Csapatunk a szerdai kupamérkőzést követően vasárnap a bajnokságban javíthat. Nem csak a negyeddöntő elveszített első találkozóját, hanem az eddigi finoman szólva is mérsékelt teljesítményét kellene kiköszörülni. A Gyirmót elleni hazai mérkőzés jó alkalom lehetne erre – Szabó Gyula cikke.
A dorogiak hétközben az MTK csapatát fogadták a Magyar Kupa negyeddöntőjőnek első mérkőzésén, ahol nem csak teljesen egyenrangú partnere volt nagynevű és sokkal esélyesebb ellenfelének, de akár meg is dicsőülhetett volna, amennyiben csak a ziccereit értékesíti. A vártnál sokkal több kecsegtető, közte igazi nagy gólhelyzete is volt a mieinknek. Mészáros Áron, Paudits Patrik, Vigh Ádám és a cserként pályára lépő Németh Ádám előtt is olyan helyzetek adódtak, amelyeket nagyobb művészet volt kihagyni, mint értékesíteni. Két alkalommal a vendégek hálóőrének hatalmas bravúrjai állták útját a gólszerzésünknek, egy ízben egy vendég védő a gólvonal elől tudta menteni a gólbatartó labdát, míg a többi szituációban a szerencsével állt hadilábon a csapat. Igaz, a túloldalon a fővárosaik gólján kívül is voltak igen komoly lehetőségek, legalább három. Ott viszont Borsos kapus mutatott be parádés védéseket. Az első játékrész derekán bekapott gól döntött az MTK javára, amelyet szinte a semmiből, mondhatni váratlanul szerezték a 26. percben.
Csapatunk minden tagja lelkesen és nagy akarással küzdött, néhány játékos, élén a már említett Borsos Vilmos mellett, Berkó Ádám, Papp Máté és Faragó Tomás szinte mindvégig nem csak megbízhatóan, de az átlag felett nyújtott. Hogy mégis vereség lett a vége, az a korábbiakban is többször jelzett góliszony okolható, amibe jó ideje szenved a csapatunk. Rengeteg szögletet rúghatott a csapatunk, ám egyetlen esettől eltekintve, nem csak semmi veszélyt nem jelentettek, de el sem jutottak a kapu előterébe. Pedig régi mondás volt a hősidőkben, hogy egy szöglet fél gólt. A fél lábbal már az NB I-ben lévő MTK ellen egy hónap leforgása alatt másodszor megmérkőzve, jelentős különbség nem látszott a két csapat között, ráadásul a mieink olykor mezőnyfölényben is játszottak. Hiába, ameddig képtelenek vagyunk gól szerezni, addig a siker sem jön.
Jelenet a szerdai kupameccsről
Ami feltétlen a szerdai mérkőzés pozitívuma volt, hogy a lelátón és a pályán egyaránt sportszerű küzdelem folyt. Egyetlen sárgalapot osztott ki a játékvezető, ám Lénárd megmozdulása sem tűnt szándékosnak, inkább egy ütemkésés miatt csúszott látványos szabálytalanságba a megmozdulása. Bár vesztett állásból kell folytatni jövő szerdán, azért csepett sem lehet lefutottnak tekinteni a visszavágót. A többi negyeddöntőn is szoros mérkőzéseket játszottak a felek és csak egy összecsapásnál született masszívabb előny, mégpedig a ZTE hazai 2-0-ás sikere a Videotonnal szemben. A Puskás Akadémia – Mezőkövesd meccs a mieinkhez hasonlóan 1-0-ás vendég győzelemmel zárult, míg a Paks otthon nem bírt a Honvéd ellen és gólnélküli döntetlennel végeztek.
A kupamérkőzésünk még egy dolgot erősített meg, mégpedig a pályánk siralmas állapotát. A találkozó során ezúttal is sártengernek hatott az egykor messze földön is elismert csodás játéktér. Azonban a legjobban megépített és legkedvezőbb mutatókkal rendelkező pályát is időközönként meg kell újítani. Dorogon erre utoljára 9 éve került sor, s óhatatlan, hogy nem csak az idő, de a folyamatos igénybevétel is nem múlik el rajta nyomtalanul. Most már úgy tűnik, hogy idén végre megkezdődik a felújítás. Ezt erősítette meg a közelmúltban megtartott önkormányzati gyűlés és a keddi szurkoló-ankéton elhangzottak is. A rendelkezésre álló anyagi keretből éppen közvetlenül a játékteret érintő beruházás valósulhat meg, ahol a pálya fűtésének kiépítése és megújulása az egyik eleme, míg a szintén régen dédelgetett álom, a világítás is megvalósulna vele párhuzamban. Azonban közelebbi és részletesebb tervek még nem láttak napvilágot, közte az egyik legfontosabb, hogy pontosan mikor is indulnának meg a munkálatok? Jelenleg úgy fest a dolog, hogy a csapat befejezi a tavaszi szezont és talán a nyár folyamán el is kezdhetnék a munkálatokat, sőt, tekintve a korai szezonzárásra, akár május második felétől lehetne is kezdeni. Gyanítható azonban, hogy egyelőre pontos tervezet sincs még a kivitelezést illetően.
