Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Közép-Magyarországon okozta a legnagyobb gazdasági károkat a koronavírus-járvány.
Eltérő mértékben érintik a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek Magyarország különböző régióit az Intrum új, regionális fizetési indexe alapján (IRFI). A gazdaságilag fejlettebb régiókban kétszer akkora volt a visszaesés, mint a kevésbé fejlett északi és keleti térségekben, de a lakosságnak mégis itt fájhat jobban a válság.
Ahogy az Intrum és a GKI nemrég elvégzett fizetőképességi kutatásaiból kiderült, az elmúlt időszakban Magyarország mindegyik nagy régiójában jelentősen javult a lakosság pénzügyi helyzete. A negyedévente elkészített lakossági fizetőképességi index (IFI) a háztartások pénzügyi helyzetét, anyagi biztonságát mutatja meg, olyan mutatók alapján, mint a jövedelmek szintje vagy a megélhetési költségek. Az Index 4-5 éves emelkedés után tavaly tetőzött, és bár az év második felében enyhén csökkent a romló világgazdasági konjunktúra miatt, a foglalkoztatás bővülésének, a bérek emelkedésének és az alacsony adósságállománynak köszönhetően viszonylag magas szinten maradt.
Az idei első negyedév végén az országos lakossági fizetőképességi index (IFI) még mindig igen magasan állt (41,6), ekkor még kevéssé érződött a járvány miatti korlátozások negatív gazdasági hatása. Az Intrum és a GKI szakértői április második felében megismételték a kutatást, és az új adatok már jól mutatták a járvány okozta károkat. Országos szinten a lakosság fizetőképessége több mint 22 ponttal romlott (18,9): egy év alatt eddig ilyen szintű visszaesés példátlan, utoljára 2014-ben állt ilyen alacsonyan a fizetőképességi index.
Az Intrum és a GKI új, félévente frissülő regionális fizetési jelentéséből pedig régiós szinten lehet adatokat kinyerni a válság okozta sokkról. Az indexből kiderült, hogy egyes régiókat a válság az átlagnál súlyosabban érintett. A legnagyobb mértékben egyértelműen a Nyugat-Dunántúlon élők pénzügyi helyzete romlott, a régióban a regionális fizetőképességi index értéke 2020 áprilisában 46 százalékkal csökkent az első negyedévhez képest. Hasonló a helyzet Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon is. A központi régióban 40, nyugatabbra 41 százalékkal esett vissza a háztartások fizetőképessége.
„A három régióban élők súlyos érintettsége a régiós gazdaság és foglalkoztatás szerkezetével magyarázható” – mondta Deszpot Károly, az Intrum hazai értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. „Közép- és Nyugat-Dunántúl gazdaságában hatalmas az autóipar súlya, azonban a koronavírus-járvány nyomán összeomló globális ellátási láncok sok helyen a termelés leállásához, elbocsátásokhoz vagy a bérek csökkentéséhez vezettek. Az osztrák határ mentén élő ingázók és szolgáltatást kínálók jövedelme szintén drasztikusan csökkent a határ lezárása miatt, csakúgy, mint a Balaton környéki turizmusból élő embereké. Budapesten és környékén a munkahelyek nagy többsége a szolgáltató szektorból kerül ki, ezért az üzletek bezárása és a kereslet visszaesése őket is érzékenyen érintette” – mondta.
Deszpot Károly szerint, Budapesten a szolgáltató szektor a magas belső kereslet miatt viszonylag gyorsan megindulhat, de a teljes talpraálláshoz a külföldi turisták megjelenésére is szükség lesz éppúgy, mint a Balatonon, vagy a nyugati országrészben. A Dunántúlon pedig a turisták mellett az autóipar újraindulása jelentheti a kulcs tényezőt, ami egyelőre várat magára. Emiatt e régiókban a válság tartósabb lehet, mint máshol, különösen, ha az érintett ágazatokban tartós leépítések jönnek.
