130 éve ünnepelték először a munka ünnepét. Viszont ez a nap a szerelem ünnepe is, hiszen a legények ilyenkor állítják fel a májusfát azoknak a lányoknak, akiknek udvarolnak. De 1955 óta katolikus ünnep is, ekkor emlékezünk meg Munkás Szent Józsefre.
A munka ünnepe
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról emlékezik meg. A legtöbb országban május elsején, az USA-ban és Kanadában viszont szeptember első hétfőjén ünneplik.
Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel. A követelés érvényre juttatása végett több kisebb-nagyobb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a mozgalmak mindig hamar kifulladtak.
A nagy előrelépést az 1886-os május elsejei chicagói munkás szakszervezet sztrájkja jelentette, ahol a nyolcórás munkaidő bevezetésért tüntettek. A többnapos tüntetés-sorozaton és a sztrájkokban 350 ezer munkás vett részt. Viszont a sorozat negyedik napján a tüntetők közé vegyült anarchisták a rendőrök közé egy bombát dobtak, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Ekkor több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek kórházba.
A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején emléktüntetéseket rendeztek. 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében. Magyarországon is 1890-ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.
Így vonultak fel 2019. május 1-jén a dorogiak:
A szerelem ünnepe
A 15. századtól kezdődően szólnak források a májusfa állításáról, a szokás azonban bizonyosan régibb. A májusfa sudár, a törzsén gallyaitól megtisztított, hegyén lombos fa vagy szép növésű ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. Sok helyütt csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán kisebb fa díszelgett. A májusfákat színes szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással díszítették fel, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. Erdélyben voltak olyan helyek ahol ki is faragták a fát, vagy a legény rávéste a nevét. A fa kivágása, hazaszállítása inkább titokban történt éjszaka, hajnali feldíszítése is inkább a legénybanda közös, bizalmas feladata volt. A reggelre díszelgő májusfa kiállítása, nagysága számos helyen szokásos magyarázatra adott okot: ki-kinek udvarol, kinek állítottak szebb fát, kinek a májusfáját csúfította el reggelre a haragosa.
Katolikus ünnep
1955-ben a római katolikus egyház is csatlakozott a világ dolgozóihoz, amikor XII. Piusz pápa május 1-jét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, így ez a nap katolikus ünnep is lett. Korábban – Magyarországon is – a szent tiszteletének hónapja márciusra esett. Munkás Szent József az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok védőszentje.
