Háromgólos előnnyel készülhet csapatunk a szerdai kupavisszavágóra, a III. ker. TVE vendégeként. Az első mérkőzésen a múlt héten szerzett 4-1-es győzelem, majd a bajnokságban Budafokról hozott pont alapján jó eséllyel várhatják a mieink a legjobb nyolc-közé jutásért megrendezésre kerülő visszavágót – Szabó Gyula cikke.
Vasárnap a bajnoki tabella 2. helyén álló Budafok otthonában gólnélküli döntetlent játszott a dorogi legénység. Az idegenbeli pontszerzés önmagában is örömteli, ráadásul ellenfelünk ezidáig csak egyetlen meccsen, a tabellaszomszédja, a Siófok ellen bizonyult gólképtelennek. A mérkőzés nyomasztó hazai fölényt hozott, ahol a dorogiak minden erejét a védekezés kötötte le, abban viszont jeleskedtek, a kiváló és magabiztosan védő Mursits Rolanddal az élen. Sajnos a hazaiak kapujára gyakorlatilag semmi veszélyt nem jelentett csapatunk támadósora és a sikeres pontszerzéshez a befektetett munka mellett a szerencse is szükséges volt. Mindent egybevetve rászolgált a csapat az egyik pontra és komoly fegyverténynek számít a mezőny egyik éllovasának otthonában kiharcolt döntetlen.
A forduló főleg az alsóházban tanyázók sikereit hozta. Hozzánk hasonlóan a Szeged is ponttal távozott Siófokról, akik 1-1-re végeztek a házigazdákkal szemben úgy, hogy a Balatonpartiaknál volt az előny. Fölényes 3-0-ás győzelmet aratott a kieső helyen álló Haladás hazai pályán a Csákvár ellen, míg az Ajka a Nyíregyháza otthonában elért 1-0-ás győzelmével távozhatott mindhárom bajnoki ponttal. Szintén idegenben, mégpedig a Gyirmót pályáján nyert a Szolnok 2-1-re. Az alföldi csapat kétszer is vezetést szerzett, a másodikra viszont nem jött válasz a gyenge napot kifogó vendéglátók részéről. A Kazincbarcika kétgólos előnye sem volt elég a győzelemhez a borsodi gárda ideiglenes otthonában, Putnokon a Győri ETO ellen. Igaz, a kisalföldiek a meccs legvégén kapott ajándék 11-essel mentettek pontot. A sereghajtó Vácnak csak ellenünk megy, ugyanis újfent a megszokott eredménytelenségükkel folytatták. A változatosság kedvéért, sokadik átmeneti hazai pályaként használt helyszínen, ezúttal a bajnokságból kizárt Balamzújváros pályáján fogadta a Soroksár együttesét. A fővárosiak magabiztosan nyertek 2-0-ra, de az eredmény a roppant motiválatlanul és kifejezetten gyengén játszó váciakra volt hizelgő. Bő egy félideji játékot követően őrizte vezetését a Tiszakécske a Vasas otthonában, amikor az angyalföldiek előbb 11-esből egyenlítettek, majd két gyors góllal 3-1-re a maguk javára megfordították az eredményt. Szintén vendég előnyt hozott a Békéscsabának az első játékrész az Új Hidegkuti stadionban, azonban rögtön a második félidő elején Prosser lévén egyenlített az MTK, amely jó vásárt csinált a volt diósgyőri játékossal, ugyanis Prosser mindhárom eddigi bajnokin nem csak betalált, de valamennyi gólja pontot, pontokat hozott az éllovasnak. Ezúttal a Budaörs volt szabadnapos. A fordulót követően elől maradt minden a régiben, valamint a Vasas feljött a 4. helyre. Csapatunk változatlanul a 11. helyen áll, viszont jelenleg tíz ponton belülre csökkent az előnye a kieső helyezettől és közvetlenül mögötte is igen szoros a mezőny.
