Az elmúlt hétvégi kupafordulót követően vasárnap újra a bajnokságé a főszerep. Csapatunk a két évvel ezelőtt kiesett és most feljutott szegediek vendégeként igyekszik gyarapítani a pontjait – Szabó Gyula cikke.
Egy hete a mieink a Magyar Kupa főtáblájának első körében, Balassagyarmaton mérettették meg magukat, s bár sikerült továbbjutni, azonban a legkevésbé sem lehettünk elégedettek. NB III-as ellenfelünk teljesen egyenrangú partner volt, sőt az első félidőt követően előnnyel térhettek pihenőre. Igaz, csapatunk a folytatásban ideiglenesen fordítani tudott, azonban nem sikerült legalább egy szűkös győzelmet aratni. Sajnos még ezen a szinten is két gól kaptunk, így túlórára kényszerültünk, s miután a hosszabbításban sem tudott felülkerekedni a dorogi legénység, maradt a büntetőpárbaj. Ebben sem sikerült igazán többet felmutatni a vendéglátóknál, mert mindkét oldalon maradtak ki 11-esek, ahol mindjárt az első kört kihagyta a két csapat. Végül Sitku Illés döntötte el a továbbjutást és a 2-2-es döntetlen mellett 3-2-re hozva a 11-es rúgást. Ami viszont feltétlenül említést érdemel, az Vigh Ádám mesteri fejesgólja és a két csapat szimpatizánsainak egymással szemben való mindvégig sportszerű megnyilvánulása. Ezen felül a statisztikai is gyarapodott, hiszen ez volt a kerek tizedik alkalom, hogy Gyarmaton találkoztak és a legelső idegenbeli döntetlen. Ezzel a két csapat mérlege a következő képpen módosult: 19 mérkőzésen 11 dorogi győzelem, 2 döntetlen, 6 vereség, 47:32-es gólarány, míg az idegenbeli mérleg alapján 10 meccsen 4 győzelem, 1 döntetlen, 5 vereség, 19:23-as gólarány.
A kupameccs előtt három nappal került sor a legutóbbbi bajnoki fordulóra. Sajnos a győri csoda csak három napig tartott, miután odahaza kétgólos vereséget szenvedtünk a Siófoktól. Bár a Balaton-partiak idén megerősödtek és jól is szerepelnek, mégis többet vártunk ettől a meccstől. A helyzeteket tekintve abszolút egyenlőség mutatkozott, még kapufát is lőttünk, mindezt gólnélküli állásnál. Védelmünkben ezúttal is ott volt a rés, ráadásul két meglehetősen elkerülhető gólt szerzett az ellenfél.
Az a forduló is hozott számos érdekességet, s nevében egy igazi rangadót is. Nevezetesen, a Vasas fogadta az MTK-t, de csúfos vereség jutott osztályrészül a házigazdáknak, akik hozzánk hasonlóan egy négyest kaptak a fővárosi kék-fehérektől, igaz, egy sovány becsületgólt legalább szereztek. Éppen a mérkőzést megelőzően szép házi ünnepség keretén belül avatták a Vasas stadion névadójának, Illovszky Rudolf szobrát a nemrégiben átadott új sportlétesítmény területén. A Haladás hozta a szinte már megszokottá váló remijét, ezúttal Békéscsabán. Egykori vezetőedzőnk, Schindler Szabolcs csapata kétszer is vezetett a vasi gárda ellen, de nem tudták megtartani előnyüket. Az ellenünk elszenvedett vereséget a Soroksáron verte le a Gyirmót, akik valósággal kiütötték idegenben Lipcsei Péter fiait. A Vasas-MTK meccs mellett itt is négyest jegyzett a győztes csapat azzal a különbséggel, hogy a hazaiak nem tudtak rá eggyel sem válaszolni. A remekül rajtolt Csákvár gödörbe került és újból vereséggel hagyta el ezúttal saját pályáját, ahol a kapaszkodni igyekvő újonc Szolnoktól kaptak ki. Az éllovas ETO magabiztosan tartotta otthon a pontokat 3-1-es győzelmével a Nyíregyházával szemben. A szezon feléhez érve nehéz lenne bármi bölcset és főleg sztandard dolgot mondani összegzésként, mert a bajnokság ezidáig amolyan áprilisi szeszéllyel csordogál és ennek megfelelően még minden képlékeny.
