár szétszakították a területet, a gazdasági, lelki és emberi kapcsolatok tovább élnek. Ezt az összetartozást szimbolizálja az ereklyetartó, melybe az egykori vármegye ma Magyarországon található és a Felvidéken fekvő vagy azóta létrejött 57 helyszínről származó földet helyeztek el az ünnepségen – ismertette a szónok.
Miután az ereklyetartó megtelt az adományozott vagy begyűjtött anyafölddel, Steindl Balázs, a megyei önkormányzat alelnöke ráhelyezte a fedlapot. Maronka Csilla színművész elszavalta Babits Mihály: Hazám című versét, majd Pálmai Árpád énekelte el többek között a „Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország című dalt, melyet Fehér László tárogatóval kísért.
Dr. Lomnici Zoltán beszédében hangsúlyozta: hiába telt el száz év, a trianoni békeszerződés ma is jogszerűtlennek minősül. – Mit várhatunk a szlovákoktól, a románoktól, a szerbektől, ha mi magyarok nem érezzük Trianon fájdalmát? – tette fel a kérdést a jelenlévőknek, majd hozzátette: nemcsak a halottakról, hanem a kitelepített, jogfosztott, elűzött emberek tönkretett életéről is beszélnünk kell.
Megjegyezte, nem kis részben egy értelmetlen, gyilkos háború vezetett Trianonhoz, és azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a békeszerződés egyenes következménye volt a második világháború, hiszen az igazságtalan béke következményeit ugyancsak harcokkal kívánták orvosolni.
Dr. Lomnici Zoltán szerint a jogvédelem, a magyar oktatás és a nemzetközi fellépés a válasz Trianonra. Beszédének zárásaként ismertette a Szent István 2025 programsorozatot, mellyel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy Szent István Magyarországa lélekben mindenképpen egységes és az anyaországban közjogilag is létezik.
Az áldást követően a meghívott vendégek koszorúkat helyeztek el a szobornál, szalagokat kötöttek a kopjafára, majd a megemlékezés a Szózat és a Székely Himnusz eléneklésével zárult. Ezt követően az emlékezők a szentgyörgymezői Trianon Emlékműnél is lerótták tiszteletüket.
