Annavölgyön Bánhidi József polgármester, míg Csolnokon Fleischmann Dezső vezetésével fedeztük fel a bányász emlékeket pénteken. A 199 éve született Zsigmondy Vilmos és Hantken Miksa történetével is megismerkedtünk.
Annavölgyön a művelődési házban található bányászati emlékszobába kalauzoltak minket, ahol két nagyszerű ember – Zsigmondy Vilmos és Hantken Miksa – portréját is megnézhettük. Érdekességképpen megemlíteném, hogy Jókai Mór a „Fekete gyémántok” című regényét róluk alkotta.
Fekete gyémántok (balra: Hantken Miksa, jobbra: Zsigmondy Vilmos).
Bánhidi József polgármester részletesen elmesélte a bányászatnál töltött éveit. A polgármester korábban a bányamérnökségnél dolgozott, ő volt az, aki utoljára feltérképezhette a bánya alagutakat és altárókat a bezárásuk előtt.
Gyerekek által készített bányászati alkotás az annavölgyi művelődési házban.
A sok bányászati emlék megtekintése után ellátogattunk Zsigmondy Vilmos egykori házához. Nem mindenki tudja, de 1851-től mintegy nyolc évig Annavölgyön élt. A polgármestertől megtudtuk, hogy az ingatlan nemrégiben cserélt új gazdát, és vélhetően felújítják.
Zsigmondy Vilmos egykori háza Annavölgyön.
Annyira felcsigázott minket a bányászattörténet, hogy ellátogattunk az egykori láncos fürdőbe is. Régen itt a bányászok a csizmáikat és a ruháikat láncokra akasztották, melyeket a fürdés során a mennyezetig felhúztak.
Az egykori láncos fürdő épülete.
Az egykori bányairoda – természet által visszavett – lépcsőit nézegettük, amikor is mit adott a szerencse, összefutottunk Benkő Péter, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésszel.
Bánhidi József az egykori bányairoda lépcsőit mutatja.
Mint megtudtuk Benkő Péter is Annavölgyön éli életét évek óta feleségével, elmondása szerint pedig imádja a kis farmját, ami a falu szélén található az erdőben.
Benkő Péter színművész.
Annavölgy után „Kis Moszkván” (Sárisápon) keresztül átgurultunk Csolnokra, a bányamúzeumhoz. Amíg Fleischmann Dezső bácsit vártuk, addig lenyomtunk egy „bambit” a múzeum melletti „telepi presszóban”. Dezső bácsi megérkezése után körbevezetett minket a rengeteg bányászati emlékkel felszerelt múzeumban.
Fleischmann Dezső bácsi éppen a bányászattal kapcsolatos fotókat mutatja.
Ennyi, bányászatról szóló tárgy, könyv, fénykép talán sehol sincs az országban. Dezső bácsi által készített makettek pedig interaktívan idézték fel a Dorogi-medence bányászatát. Az egykori bányász kifogyhatatlanul mesélt a föld alatti életről. Aki még nem járt a múzeumban, annak érdemes minél hamarabb felkeresnie.
Az már csak hab volt a tortán, hogy a múzeum mögött körbejárhattuk a csilléket és az egykori bányászvonatot, valamint a népest is megnézhettük. Dezső bácsiék egy bányajáratot is kialakítottak, ahol úgy érezhetjük magunkat, mintha valóban egy bányában lennénk.
Vonat a múzeum kertjében.
Vasúti mentőkocsi
Zsigmondy Vilmos és Hantken Miksa kapcsolata: Miesbach Alajos, a csolnoki széntelepek tulajdonosa 1852-ben vette alkalmazásba bányái vezetésére Hantken Miksát. Hantken és Zsigmondy, bár egyidősek voltak, az Akadémián nem ismerték egymást, mivel Hantken Miksa egyetemi tanulmányai miatt később kezdte az akadémiai képzést. Zsigmondy korábbi gyakorlati ideje alatt Szélaknán és Resicabányán felismerte, hogy mennyire fontos a bányavezetőnek a technikai ismeretek mellett az adott bányaterület földtani felépítésének, szerkezetének alapos megismerése. Jó partnerre talált ebbéli meggyőződéséhez Hantken Miksa bányamérnök-geológus személyében. A két mérnök között a rövid idő alatt szoros szakmai kapcsolat alakult ki, egymást segítve dolgoztak.
Söröskorsón Zsigmondy Vilmos és Hantken Miksa.
Zsigmondy Vilmosról: 2021. május 15-én lesz kétszáz éve, hogy megszületett Pozsonyban. Magyar bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A magyarországi artézi kutak fúrásának kialakítója és elterjesztője. A középiskolát három helyen és három nyelven végezte el: Pozsonyban német, Komáromban magyar, Nyitrán szlovák nyelven tanult. 1842-ben végzett a Selmecbányai Bányászati Kohászati Akadémián, bányamérnöki képesítést szerezve. 1843-ban első munkahelye a Selmecbányához közeli Szélakna, ahol a bányagondnoki feladatokat látta el. 1844-ben kiváló képességeit hamar felismerik, ezen év áprilisában Bécsbe rendelik a Császári és Királyi Központi Bányaigazgatóság szolgálatára. 1851-től, mintegy nyolc évig Annavölgyön, a Sándor Móric-uradalom bányáit vezette (Zsigmondy 48-as hős volt, ezért egy év börtönt is kapott, és utána Sándor Móric adott neki munkát). Neki köszönhetjük a Margitszigeti gyógyvizet, ő fúrta a budapesti Széchenyi-fürdőt gyógyvízzel ellátó kutat és az ő érdeme a mai Harkány-fürdő is, de az alföldi artézi kutak jórésze Zsigmondy Vilmos irányítása alatt készültek. Kora egyik legkiválóbb bányamérnöke volt. Dorogon lakótelepet és gimnáziumot neveztek el róla.
Hantken Miksáról: 2021. szeptember 26-án lesz kétszáz éve, hogy megszületett a lengyelországi Jablonkán. Bányamérnök, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskolái tanulmányait Teschenben végezte. Ezután 1840–1842 között a Bécsi Egyetem hallgatója volt. Bécsi tanulmányait megszakította és 1846-ban a Selmecbányai Bányászati Akadémián fejezte be tanulmányait, ahol bányamérnöki oklevelet szerzett. Különböző bányavállalatoknál dolgozott, míg 1852-ben a bányatulajdonos Dorogon kérte fel a vezető főmérnöki állás betöltésére. Dorogon kidolgozta a szénmedence földtani ismeretének rendszerét. Komoly eredményeket ért el a szénbányászat fejlesztésében, a termelés növelésében. Időközben házasságot kötött Hoblik Idával, a dorogi postamester lányával. Hantken a környék földtani viszonyait kezdte tanulmányozni, melyet kiterjesztett őslénytani és rétegtani vizsgálatokra is, tudván, hogy az egyes rétegek és települések korának pontos meghatározása nélkül a szénre való kutatás csak tapogatózás. Dorogon utcát neveztek el róla.
Zsigmondy Vilmos Annavölgyön eltöltött nyolc évének története>>
Lehoczki Dávid