A fizetőképességi index változásai 10 év alatt (országos adatok)
Az ország más régióiban szintén jelentős volt a visszaesés, de korántsem annyira, mint a három legfejlettebb régióban. A Dél-Alföldön 25, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön mintegy 21 százalékkal romlott a lakosság pénzügyi helyzete áprilisban. Ezekben a régiókban az országos átlagnál korábban is alacsonyabb volt a lakosság fizetőképességi szintje, de a térségekben kevésbé jelentős a turizmus és más szolgáltatások, míg sokan dolgoznak olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, amelyekben kevésbé esett vissza a termelés és a foglalkoztatás az elmúlt bő egy hónapban. Aggodalomra ad okot azonban, hogy ezekben a régiókban is jelentős például a járműipar súlya, amely más térségekben is súlyos veszteségeket szenvedett el.
„Bár a járvány gazdasági hatásai egyelőre a fejlettebb régiókban erősebbek, mégis a szegényebb térségekre fontosabb figyelni” – mondta Deszpot Károly. „Az itt élő emberek jobban ki vannak téve a gazdasági károknak, kisebb megtakarításaik miatt nehezebben vészelnek át munka nélkül eltöltött hónapokat, és az itteni vállalatok az alacsonyabb belső kereslet miatt nehezebben állnak talpra. Bár az indexből az látszik, hogy az észak-magyarországi, tiszántúli és dél-alföldi lakosság egyelőre fizetőképes, a régiók gazdasági strukturális fejletlensége miatt ez megváltozhat. Ennek elkerülése érdekében kulcsfontosságú, hogy sikeresek legyenek a munkahelyek megmentését és a munka nélkül maradt emberek ellátását szolgáló lépések.”
Az Intrum fizetőképességi indexről
Az Intrum, Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen készítette el az Intrum fizetőképességi indexet, mely a magyar háztartások fizetőképességét mutatja meg. Az index elkészítéséhez főkomponens-analízis módszertanát használtuk fel, melyet az úgynevezett PCA adatredukciós módszertannal végeztünk. Az indexet négy kiemelt változó alkotja: az Intrum adatbázisából kinyert arányszám, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a lakosság helyzetéről, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a magyar lakosság pénzügyi várakozásának előrejelzéséről, valamint az MNB kamatokra vonatkozó adatai.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2004 óta ISO minőségbiztosítási rendszert működtet. A minőségbiztosítási rendszer elemeként folyamatosan felülvizsgáljuk és auditáljuk a különböző projektjeinket.
Minél magasabb az Intrum fizetőképességi index értéke, annál jobban képes a lakosság fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az Intrum fizetőképességi index szoros korrelációt mutat a gazdasági növekedéssel, a fogyasztással és a bankrendszerben lévő hitel-nagyságokkal. Továbbá olyan változókkal is együtt mozog, mint a nettó átlagkereset, a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta és a bruttó hitelállomány nagysága – utóbbi kettővel ellentétes irányban. Ebből adódóan az index képes megragadni a gazdasági konjunktúrát, valamint a hitelvolumeneken keresztül a lakosság fizetőképességének javulását vagy romlását.
Az Intrum-ról
Az Intrum az iparág vezető követeléskezelési szolgáltatásokat nyújtó vállalata, mely Európa 24 országában van jelen. Az Intrum vállalatok fellendülését segíti azzal, hogy támogatja ügyfeleit, és olyan megoldásokat kínál, amelyek igénybevételével mérhetően javul ügyfeleinek cash-flow-ja és hosszú távú jövedelmezősége. A társaság küldetésének fontos része annak biztosítása, hogy az egyének és a vállalatok megkapják az adósságmentességhez szükséges támogatást. Az Intrum több mint 9000 elkötelezett és empatikus szakembert foglalkoztat, akik Európa-szerte mintegy 80 000 céget szolgálnak ki. A vállalat proforma árbevétele 2018-ban elérte a 13,4 milliárd svéd koronát. Az Intrum központja Stockholmban, Svédországban található, és az Intrum részvényeit a Nasdaq Stockholm tőzsdén jegyzik. Tovább információkért látogasson el a www.intrum.com weboldalra.
Borítókép: a fizetőképességi index csökkenése régiónként, 2020. áprilisában