Friss és üdítő hírként érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt napokban került megrendezére egy szurkolók között teremkupa, amelynek házigazdája a csepeliek voltak. Hagyományteremtő szándékkal első ízben rendeztek házitornát hat szurkolói csoport részvételével. A dorogi szurkolók a pályán is bizonyították képességeiket és veretlenül végeztek a dobogó 3. fokán. A rendezvény igazán jó és baráti hangulatban telt, amely kiváló példája annak, hogy a vérbeli drukkerek kölcsönösen megbecsülik és tisztelik egymást. A csepeliekkel évek óta nagyszerű a kapcsolat, akik ha csak tehetik eljönnek a Dorog meccseire, hogy a dorogiakkal együtt szurkoljanak a mieinknek. A dorogi csapat fővárosban játszott mérkőzésein rendre ott vannak és gyakran rándulnak le Dorogra is, s olykor komolyabb túrákra is vállalkoznak. Többek között ott voltak két éve Siófokon is a dorogiak bajnoki meccsén. Egyébként többször fordult elő a korábbiakban is szurkolók közötti hasonló megmérettetés, amelyen a dorogi tábor is meghívott résztvevő volt. 1998 nyarán a fővárosban Országos Szurkoló Találkozón hazánk szurkolóinak színe-java képviselte magát és a dorogiak ott is remekül helytálltak, sőt az egyik közönség kedvenc címet is kiérdemelték.
Dorog-szurkolók a III. ker. TVE-Dorog mérkőzésen 1998. áprilisában.
Szerdán már a Magyar Kupa nyolcaddöntőjének visszavágóira kerül sor. A dorogiak nyeregben érezhetik magukat, hiszen jelentős előnnyel vághatnak neki a III. ker. TVE elleni találkozónak Óbudán. Ami a várható összeállítást illeti, ezúttal nincs különösebb ok taktikázni, ugyanis csapatunk a hétvégén szabadnapos lesz, így az erővel nem kell annyira takarékoskodni és elviekben valamennyi játékos szóbajöhet a keretből. Inkább csak az esetleges sérülések elkerülése végett kell különösen odafigyelni. A találkozó érdekessége, hogy egyik oldalon sem foglalhat helyet a kispadon a vezető edző. A hazaiak mestere még egy korábbi fegyelmi miatt tölti büntetését, míg Németh Szabolcs a múlt szerdai kupameccsen történtek miatt kapott három meccsre szóló eltiltást. Ezért mindkét tréner csak a lelátóról kísérheti figyelemmel a mérkőzést.
Az első mérkőzés kapcsán szó esett a két csapat egymás elleni összecsapásairól, amelyből kiderült, hogy az 1941-42-es NB III-as bajnoki évadban találkoztak először, majd a háború magyarországi történései közepette félbeszakadt 1944-45-ös másodosztályú idényről. A két csapat versengése a háborút követően folytatódott. Előbb az 1948-49-es NB II-es évadban találkoztak újfent, ahol hazai pályán Klausz József duplájával nyertek a dorogiak 2-1-re, míg idegenben gólnélküli döntetlen született. 35 évnek kellett eltelnie, hogy ismét összekerüljenek. Akkor az NB III-ban 1984 és 1987 között három egymást követő évadban voltak ellenfelek. Csak egyszer sikerült otthon nyerni ellenük egy élvezetes 3-2-es sikerrel végződő találkozón és ugyanúgy egy alkalommal, 1985 októbere hozta az idegenbeli sikert egy 2-0-ás győzelemmel. Ebben a periódusban egyszer szenvedett vereséget csapatunk, mégpedig idegenben, a többi meccs döntetlennel zárult.
