Az épülő Reimann Bányászattörténeti Miniverzumnál bokrétaünnepséget tartottak július 18-án, csütörtök délelőtt.
A hagyományok szerint az épület tartószerkezetének elkészülésekor a legmagasabb pontjára bokrétafát, vagy bokrétacsokrot helyeztek el az építők és az építtetők közösen. Ez így történt a minap Dorogon is, ahol az épület szerkezetének legmagasabb (14 méteres) pontjára bokrétát helyeztek el.
Az eseményen többek között részt vett Ercsey Áron, a kivitelező Extreme-Park Környezetépítő Kft. és az EP Konstruktív Kft. ügyvezetője, Dr. Tittmann János polgármester és Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke.
Ercsey Áron elmondta, hogy kedden az építők elérték az épület szerkezetének legmagasabb pontját, így időszerűvé vált a koszorú felhelyezése. Ezzel a gesztussal köszönetet mondanak egymásnak az építtetők és az építők is.
Dr. Tittmann János polgármester kiemelte, hogy nagyon szoros az átadási határidő, ugyanakkor az avatóünnepség véleménye szerint nem egy záróesemény, hanem egy hosszú folyamat nyitánya lesz. Hozzátette, hogy a Jaksics László okleveles építészmérnök által tervezett épületben számítástechnikai interaktív eszközöket igénybe vevő modell és makettvilág fogja bemutatni a Dorogi-szénmedence bányászatának történelmét. Mindemellett az egyéni gyűjtők tárgyait is kiválogatják majd.
Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke ismertette, hogy az önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében 250 millió forint támogatást nyert a miniverzum megépítésére. Mindemellett a megyei önkormányzat segítségével összesen 750 millió forintnyi fejlesztés valósul meg Dorogon. Egyúttal örömtelinek nevezte, hogy a város is bekapcsolódik majd a turizmusba, amely a jövőben a megye egyik legfontosabb fejlődési iránya lehet. Végezetül elmondta, hogy az átadandó miniverzum nem csak a dorogiaké, hanem a bányászati hagyományait ápoló kistérségé is.
Bokrétaünnep: a bokrétaünnep (régies nevén, a német-osztrák Gleichenfeier vagy Gleichenfest tükörfordításával: falegyenünnep) az építők és építtetők közös ünnepe, amelyet az épület tartószerkezetének elkészülésekor szoktak megtartani. A hagyományok szerint az épület legmagasabb pontjára bokrétafát állítanak, vagy bokrétacsokrot helyeznek el. A bokrétaünnep eredete egészen a 14. századig nyúlik vissza. Az egyes fontosabb munkafázisok után ünnepélyes összejöveteleket tartottak, ezeken találkozhattak a vezetők és beosztottak, és hasonlóan az aratás utáni hálaadási ünnepségekhez (aratóünnep), megünnepelték a munka eredményét. Magyarországon német (osztrák) hatásra terjedt el.
