Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Nagyböjt első napján, hamvazószerdán Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek délután öt órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét – tájékoztatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.
A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.
Hozzátették: a böjt a Szentírásban soha sem öncélú, hanem mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez forduló kérés vagy pedig a nemzeti tragédiákra emlékezés kísérőjeként jelenik meg.
Az Ószövetségben nincsenek a böjtre vonatkozó egységes előírások, viszont voltak külső jellemzői, mint a bűnbánó öltözék, hamu fejre szórása vagy épp a tartózkodás az ételtől, italtól. A böjt célja az ember Isten előtti megalázkodásának kifejezésre juttatása volt. Ugyanakkor a próféták hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt belső megújulást kell, hogy szolgáljon, és ennek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia . tették hozzá.
Az Újszövetségben – Lukács evangéliuma szerint – Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába. Az ő példája nyomán az első keresztény közösségek számára is alapvető volt a böjt és az imádságos lelkület.
„Mindennek az az üzenete, hogy a böjt és az imádság megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására és tudja, hogyan kell helyesen cselekedni” – fogalmaztak.
A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.
A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak – írták.
Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
Hozzátették: a görögkatolikus egyházban hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik a nagyböjti időszak.
Kitértek arra: Jézus tanítása szerint a böjt „Isten iránti szenvedély, szeretet és mélyebb önátadás. A lemondásnak önmagában nézve kevés értelme van, célját csak akkor éri el, ha pozitív tartalmat hordoz: a cél nem a kevesebb súly vagy az egészségesebb test, hanem amolyan negyven napos lelki méregtelenítés, melynek végén Istenhez kerülök közelebb”.
Ferenc pápa 2020-as nagyböjti üzenete szerint „Jézus halála és feltámadása nem egy múltbeli történés. A Szentlélek erejében a húsvéti esemény mindig aktuális és lehetővé teszi, hogy Krisztus testét szemléljük és megérintsük a sok szenvedő emberben”.
Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap, miközben hagyományosan ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” vagy: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”
Forrás: MTI
Legutóbbi cikkek