1987-ben az óbudaiak sikeresen feljutottak a másodosztályba, egy évre rá pedig a mieink is, így 1988 őszén már az NB II-ben csaptak össze, ahol a Dorog nyert 2-1-re ellenfele vendégeként. A tavaszi visszavágó gólnélküli döntetlent hozott. Az 1989-90-es idényben oda-vissza 2-2-es döntetlennel zárult a felek mérkőzése, majd 1990 szeptembere meghozta az első óbudai sikert Dorogon, amikor a fővárosiak 2-0-ra nyertek, majd a visszavágón is ők bizonyultak jobbnak 1-0-ás győzelmükkel. A legfájóbb vereséget az 1991-92-es bajnoki év zárómérkőzése hozta, ahol ugyancsak 1-0-ra alulmaradt a Dorog Óbudán, amellyel elúszott az NB I-be jutás lehetősége. Öt év elteltével az NB I/B-ben a kerületiek számítottak a favoritnak, akik közvetlenül az azt megelőző évben az első osztályban szerepeltek, de kiestek, viszont első számú bajnokjelöltként vágtak neki a másodosztályú évadnak. A mieink újoncként szerepeltek és ezért is nagy meglepetés volt, hogy egyszer sem kaptak ki ellenfelüktől. Dorogon ősszel 1-1-es döntetlenre végeztek, míg a tavaszi visszavágón gólnélküli döntetlent harcoltak ki. A mieink akkor sereghajtóként, vereség-sorozatban voltak és az erőtől duzzadó, félelmetes támadósorral rendelkező hazaiak ellen csak a gólarány volt kérdéses. Ráadásul csapatunk egy saját nevelésű újoncot avatott azon a meccsen, nevezetesen az ifjúsági korú Czivisz Tamást, aki kapunkat védte. Sikeresen esett át a tűzkeresztségen, sőt végül a mezőny egyik legjobbja lett. Remek taktikával és fegyelmezett játékkal sikerült meglepni a házigazdágat, akik a második játékrész elején emberelőnybe is kerültek egy kiállítás miatt. Azonban semmit sem tudtak kamatoztatni mindebből, sőt az idő múlásával egyre veszélyesebb dorogi akciók gördültek a kapujuk felé. Néhány perccel a vége előtt meccslabdánk is volt, ám Marczinkó Zoltán ajtó-ablak helyzetben a felső lécre bombázott.
A dorogi tábor a legutóbbi óbudai szereplés alkalmán, 2016. májusában.
Újabb öt év elteltével a negyedosztályban futottunk össze újfent. Mindkét gárda addigra alaposan megtépázva, hihetetlenül nehéz időszakát élte. Ellenfelünk bár visszakerült egy év erejéig az élvonalba, de kiesésük után egy évre két esztendőn keresztül szünetelni voltak kénytelenek súlyos anyagi gondjai miatt. Ugyancsak a harmatos anyagi háttér miatt alakult ki Dorogon is a visszaesés. Kifejezetten jó harmadosztályú szereplésünket követően a klub maga kérte az egy osztállyal lejebb való besorolását. Innentől kezdve aztán 6 egymást követő évadban szerepelt egy csoportban a két csapat. Az akkori 2003-04-es idényben mindkét csapat a hazai meccsét húzta be 1-0-ra, majd a következő évben, ugyancsak a negyedosztályban az otthoni 2-1-es győzelem mellett idegenben 1-1-re végeztek. Újabb egy évvel később, immár a harmadosztályban – az átszervezések miatt a teljes volt csoport harmadosztályú átsorolást kapott – katasztrófális 7-0-ás vereségbe futottak bele a dorogiak vendégként 2005 őszén, a hazai tavaszi mérkőzésen pedig 1-1-es döntetlen született. Ellenfelünk csak egyszer tudott nyerni ebben az időszakban Dorogon, mégpedig 3-2-re, míg egy alkalommal 4-2-re kikaptunk tőlük Óbudán. Egy év kihagyást követően a 2011-12-es évad hozott velük össze, ahol először fordult elő kettős dorogi győzelem. Otthon 1-0, míg a fővárosban 5-2-re nyertek a mieink. Ezúttal két évnyi kihagyás után két egymást követő idény következett, amelyben előbb újra oda-vissza nyertek a dorogiak, végül pedig a 2015-16-os évadban otthon 1-1, idegenben pedig 3-0-ás győzelem. Ekkor jutottak fel a mieink az NB II-be és a múlt szerdai kupameccsig már többet nem is találkozott egymással a két csapat tétmérkőzésen.
