Újra megfigyelhető Esztergomban a dunai kérészek virágzása, melyet a naplementét követő órákban tekinthetünk meg a folyóparthoz közeli utcákban – írja a hídlap.hu
A város fényei megtévesztik a rovarokat, a nőstényeket ugyanis mágnesként vonzzák a lámpatestek. Van, ahol már fénysorompóval segítik a dunavirágok közlekedését.
Óriási szenzációt keltett néhány éve, amikor több mint négy évtizedes szünet után újra tömegesen rajzottak a kérészek a Dunán. Akkoriban több portál is megírta, hogy az egyik ausztriai szennyvízmű felújítása járulhatott hozzá a rovarok újbóli megjelenéséhez. A folyó egyre tisztább, a kérészek pedig ennek megfelelően egyre nagyobb számban vannak jelen.
A napokban az esti órákban a Prímás-szigeten felfigyelhetünk a kérészek “násztáncára”. Igen látványos az a néhány óra, amikor a kifejlődött és vízből előbújó rovarok párzási szándékkal repkednek a vízfelszín felett. A Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél tömegével találtunk elpusztult kérészeket, akiket csapdába ejtettek a lámpák fényei.
A vízfelszíni párzást követően a nőstények folyásiránnyal szemben több kilométert repülnek és keresik a legjobb helyet arra, hogy lerakják a petéiket. A vízfelszínről visszaverődő poláris fény a hidaknál megtörik, így a rovarok elvesztik tájékozódó képességüket és az utcai lámpák köré gyűlnek. A kifáradt egyedek a fényforrás alatti járdákra, utakra szállnak le, melyet tévesen víznek hisznek és emiatt petéiket nem a vízbe, hanem az útburkolatra helyezik el, melyek rövid időn belül elpusztulnak.
Több évig folytattak kísérletet arról, hogy milyen eszközzel segíthetnék a dunavirágok tájékozódását. Ki is fejlesztették az úgynevezett kérész fénysorompót, melynek feladata, hogy a hídhoz érkező rovarokat ne engedje fel a lámpákhoz, hanem a vízfelszín közelében tartsa őket. Információink szerint a Tahitótfalunál elhelyezett eszköz beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Forrás: hidlap.hu
