A vírushelyzet miatt hirdetett idegenforgalmi STOP alól a nemzeti parkok sem húzhatják ki magukat, így a Bükki, az Aggteleki és Duna-Ipoly Nemzeti Park hatásköre alá tartozó barlangok sem fogadhatnak látogatókat.
Hogy ez mennyire érinti magukat a barlangászokat, illetve az általuk végzett kutatásokat, annak próbáltunk utánajárni. Lieber Tamással, a BEBTE (Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület) elnökével beszélgettünk.
Hogyan érinti a BEBTE munkáját a járvány?
Sajnos áprilisra a Sátorkőpusztai-barlangba hirdetett látogatónapunkat nekünk is törölnünk kellett. Még ha mi nem is fogadunk nagy tömegeket, most tényleg nem szerencsés még csak néhány embert sem relatíve szűk helyre összezárni. Ugyanezt az álláspontot tartjuk fent magunkkal szemben is, így most mi sem járunk össze. A kapcsolatot természetesen a közösségi oldalon, illetve telefonon továbbra is tartjuk egymással, sőt a barlang sem marad felügyelet nélkül, időnként valaki felmegy körülnézni. Persze van egy folyamatban lévő méréssorozatunk is, amit próbálunk elvégezni, mert pont ez az az időszak, amikor a felszínhőmérséklet emelkedése miatt a barlangban mért értékek (pl. szén-dioxid, léghőmérséklet) is jelentős mértékben változhatnak. Kár lenne az éves méréssorozatból pont ezt kihagyni. Szerencsére van két társunk (apa és fia), akik ezt most felvállalták.
A Sátorkőpusztai-kristálybarlang
Van-e arra lehetőség, hogy a személyes bejárás (gondolok itt a látogatónapra) helyett videót készítsetek a barlangról, mintha éppen valaki így járná be közületek? pl. egy barlangász végigjárja azt az utat, amit a látogató is járhatna és ugyanúgy mesélne?
Természetesen van rá lehetőség, mi is gondolkodtunk rajta, olyannyira, hogy valamikor idén tervben van, hogy ellátogat hozzánk egy filmkészítésben járatos ismerősünk. Igazából, ami nekünk is hiányzik, az egy átfogó beszélgetős videóanyag, egy kis riportfilm. De látjuk, hogy egyre több turisztikai barlangról készül „bejárós” videó, így mi sem szeretnénk kimaradni a sorból.
Mi a helyzet a kutatásokkal?
Sajnos a barlang végpontján végzett feltáró kutatást is szüneteltetjük. De ennek nemcsak a vírushelyzet az oka. Jelenleg kutatásvezető-váltás van nálunk és az engedélyekre is várnunk kell. Maga a kutatás egyébként a barlang nagytermében tereprendezésnek indult még 2018-ban, aminek célja elsősorban az 1970-80-as évek kutatási depóinak felszámolása volt. Az egykoron a barlangi terem különböző pontjain elhelyezett törmelékhalmok nem nyújtottak túl esztétikus látványt, ráadásul több helyen a képződményekkel borított falakat is betemették velük. Ennek a szisztematikus takarításnak, kitermelésnek köszönhetően látványos átalakulások mentek végbe. Több tíz köbméter anyag került felszínre, ennek következtében lent ennyivel lett nagyobb a tér.
A Disznófürdő aknából kitermelt agyagos törmelék, a szállítás előtt, kb. 30 méteres mélységben
Hol történtek a legnagyobb változások?
A legnagyobb változás a Benedek Endre-terem északkeleti végében történt, ahol az úgynevezett Disznófürdő-ág bejárata előtt egy akna nyílt meg. Ennek a tágítása és mélyítése zajlott a közelmúltig, s a munkát nagyjából két méteres mélységben szüneteltetjük. Az akna fala szépen oldott mészkőfal, kisebb-nagyobb víz által képzett barázdával, helyenként leheletvékony cseppkőfilmmel. Sajnos a nehézséget a bemosódott nedves-tapadós agyag kitermelése jelenti. Ezt ugyanis nem lehet lapátolni, mert egyrészt nincs hely hozzá, másrészt a szerszámra tapad. Csakis kézzel tudunk haladni, viszont egy markolásra elég sokat ki lehet venni belőle. Az agyagból nemcsak a kezünkre, ruházatunkra is bőven jut. Ezzel „tisztában” kell lenni. A barlangkutatás nem fehérköpenyes laboratóriumi munka. De ez a legkevesebb, a siker érdekében ezt a munkafázist sokunk örömmel bevállalja, mert a frontvonalban lenni a legizgalmasabb dolog. A jelenlegi állapotában egyébként már azt sem lehet mondani, hogy nagyon szűk helyen kell dolgozni. Volt olyan időszak is. Most már nagyobb termetű társak is leférnek. A járat iránya elég egyértelmű, de minden centiméterért meg kell dolgozni. Aztán reméljük, hogy előbb-utóbb nagyobb légteres járatba, szakaszba jutunk.