A két gárda 20 bajnoki évadban volt ellenfele egymásnak, míg egy ízben a mostani kupaküzdelmek során került össze. Mint azt az előző beharangozóban említettem, sajnos az 1941 őszén lejátszott legelső mérkőzés eredményéről nem marad fenn dokumentum, valamint az 1945 tavaszi szezon törölve lett a bajnokság félbeszakadása miatt, így 39 meccs adja ki a teljes statisztikát. Ennek alapján a mérleg 14 dorogi győzelem, 14 döntetlen, 11 vereség, 52:49-es gólarány. Hazai pályán egyértelmű a dorogi fölény, ahol 20 mérkőzésből 9 győzelem, 9 döntetlen, 2 vereség, 31:21-es gólaránnyal. Idegenben 19 találkozóra került sort: 5 győzelem, 5 döntetlen, 9 vereség, 21:28-as gólarány. 1990 és 1992 között egymást követő négy meccsen nem tudott a Dorog a Kerület kapujába betalálni, ennek megfelelően három vereséget és egy döntetlent hozott számunkra ez az időszak. Az elmúlt 8 egymás elleni mérkőzést veretlenül hozta a csapat. Ellenfelünk utoljára 2008 őszén győzött ellenünk, mégpedig Óbudán 4-2-re, míg pontot 2015 ősze óta nem szerzett. Akkor Dorogon 1-1-re végződött a találkozó. Az elmúlt három Óbudán játszott meccset sorra nyerte csapatunk (5:2, 1:0 és 3:0) és az utóbbi két alkalommal még gólt sem kapott.
A III. kerületiek otthona, a Hévízi úti sporttelep.
Több olyan játékos volt az idők során, aki mindkét együttesben szerepelt. A legelső, a válogatott Kléber Gábor, aki még a húszas évek NB I-es óbudai csapatában játszott, majd kiváló szakvezetőként a Dorog vezető edzője lett az ötvenes évek második felében. Mindkét csapatban játszott Lukács László, aki előbb a Dorog kiválósága volt a nyolcvanas évek első felében, majd átigazolását követően a fővárosiak egyik legjobbja lett. Ugyancsak mindkét csapat játékosa volt Kárpáti Imre, a gólerős támadó a nyolcvanas évek második felében, majd a sort Sikesdi Gábor folytatta, aki Dorogról igazolt át a kék-fehérekhez 1993-ban. Két évre rá a kerületiektől érkezett Tóth László, aki több évados játékát követően 2012 óta a technikai vezetőnk. Szintén olyan két további játékos igazolt Dorogra, aki korábban a III. ker TVE csapatát erősítette. Előbb Szeibert György 1998-ban, majd Sitku Illés, aki pedig 2014-ben került hozzánk.
Végezetül az igazolt 52 dorogi gól szerzői időrendi sorrendben: Dunai Adolf, Klausz József (4), Csizmadia István, Füle Antal (2), Szanyi Ferenc (2), Marosvölgyi József, Kárpáti Imre (3), Hodur Attila, Sulija Ottó, Harmat József, Szedlacsek István, Varga János, Schuttovits László, Bajkai Attila, Engelbrecht László, Papp András (3), Bedő Béla (2), Merényi Tamás, Aubéli Roland, Egeresi Sándor, Kiss László, Papes Ferenc, Aradi Zsolt (2), Szabó Pál, Vigh Ádám (5), Sebestyén Dávid, Kopányi Ádám, Perovics Dávid (2), Szedlár Zoltán (2), Skita Tamás, Berkó Ádám, Bojtor László, Kitl Miklós, Barna Gergő és Délczeg Gergely.
A kupamérkőzés visszavágójára február 19-én, szerdán 13:00 órai kezdettel kerül sor Óbudán, a Hévízi úti sporttelepen.
Szabó Gyula