Nagyobb gond és most mindennél fontosabb, hogy miként folytatja bajnoki szereplését a társulat, mert jól érzékelhető hullámvölgybe kerültek. Az elmúlt egy kerek évtized során egyetlen szezonban sem fordult elő, hogy hat lejátszott fordulót követően még egyszer se tudjunk nyerni, mi több, egyetlen rúgott gólt jegyzünk mindössze. A két dolog szervesen összefügg, hiszen szerzett gól nélkül nincs siker. Három mérkőzés is győztes lehetett volna, hacsak egyszer sikerült volna betalálni. Különösen az MTK ellen mutatott játék alapján egyértelműen a kapu előtti góliszony a fő oka annak, hogy jelenleg ilyen helyzetbe került a gárda.
A Gyirmót is gyenge időszakát éli és a mi szemszögünkből csak bízhatunk abban, hogy legalább még egy forduló erejéig kitart ez a formájuk. Legutóbb a Budaörs vendégeként Tatabányán kaptak alapos zakót, miután 4-1-es vereséget szenvedtek, s csak a hajrá perceiben tudtak szépíteni 4-0-s állásnál. Az azt megelőző fordulóban pár perccel a vége előtt sikerült egyenlíteniük Csákváron, előtte pedig otthon a Szolnoktól kaptak ki 2-1-re. Idén tavasszal ők is hozzánk hasonlóan nyeretlenek. A felsoroltak mellett Szegeden játszottak egy gólnélküli döntetlent, míg otthon 3-1-re kikaptak a Siófoktól. Utoljára december 8-án, a Haladás ellen nyertek 1-0-ra Szombathelyen. Minden bizonnyal számukra sem mellékes, hogy kijönnek-e a gödörből, bár a helyzetük azért szerencsésebb, hiszen jelenleg a tabella 7. helyét foglalják el és 8 ponttal szereztek többet nálunk. Az élmezőny vetélkedésében aligha szólhatnak bele, viszont látványosan lejebb csúzni sem igen tudnak. Ettől persze komolyan vehetik a mostani találkozót, hiszen számukra a forduló ellenünk éppen olyan kecsegtetőnek tűnhet a javításra, mint fordítva. A mieinknek kell lenni a motiváltabb csapatnak és végre meg kell kerülniük a góllövő cipőknek. Bármilyen aprócska góllal is, de nagyon kell a győzelem. A hűséges drukkerek is megérdemelnék végre.
Dorogi gól a legutóbbi egymás elleni mérkőzésen.
A Gyirmót ellen legutóbb Győrben játszottunk tavaly szeptember elején, s akkor úgy győztünk 2-1-re, hogy a forduló egyik meglepetését szolgáltattuk ezzel. Ráadásul ellenfelünknél volt az előny és úgy sikerül fordítani. Érdemes felidézni a Nemzeti Sport oldalain megjelent velős összegzést is arról a meccsről: „Vesztett állásból tudott nyerni a Dorog Gyirmóton, pedig ellenfele az előző három meccsét kivétel nélkül megnyerte. A mérkőzés egyáltalán nem úgy indult, hogy a végén a Komárom-Esztergom megyeiek fognak örülni: egy szabadrúgás után Szarka Ákos fejesével már a 9. percben vezettek a kisalföldiek, a dorogiak fél óra elteltével Barna Gergő révén egalizáltak, sőt még a pihenő előtt a kezdőbe csak a jegyzőkönyv leadása után bekerülő Délczeg Gergely révén fordítottak. A vendégek még azt is kibírták, hogy Takács Péter kiállítása miatt a 84. perctől tíz emberrel játszottak. Győzelmüket többek között kapusuk, Mursits Roland több szép védésének köszönhették.”
Ez volt egyébként a legelső győzelmünk ellenük, sőt egyben legelső pontszerzésünk, hiszen a korábbiakban rendre kikaptunk tőlünk. Harmadik éve vagyunk csoporttársak, s ennek megfelelően eddig 5 bajnokit játszottunk egymás ellen, amelyhez jön még a 2015-ben játszott kupameccs, amely 1-1-re végzősött és 11-esekkel kivertük őket, pedig osztálykülönbség volt a két csapat között. Így 6 mérkőzés után a mérlegünk ellenük 1 győzelem, 1 döntetlen, 4 vereség, 8:12-es gólarány. Igazából csak a győzelem az egyetlen elfogadható eredmény.
A mérkőzést vasárnap, március 8-án, 14:30 órai kezdettel rendezik a Buzánszky stadionban. Tekintve, hogy a találkozó a Nemzetközi Nőnapra esik, így ezalkalomból szeretném valamennyi Hölgy olvasót és szurkolót köszönteni sok szeretettel!
