A hétvégi fordulóban is folytatta csapatunk a két hete kezdődött remek sorozatát. Nagyot fordult a világ a dorogiakkal 14 nap leforgása alatt, amely során négy tétmérkőzésen győzedelmeskedtek. Egymást követő harmadik bajnokijukat nyerték, mindháromszor három gólt szerezve. A 16. helyről a 7.-re ugrottak előre, s a korábbi meglehetősen negatív gólarányukat is egálra tornázták. Azonban még ki sem fújhatják igazán magukat, máris küszöbön a következő próbatétel. Hétközi fordulóban egy igazi mumus csapat, a Békéscsaba ellen lépnek pályára odahaza fiaink. A viharsaki gárdát 42 éve sikerült utoljára legyőzni és azóta mindössze egy gólnélküli döntetlen kivételével rendre kikaptunk tőlük. A mérkőzés a presztízs terén is hatványozott, ugyanis a csabaiakat jelenleg a két évaddal korábban még Dorogon edzősködő Schindler Szabolcs vezeti – Szabó Gyula cikke.
Tavalyelőtt, a 2016-17-es évad tavaszi szezonjában fordult elő utoljára, hogy csapatunk három egymást követő bajnokit meg tudott nyerni. Most újra megízlelhettük ezt a nagyszerű érzést úgy, hogy valójában nem volt különösebb előjele a pálfordulásnak. A dorogiak három vesztes mérkőzését követően és a mutatott nem túl meggyőző játékuk után, két hete nagyszerű sorozat indult. Egy-egy sikeres mérkőzést lehet a szerencsére is fogni, vagy az adott ellenfél rossz napjára, azonban egy hármas sorozat aligha csupán a vak véletlen műve. Kívülállóként nem tudni, hogy mekkora munka lehet a háttérben, amely esetlegesen most kezd beérni, vagy alakul a keret összeszokottsága, az egymásért való küzdés, az önbecsülés, valamint a szív- és akarterő egyenként és együttesen is mennyiben járult hozzá ehhez a kitűnő szériához, mindenestre nem lehet elmenni szónélkül mellette. A három nyert meccs meggyőzőnek tűnt, mérkőzésenkét három lőtt góllal és mindössze egyetlen kapott találattal. A Soroksáron aratott siker értékét emeli, valamint a csapat erejét mutatja, hogy az ellenfél egyenlítő gólja után nem csak tartani tudták magukat, de a második játékrészben jobbára a dorogiak akarata érvényesült és teljesen megérdemelten szerezték vissza előbb a vezetést, majd be is biztosították előnyüket. Két hete mindössze három csapatot előztünk meg, most pedig mindössze hat csapat van előttünk, amely óriási különbség. Csak az első négy helyezett nyert többször, mint a Dorog.
Szerencsésen alakultak a forduló eredményei is, ugyanis a közvetlenül előttünk álló Vasas és a Szeged sem tudott nyerni. Az angyalföldiek 2-2-re végeztek hazai pályán a Siófokkal szemben és még örülhettek is a pontszerzésnek, ugyanis a vendégek a lefújás előtt tíz perccel még vezettek. A fővárosiak azért így sem elégedetlenkedhetnek, hiszen az utolsó félórát emberhátrányban játszották kiállítás miatt. A szegediek kezéből pedig nagy csatában 2-2-es állásnál a hosszabítás perceiben csúszott ki a pontszerzés lehetősége a Kazincbarcika vendégeként, s végül veszítettek 3-2-re. A remekbeszabott dorogi győzelem mellé ez a két eredmény is kellett ahhoz, hogy mindkét előttünk állót meg tudjuk előzni. A listavezető Csákvár ezúttal is igazolta, hogy nem véletlen vezeti a tabellát. A kitűnően szereplő újonc Ajkát verték idegenben 2-0-ra. Azonban szükségük is volt erre, hiszen a nyakukon lihegő MTK otthon verte 3-0-ra a Haladást, amely ezzel az újabb zakóval nagyon nehéz és méltatlan helyzetbe került. Hétközben hiába menesztették a vezetőedzőt, csoda egyelőre nem történt. Fokozódtak a gondok Győrben is az ETO házatáján, akik az ellenük elszenvedett múltheti kiadós vereség után ezúttal hazai pályán kaptak egy hármast a Budafoktól. 3-1-es győzelmükkel a fővárosiak tartják előkelő helyüket az élbolyban, viszont az NB I-et megcélzó és két hete még 11 ponttal előttünk posztoló ETO előnye velünk szemben 3 pontnyira olvadt és már tabellaszomszédok vagyunk. Nem sikerült igazán felállnia a gyengélkedő Nyíregyházának sem, ugyanis a múlt heti Szombathelyen aratott győzelmét követően kénytelen volt meghajolni odahaza a Gyirmót előtt. A győri különítmény 1:0 arányban kerekedett felül és vitte haza a pontokat. Pontosztoszkodás történt Tiszakécskén, ahol a meccs elején és végén esett gólokkal alakult ki az 1-1-es végeredmény a hazai csapat és a Szolnok párharcában. A vendégek a 3. percben előnyhöz jutottak, amelyet a vendéglátók 2 perccel a vége előtt egalizáltak.
