Ha hétfő, akkor Könyvtári Beszélgetések. Bánhidy Vajk Szarka Gyula Kossuth-díjas énekessel, a Ghymes zenekar vezetőjével beszélgetett november 11-én délután a Helischer József Városi Könyvtárban.
Régi időkből anekdotákat mesélt a művész úr, amikor még a határokon való átjárás nem volt ilyen egyszerű, mint ma. A vámosok és határőrök nem egyszer állították meg és fordították vissza a koncertre igyekvő zenekart mondvacsinált ürüggyel. Egyszer állategészségügyi okokra hivatkozva nem engedtek át egy dobot, mert – a vámos szerint – ismeretlen eredetű állatbőrből készült az illető hangszer, máskor pedig nem hitték el egy-egy hangszerről, hogy az bizony hangszer, míg Gyula meg nem szólaltatta. „Szerintem ugratni is akart, szívatni is, és röhögött is rajtam, így hát eljátszottam a határőrnek egy Dunántúli ugróst. Nehéz volt ezekkel a hangszerekkel a határokon átjutni.”
Szarka Gyulát már nagyon fiatalon elvarázsolta az erdélyi népzene, melyet csodának, a legtökéletesebb, legarchaikusabb népzenének tart. Amikor Magyarországon elindult a táncház mozgalom, s a nagyközönség előtt megjelent a csallóközi, gömöri, zoboralji népzene, akkor figyelt fel rá, hogy itthon is itt van az archaikus, csodálatos népzene, s ezt meg kell szólaltatni, meg kell mutatni, ismertetni mindenkivel.
Nyitrán járt főiskolára, ahol a zoboralji népzenéről írta a szakdolgozatát, s komolyan belemélyült a népzene kutatásába, mely, elmondása szerint addigra már Kodály és Bartók által felkutatott, leírt téma volt – ennek ellenére nagyszerű érzést jelentett számára olyan idős emberekkel beszélgetni, hangfelvételeket készteni, akik annak idején kisgyermekként még énekeltek Kodálynak, Bartóknak. Olyan élményként hatott rá a szakdolgozatához való anyaggyűjtés, ami egész életére meghatározta irányultságát, érdeklődési körét.
Nagyon korán zenekart alapított. Népzenéket kezdtek játszani. „Akkoriban még csak bontogattuk szárnyainkat, volt olyan mini koncertünk, ahol a szüleim voltak jelen, s még 5-6 ember – mesélte egykori emlékeit mosolyogva –, de biztattak minket, hogy lesz ebből még valami. Közben már a saját stílusunkat is belevittük a zenébe, hisz a saját zenénket is szerettük volna játszani, néha ugyan ránk fogták, hogy folkfasiszták vagyunk, de mi tudtuk, hogy a népzenét be kell vinni az emberek hétköznapjaiba. A népzenét, a hagyományokat nem eldugni kell egy múzeum mélyén, hanem használni kell, így tud terjedni, különben nem ismerik meg az emberek.”
A Ghymes együttes modern zenét alkotott úgy, hogy az autentikus magyar népzenét használta fel hozzá. Magyar világzenét hoztak létre, melyet a világba minden felé kisugároznak.
Szarka Gyula életeleme a koncertezés, a fesztiválokon való zenélés, közel 4-5ezer fellépésen vettek részt az elmúlt 35 évben. Jelenleg is készül a zenekar új CD-je. Karácsonyi turnéra készülnek. S bár rendkívül aktív életet él Gyula, már megjelent életében a nyugalom szigete is: Balaton-felvidéken, Szentgyörgyhegyen vásárolt szőlőbirtokán borászkodik, mert a zene, az irodalom és a bor szétválaszthatatlan egységet képez nála.
Kuglerné Szuroviák Szilvia
Fotók: Nyári Andrea
