A Liget Társulat is csatlakozott a #maradjotthon kampányhoz. Az idei passiójátékot – a szereplők és nézők egészségének megóvása érdekében – felvételről sugározza a Régió Tv Esztergom.
A passiójátékot húsvétvasárnap 12 órakor, 20 órakor, illetve húsvéthétfőn 20 órakor tekinthetik meg az RTVE csatornán és a rtve.hu/live oldalon!
A Liget Társulat a szegedi passióhagyomány megteremtése céljából alakult meg 2015. tavaszán, és azóta a régió legnagyobb keresztény színtársulatává nőtte ki magát. A játszók javarészt civil foglalkozású felnőttek, valamint középiskolás diákok és egyetemi hallgatók. A társulat lelki vezetői dr. Thorday Attila újszegedi plébános és Keserű György piarista szerzetes. A társulat művészeti vezetője Kaj Ádám, az esztergomi Babits Mihály Színház igazgató-rendezője. A Liget Társulat minden évben más-más forma és szövegkönyv alapján jeleníti meg a nagyheti eseménysort.
VI. ÚJSZEGEDI PASSIÓJÁTÉK:
Keserű György SchP:
A FARIZEUS HALÁLA
SAUL – farizeus, a fogadó tulajdonosa: Olasz Csaba
IVÁN – farizeus, Saul titkára: Molnár Tamás
ÁBRIS – farizeus: Szendrényi Borbála
GEDE – farizeus: Nyúzó Eszter
JÁKÓ – farizeus: Szunyog Detti
VERONIKA – szolgáló Saul fogadójában: Noé Veronika
LUKA – idős zarándok: Bohus Gábor
MÁRIA – Jézus anyja: Tóth Judit
MÁRIA MAGDOLNA – Mária kísérője: Szunyog Icu
KLEOFÁS – Emmauszi tanítvány: Kiss Gergely
KÉFÁS – Péter apostol: Ótott Ferenc
CIRENEI SIMON – jeruzsálemi földműves: Lantos Csaba
JÁNOS – János apostol: Kohlmann Márta
SIMEON – koldus: Jászfalusi Péter
MALKUS – a templomőrség tagja, próbaidős a fogadóban: Sipos Márk
JOAKIM – a templomőrség tagja: Szunyog Máté
BENJAMIN – a templomőrség tagja: Ótott Ferenc
Házigazda: dr. Thorday Attila atya
Koreográfia: Nyúzó Eszter
Technika: Pár Zoltán
A felvétel rendezője: Balog Gellért
A rendező munkatársa: Bús Márta
Rendezte: Kaj Ádám
Történet: egy jeruzsálemi fogadóban járunk, amit egy Saul nevű rabbijelölt vezet. A vendégház addigi nyugalmát és rendjét egy Názáretből érkező csoport zavarja meg. Keserű György atya drámája egyszerre passiójáték, és sokkal több is annál: Szent Pál megtérését írja meg a nagyheti eseménysorba ágyazva. Jézus Krisztus szenvedéstörténete habár a háttérben, a színfalak mögött zajlik, mi mégis nyomon követhetjük az eseményeket Mária és a tanítványok szűrűjén keresztül. Nézőként kicsit hasonlatosak vagyunk a vak Saulhoz. A fogadó falai az elején még eltakarják az emberiség legnagyobb drámáját, de jelenetről jelenetre – tükör által homályosan – fel-feldereng egy-egy epizód, mondat és arc a jól ismert történetből, amit a feltámadás kerekít egésszé. És akkor újra látunk mi is, akárcsak az új ember: Pál.
Az előadás külön érdekessége, hogy a fogadó és fogadóbéliek egy XIX. századbeli ortodox zsidó közösséget idéznek meg, ezzel is szimbolizálva a messiásvárás aktusát. Az előadást ennek jegyében klezmer dalok és táncok színesítik. A fogadó mögötti térben azonban három paraván fogja jelképezni a biblikus teret, ahol a fenti leírásban is megfogalmazott „tükör által homályosan” dramaturgia szerint föl-fölvillantjuk a korabeli Jeruzsálemet és a korhű kálváriát.