Két évaddal korábbi Dorog-Békéscsaba mérkőzésen, ahol Schindler Szabolcs még a dorogiak kispadján ült, jelenleg pedig az ellenfél edzője.
Szerdai ellenfelünk, a Békéscsaba hazai pályán minimális egy gólllal múlta felül a Budaörsöt. Az egykor szebb napokat látott egyesület Békés megye székhelyének, egyben a Viharsarok központjának az első számú klubja. Békéscsaba a hetvenes évek végére érte el a legmagasabb népességet. Akkor közel 70 ezren lakták a várost, amely mára csak 58 ezer lakosra csökkent. Ezzel együtt is mintegy négy és félszer haladja meg Dorog népességét és területe és hozzávetőlegesen ennyivel nagyobb. A csabai klub viszont mindössze két évvel idősebb a doroginál és az országos örök ranglista összesítőjén is éppen előttünk vannak. Összesen 28 NB I-es évaddal büszkélkedhetnek, amelyet hat részletben érték el. A leghosszabb megszakítás nélkül élvonalban töltött évadjuk 9, ezen felül pedig egy 7, egy 6 és egy 4 éves szériát tudhatnak még magukénak. Továbbá 1-1 évük van különböző időszakból az első osztályban. Velünk egyidőben kerültek fel először az 1945-46-os idényben, ám már az alapszakaszt követően kiesetek, így nem is találkozhattunk egymással akkor. Hosszú böjti évek következtek, amely során a harmadosztályig estek vissza és ott 11 évet vesztegeltek, majd sikerült előrelépniük és a hatvanas évek második felétől stabil másodosztályú csapattá értek. Végül történetük során másodjára bejutottak a legjobbak közé, mégpedig 1974-ben. Az innen kezdődő időszak volt a csabai labdarúgás egyik legkiemelkedőbb periódusa, amely 9 egymást követő NB I-es szereplést hozott. Újbóli kiesésük után gyorsan visszajutottak és 7 évadot töltöttek el ismét az első osztályban, majd megint kiesés és visszajutás következett, de ez már csak 6 évet jelentett. Ám ebben az időszakban érték el fennállásuk legnagyobb sikerét, egy bajnoki bronzérmet 1994-ben, amellyel ki is léphettek a nemzetközi kupa porondjára, ahol viszont igen hamar elbúcsúztak. Később még egy 4 éves szériájuk volt, de a sokadik kiesésüket követően egészen a harmadosztályig estek vissza és már csak egyetlen alkalommal, 4 éve sikerült utoljára feljutniuk a legmagasabb osztályba, de ott nem tudtak megragadni. Éppen abban az évben búcsúztak onnan, amikor mi feljutottunk az NB II-be. Azóta együtt küzdünk a másodosztályban. A lila-fehérek fennállásuk alatt a legtöbbször, összesen 61 évadban másodosztályúak voltak és az említett 28 NB I-es évad mellett kevésbé szép eredmények is tarkítják bajnoki szereplésüket. 16 évad a harmadosztályban, ezen felül pedig 1-1 évad a negyed-, valamint a hatodosztályban.