Disznófürdő előtti akna bejárata
A Disznófürdő-aknát annyira ki szeretnétek mélyíteni, hogy oda is bemehessenek a látogatók vagy azt kizárólag a kutatók helye marad?
Ezt egyelőre még nem tudhatjuk. Jelenleg még csak két ember fér el benne, de elég szűkösen. Ráadásul híg, ragadós agyag borítja. A látogatók ezt ilyen állapotban biztosan nem szeretnék látni. Az akna klasszikus víznyelő jegyeket mutat, kivehetőek az eredeti, úgynevezett szálkőben álló falak, bár azokat még így is elég sok helyen a bemosódott agyag takarja. Ezt kell lepucolnunk róla. Az, hogy látogatható lesz-e, attól is függ, hogy ez a járat vezet-e valahová. Szerintem mostani állapotában a barlangászok se rajonganának érte.
A kutatási feladat csak a barlangra korlátozódik, vagy vannak ezzel kapcsolatos teendők a felszínen is?
Tekintve, hogy egy barlang feltárása nem feltétlenül csak föld alatt végzett munkát jelent, idén szeretnénk a felszínre is koncentrálni. Különösen annak tudatában, hogy az ún. müontomográfos felmérés [geofizikai eljárás üregek kimutatására] számos, nagy kiterjedésű üregnek tűnő „anomáliát” mutatott a felszín közelében. Találtunk néhány olyan, korábban nem kutatott sziklaodút, amelyek komoly barlangindikációknak (lehetséges belyukadási pontnak) tűnnek. Ezek a jelenlegi bejárat fölötti erdős területen lévő sziklakibúvások tövében találhatók. Legalább 4-5 ilyen üreget ismerünk, ezek megkutatása is feladatunk lesz a továbbiakban.
A barlang felett néhány ehhez hasonló sziklaüreg található. Ezek megkutatása az idei év feladatai között szerepel.
Mi történt még a barlangban?
Az elmúlt év végén nemcsak lent a barlang alsó részében, hanem a felső szakaszban is dolgoztunk. Itt egy oldalágat takarítottunk ki, közel 10 köbméter anyagot kitermelve. Egyébiránt ez a rész eddig sem volt látogatható, ide sok embert egyébként sem tudnánk behozni. Takarítás után pedig rájöttünk, hogy nem is szabad a tömegek előtt megnyitni, mert azzal csak tönkretennénk előkerült látványos képződményeit. A szakmai közönségnek természetesen lehetősége van megtekinteni, de számukra is csak korlátozásokkal.
2019 szeptemberében közel hatvan zsáknyi törmelék került felszínre 20 méteres mélységből
Nyitott-e az egyesület, csatlakozhatnak-e hozzátok érdeklődők?
Mindenkit szívesen látunk a csapatban, de a tagságot ki kell érdemelni. Minden jelentkezőtől azt kérjük, hogy járjon ki velünk a programokra (reméljük hamar vége lesz ennek a járvány okozta szokatlan helyzetnek), és ha utána is komolyan gondolja, ésmi is úgy látjuk, hogy be tud illeszkedni közénk, örömmel kínáljuk fel számára a tagságot is.
Mondanál erre példát?
Olyan helyekre juthat el velünk, ahová „hétköznapi” halandó nem. Rengeteget tanulhat a barlangokról, a környezettudatosságról. Kapcsolatokat építhet ki, amelyeket a magánéletben is kamatoztathat. Csapatunkban számos hasznos feladatot lehet végezni a túravezetésektől a különböző kutatóprogramokon való részvételen át a nyilvános előadások megtartásáig. De a tagsággal többek között némi felszerelés is jár, és mondjuk tanfolyamokon való részvétel is lehetséges. Mindezeken felül – ami kicist viccesen hangzik – eldicsekedhet vele másoknak is.
Egy grátiszkérdés: mi a helyzet a barlang előterébe ültetett gyümölcsfákkal?
A tavalyi őszi ültetésű som, vadkörte és ringlócsemeték már kibontották rügyeiket, szépen fejlődnek. Úgy tűnik, hogy megfelelő számukra a talaj. Igaz, azt kissé feljavítottuk, hiszen sziklás területről beszélünk. Reményeink szerint néhány éven belül kellemes árnyékot és finom gyümölcsöt adnak majd nekünk, és a hozzánk látogatóknak.