Csapatunk a most felkerült Szegedhez utazik, akik megszeppent újoncként keztek és jó ideig a táblázat legalsó helyeit bérelték ki. Éppen e hónap közepén avatták fel új stadionjukat, amellyel egyrészt egy modern sportlétesítményt vehettek birtokba, másfelől véget ért számukra az albérleti időszak. A felszentelés meglehetősen jól sikerült, ugyanis a szezon meglepetéscsapatát, a Csákvárt verték 5-3-ra, egyben megszerezték első hivatalos győzelmüket. Ugyanis korábban nyerni tudtak a Balmazújváros ellen, de az eredmény törlése miatt ez volt az első siker, amely után valóban járt a 3 pont. A győzelem lendületet adott a csapatnak, mert három nappal később, a legutóbbi hétközi fordulóban a Budaörs tatabányai ideiglenes otthonában 3-0-ra nyertek, egyben beértek pontban bennünket. Azt azért érdemes leszögezni, mindenféle félreértés elkerülése végett, hogy ez a szegedi egyesület egyik korábbinak sem jogutódja, így bármilyen aspektusból nézve sem foglalkozhatunk, vagy számíthatjuk be megannyi más szegedi klub elleni korábbi eredményünket, akikkel szinte kivétel nélkül játszottunk is az idők során, mint a SZEOL, a Szegedi Bástya, a Szegedi Honvéd, a Szegedi Dózsa, a Szeged-Délép, a Szeged-Dorozsma, vagy éppen a Szegedi VSC. A jelenlegi szegedi csapat egy futballakadémia köré szerveződött, amelyet történetesen az egyik legnevesebb dorogiról, Grosics Gyuláról neveztek el. Szegednek különösebb kapcsolata nem volt a mi Grosicsunkkal, ez inkább egyfajta tiszteletnyilvánítás a részükről minden idők egyik legnagyszerűbb magyar kapusa felé. Az egyesület megpróbálja magáénak elismertetni a korábbi szegedi csapatok jelesebb múltját, ám ez egyelőre csak meddő kísérlet a részükről, de valljuk meg, egy cseppet sem korrekt és épületes törekvés. A klubnál így is érezhető némi a szezont a fazonnal történő konfúzió. Grosics után a fekete párduc szimbólumként az új stadion motívumelemei között is megtalálható, ugyanakkor az egyesületi címerben meg két oroszlán díszeleg, de elég furcsa hatást kelt egy a közelmúltban alapított egyesület címerében a klasszikus bőrlabda is. A szegediek aktuális neve Szeged-Csanád Grosics Akadémia, amely mindössze 8 éves múltra tekint vissza. A 2011-ben alapított klub a KITE-Szegedtől vette át az indulási jogot, akik a harmadosztályban ezüstérmet nyertek, amely egy bajnoki címmel is felért, ugyanis a valódi bajnok, a Tököl helyett ők szerepeltek a másodosztályban. Az NB II-ben viszont már az Akadémia indult és éppen sikerült bennmaradniuk, de a következő idényben de kiestek. Egy évvel később, 2014-ben második helyezettként feljutottak a második vonalba és 2018-as kiesésükig, 4 egymást követő évadban szerepeltek ott. Ebben az időszakban találkoztunk velünk, mégpedig az utolsó két évadban. Ennek megfelelően ezidáig csak 4 alkalommal játszott egymás ellen a két csapat. A szegediek pályaválasztásakor Gyulán rendezték a hazai meccseiket, ahol mindkétszer ki is kaptunk. Igaz, csak minimális egy gólos vereségek voltak, ráadásul a 2016. szeptemberében lejátszott legelső mérkőzés alkalmán egy nagyon vitatott 11-es gól döntött a javukra, pedig