A nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napja

November 25. napját az ENSZ közgyűlése 1999. december 17-én a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává nyilvánította. 1981-ben ezen a napon ölték meg a Dominikai Köztársaság emberi jogi aktivistáit, a Mirabal nővéreket.

A családon belüli erőszakos cselekményekről elmondható, hogy sajnos a mai napig jelentős látencia jellemzi őket. Bár a jelenségnek számos intő jele van és a bántalmazott is sokszor próbál segítséget kérni a helyzetéből történő kilábaláshoz, a felkeresett barátok, ismerősök vagy nem rendelkeznek megfelelő információkkal ahhoz, hogy felismerjék a családon belüli erőszakot vagy kényelmesebbnek tűnik számukra passzivitást mutatni és nem beavatkozni a család „magánügyeibe”. 

Tekintettel arra, hogy a rendőrség álláspontja szerint a családon belüli erőszak nemhogy nem magánügy, hanem az egész társadalmat érintő problematika, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül sorolnak fel olyan figyelmeztető jeleket, melyek családon belüli erőszakra utalhatnak. 

A bántalmazott magatartásában megfigyelhető intő jelek:

• Sebesülései, sérülései vannak, esetleg azok a gyógyulás különböző stádiumaiban vannak vagy láthatóan orvosi ellátás nélkül gyógyultak.
• Sérüléseire életszerűtlen, „átlátszó” magyarázatokat ad: „Leestem a lépcsőről”, „Megcsúsztam a kádban”, „Nekimentem az ajótfélfának”.
• Az időjárási viszonyoknak nem megfelelően bő, hosszú ujjú és hosszú szárú ruhákat, napszemüveget, magas nyakú garbót visel.
• Az esetleges sérüléseit bagatellizálja („Nem is fáj annyira”, „Ez egy semmiség”), a sérelmére elkövetett erőszakot „baleset” -ként aposztrofálja.
• Túlterheltnek, kimerültnek,     rendezetlennek látszik, szétszórt, elfelejt/elhalaszt megbeszéléseket.
• Ingerlékeny, türelmetlen, fáradt.
• Szorongó, zavarban van attól, hogy beszélnie kell az erőszakról, inkább kerülné a témát.
• Minden segítségnyújtást elutasít, határozottan állítja, hogy az ő problémáján senki nem tud segíteni, ezzel tulajdonképpen magának bizonygatja, hogy a saját helyzetén sem képes változtatni.
• Retteg attól, hogy a segítségkérésnek következményei lesznek, ezzel egyidejűleg nem ismeri fel, hogy a dolgok maguktól sem változnak meg.
• Saját maga is elhiszi, hogy a bántalmazó viselkedése minden következmény nélküli.
• Minden cselekedetét a bántalmazó szemszögéből ítéli meg, nem képes arra, hogy a saját érdekei mentén gondolkodjon.
• Minden cselekedetét úgy tervezi meg, hogy azzal a bántalmazó kedvében járjon.
• Mindennapi élete meglehetősen izolált, csak kevés rokonnal vagy baráttal tartja a kapcsolatot vagy egyáltalán nem találkozik velük.
• Alkoholt, kábítószert fogyaszt, esetleg gyógyszereket szed.
• Öngyilkossági gondolatai, kísérletei vannak.
• Az állapotos nő a terhesség későbbi szakaszában jelentkeznek a terhesgondozáson, mint az általában szokásos, esetleg sérülései vannak.
• Megváltozik a viselkedése, ha partnere vagy más családtagja jelen van (a partner válaszol helyette, állandó szemkontaktus a partnerrel, a partner „alá rendelődik”).

A bántalmazó magatartásában megfigyelhető intő jele:

• Szélsőségesen és alaptalanul féltékeny, a partnerével kisajátítóan viselkedik.
• Korán elköteleződik.
• Irreális követelményeket támaszt a partnerével szemben.
• Saját problémáiért másokat okol, cselekedeteiért nem vállalja a felelősséget.
• Partnere izolálása az élet minden területén: elszigetelés a munkától, hobbitól, barátoktól, családtagoktól.
• Partnere ellenőrzése és irányítása az élet minden területén: szabadidő, pénz, öltözködés, evésivást, stb.
• Partner lekicsinylése, megalázása, kigúnyolása, az ellenkező nem gyűlöletére utaló kifejezések használata.
• A másik nem megalázását, a nők elleni erőszakot viccesnek tartja.
• Hisz abban, hogy bántalmazó viselkedése következmény nélkül marad.
• Rendkívül lobbanékony, sokszor túlérzékeny.
• A düh és az agresszió számára a kommunikáció egy elfogadott eszköze.
• Nemritkán az alkoholhoz, kábítószerhez menekül a stresszhelyzetekből.
• Durván bánik a gyermekekkel, állatokkal.
• Előfordulhat, hogy gyermekkorában bántalmazták, vagy gyermekként tanúja volt szülei bántalmazó kapcsolatának.
• Korábbi kapcsolatában is bántalmazó volt.
• Határozott elképzelése van a férfi-női szerepekről, melynek értelmében a nő nem dolgozik a háztartáson kívül, kizárólag gyermeknevelésre, háztartásvezetésre és szexre alkalmas.
• Kierőszakolja vagy megtagadja a szexuális együttlétet.
• Viselkedése kétarcú: kizárólag a partner jelenlétében bántalmazó, mások jelenlétében (mármár túlzottan) kedves, gondoskodó. (Előfordulhat, hogy csak társaságban bántalmazó.)
• Rendszeresen fenyegetőzik erőszakkal.
• Tagadja vagy bagatellizálja a bántalmazást.
• A bántalmazott valós vagy vélt magatartását jelölik meg a bántalmazás kiváltójaként, ezáltal feljogosítva érzik magukat az erőszakra.

Amennyiben úgy érzi, hogy segítségre van szüksége, forduljon bizalommal a rendőrség áldozatvédelmi referenseihez, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal járási hivatalainak keretei között működő áldozatsegítő szolgálatokhoz, vagy hívja az éjjel-nappal ingyenesen elérhető Áldozatsegítő Vonalat (06-80-225-225)!

A bűnmegelőzési hírlevelet a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya valamint a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztály Bűnmegelőzési Alosztálya közösen készítette.