Idén egyelőre messze a tőlük megszokott szint alatt teljesítenek és ezúttal a mieink az esélyesebbek. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy bár egetverő nagy különbség nem mutatkozott korábban sem a két csapat között, mégis a közelmúlt hat bajnokija során csak egyetlen pontot sikerült szereznünk ellenük, ráadásul itthon valahányszor ki is kaptuk tőlük úgy, hogy legkevesebb két gólt mindig szereztek ellenünk. Az utóbbi két vereség volt leginkább fájó, hiszen amennyiben tavaly Mészáros Áron belövi a 11-est, akkor 3-3-ra végzünk, legutóbb május elsején pedig egy finoman szólva is ajándék büntetőből szerezték győztes góljukat. Ez volt a két gárda legutóbbi találkozója is egyben, ahol 2-1-re kikaptunk. Az egymás elleni mérlegünk eléggé lesújtó. Az eddigi 13 mérkőzésen 3 dorogi győzelem, 3 döntetlen, 7 vereség, 16:21-es gólarány született. Hazai mérlegünk: 6 meccsből 2 győzelem, 1 döntetlen, 3 vereség, 10:9-es gólarány. A részletes mérlegről összefoglaló itt olvasható>>
2017. május 27-én szereztünk utoljára pontot ellenük a fentebb már említett gólnélküli találkozón Békéscsabán, mégpedig jelenlegi edzőnk, Németh Szabolcs irányítása alatt. Legutolsó győzelmünk már történelmi távlatokban nyúlik, hiszen 1977. április 9-én hazai pályán történt, 2:0 arányban. Ennek immár bő 42 éve. A mai találkozó nem csak szimpla bajnoki fordulónak ígérkezik, hanem többszörös presztízs jellege is lesz. Egyrészt kérdés, hogy képesek leszünk-e átlépni árnyékunkon és sikerül-e negyedszer is zsinórban bajnokit nyerni, ugyanis az eddigi négy NB II-es évadunkban erre nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy az elmúlt három őszi szezonban hatnál több győzelmet sikerüljön begyűjtenünk. Továbbá megszakad-e végre a nyeretlen sorozatunk ilyen hosszú időt követően a csabaiak ellen? Slusszpoénként pedig korábbi edzőnk, Schidler Szabolcs vezeti a lila-fehér gárdát. Vele mindkétszer kikaptunk a Békés megyeiektől. Az esélyek latolgatása mellett óhatatlanul babonás tényezők is felvetődnek. Az idei szezonban egy sor átok alul szabadult fel csapatunk. 53 év után sikerült pontot szereznünk a Vasas ellen, egyben 54 évet követően legyőzni őket. 38 év után nem kaptunk ki végre a Haladástól tétmeccsen, ám ha szigorúan csak a bajnokit vesszük alapul, akkor 46 év elteltével sikerült pontot szereznünk ellenük. Kisebb sorozat, ám nem elhanyagolhtó, hogy a Gyirmót ellen megszereztük első győzelmünket, ráadásul idegenben. Tőlük rendre kikaptunk eddig a bajnokik során. Ugyanakkor megszakadt kitűnő veretlenségi sorozatunk a Siófok ellen, mégpedig hazai környezetben, a Győri ETO-val szemben viszont tartjuk jó szériánkat. Ezen felül eddig nekünk kedvezett volt edzőinkkel szembeni találkozóink. Miskei Attila négy csapatot (Diósd, Tatabánya, Budaörs, Cegléd) is vezetett ellenünk, de szinte mindannyiszor vesztesen hagyta el a pályát. Jelenlegi edzőnk, Németh mester is a kárvallottak sorát erősíti, miután az általa iránytott Sopront győztünk le. A számos felsorolt tényezők java is mellettünk szól, na meg normális körülmények közöt a hazai pálya is, bár sajnos idén nem számított akkora előnynek a hazai környezet. A legutóbbi két alkalommal ugyan úgy szerdán került sor az egymás elleni meccsekre, amely nem hozott szerencsét a mi szemszögünkből.
Azonban ember legyen a talpán, aki megtudná mondani, hogy mit hoz a hétközi összecsapás. Amennyiben csapatunk átmenekíti az elmúlt két hét formáját, egyben bízik magában, akkor nagy baj nem lehet. Egy bizos, teljes erőbedobásra lesz szükség és mindkét kapu előtt kiemelt koncentráló képességre. Saját kapunk előtt a határozottság, a túloldalon pedig a hidegvér szükséges és hogy ne remegjenek meg a lábak. Át kell tudni érezni minden pályára lépő játékosunknak, hogy egy újabb siker esetén nem csak tetemes különbség lenne a két csapat között, de a hátralévő fordulókhoz hihetetlen felszabadultan mehetnének neki, minden kényszer nélkül és akár egy fantasztikus időszak is ránk köszönhet.
Fotómelléklet: A Békéscsabai Előre SC archívumából