a mérkőzés képe és a helyzetek alapján nekünk állt jobban a meccs. A következő évben ősszel ezúttal is előbb vendégként léptünk pályára ellenük. Azon a meccsen jobban megérdemelték a győzelmet, bár a második félidei teljesítményünk alapján kihozhattuk volna egy döntetlenre a 2-1-re végződött vesztes összecsapást. Otthon eddig veretlenek vagyunk velük szemben. Az első alkalommal győztünk az akkor igen jónak számító szegediek ellen, akiknek ráadásul egy igen hosszú veretlenségi sorozatát éppen mi szakítottunk meg, míg legutóbb, 2018. áprilisában egy gólnélküli döntetlen született. Volt kapusunk, Szemerédi Norbert a csapatunkból igazolt a szegediekhez, míg jelenlegi játékosunk, Beke Péter a korábbiakban szerepelt a szegedi csapatban, mi több, pályára is lépett ellenünk a 2-1-es szegedi győzelmet hozó meccsen. A szegedieknek ez a 9. bajnoki évadjuk, amely során hetedszer szerepelnek a másodosztályban, két idényt pedig a harmadosztályban töltöttek. Teljes dicsőséglistájuk is innen való egy NB III-as bajnoki címmel és egy ezüstéremmel.
A két csapat mérlege: 4 mérkőzésből 1 dorogi győzelem, 1 döntetlen, 2 vereség, 2:3-as gólarány. Hazai mérlegünk: 2 meccsből 1 győzelem, 1 döntetlen, 1:0-ás gólarány, míg idegenben ugyancsak 2 meccsből 2 vereség, 1:3-as gólaránnyal. A két gólunkat Bor Dávid és Kamarás György szerezte.
Szeged Miskolccal holtversenyben az ország harmadik legnagyobb és egyben egyik legszebb városa. Csongrád megye székhelye, regionális központ és megyei jogú város is egyben, ahol több, mint 160 ezren élnek. Dorog lakosságának és területének is több, mint tízszerese. Ennek ellenére sem tudott hosszú távon igazán kiemelkedő labdarúgó klubot felmutatni. Még a legnevesebb szegedi egyesületek is sorra szűntek meg, vagy fúzionáltak egymással, azonban mára a Grosics Akadémia jelenti az első számú csapatot. A Szegedi Vasutas maradt meg mutatóban a régi, tradícionális helyi klubok közül, amely jó ideje csak a negyed- és ötödosztályban vegetál, pedig a II. világháború befejezéséig stabil másodosztályú klub volt, közte jónéhány NB I-es évaddal is vegyítve. Szintén létezik még az FK 1899 Szeged nevet viselő klub is, akik éppen idén abszolút sereghajtóként végeztek ugyanabban a negyedosztályban, mint az imént említett Szegedi VSE. Bár a SZEOL még létezik, de idéntől már csak utánpótlás neveléssel foglalkoznak nálunk. Utoljára az NB III-ban szerepeltek.
Ezúttal is mi utazunk először az ellenfelünkhöz, viszont ez lesz az első alkalom, hogy Szegeden lesz a találkozó, mégpedig a fentebb már említett vadonatúj stadionban. Csapatunk lesz a második olyan gárda, amely itt szerepel. A hazaiaknak nagyon jól feküdt az új környezet és az akkor még listavezető Csákvárnak egy ötöst hintettek. Reményeink szerint védelmünk ennél azért jobban fog teljesíteni, ám legalább egy pontra is leginkább úgy volna esélyünk, ha elől megtalálnák a góllövő cipőt a támadók. Igazi 6 pontos meccs lesz, hiszen amelyik csapat felül tud kerekedni, az komolyabb előnybe kerülhet a másikkal szemben, ezen felül pedig feljebb is tudna araszolni a tabellán, zárkózva a középmezőnyhöz.