Az öt éve elhunyt Grosics Gyulára emlékezett az Aranycsapat Testület

Grosics Gyulára, az Aranycsapat öt évvel ezelőtt elhunyt kapusára, a Nemzet Sportolójára emlékeztek csütörtökön az egykori kiváló labdarúgó sírhelyénél, a Szent István Bazilika altemplomában.

A rövid ünnepségen Id. Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke felidézte, hogy a 2014. június 13-án elhunyt Grosics Gyula többször hangsúlyozta: az Aranycsapatot senkinek nem szabad kisajátítania, mert az a nemzeté, a felejthetetlen sikereket nem szabad politikai célokra felhasználni.

A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke emlékeztetett, nagyjából egy évtizeddel ezelőtt a legendás kapus észlelte, hogy egy kitüntető cím hátterében politikai célok állnak, ezért megtagadta a díj átvételét. Ahhoz is ragaszkodott, hogy nem szabad anyagi haszonszerzésre felhasználni az Aranycsapat dicsőségét, mivel annak emlékét senki nem képviselheti önállóan, arra csak a magyar nemzet jogosult.

Lomnici ennek kapcsán elmondta, hogy az Aranycsapat Emlékévet a kormány nevében Szabó Tünde sportért felelős államtitkár Puskás Ferenc születésének 90. évfordulóján, 2017 áprilisában hirdette meg, s az ünnepségsorozat keretében kupákkal, ankétokkal, beszélgetésekkel ápolják a legendás válogatott emlékét, valamint megemlékeznek a csapattagok születésének és elhalálozásának kerek évfordulóiról is. Az emlékév az Új Puskás Ferenc Stadion avatásáig tart, amelyre november 15-én kerül sor.

Hozzátette, a jövő héten Kárpátalján kerül sor a költségvetési forrást nem használó programsorozat kétszázadik eseményére.

Bajkai István országgyűlési képviselő, a testület alelnöke úgy vélekedett, az Aranycsapat utolsó előttiként távozott tagjának neve hallatán országszerte mindenki tudja, kiről van szó, és rögtön visszaemlékszik, hogy volt egy csapat a világ élvonalában, amely mindenkinél jobb volt, és méltán viselte az Aranycsapat nevet. Tagjai mélyről, nehéz sorból indulva eljutottak a világ tetejére, mert volt hitük, hazaszeretetük, kitartásuk és céltudatosságuk, mindezeknek köszönhetően hősökké váltak – fogalmazott.

Felidézte, hogy Grosicsot pályafutása során megalapozatlanul vádolták a hatóságok, ezért két évig nem védhetett a válogatottban, „mégis itthon maradt, és megmaradt igaz magyar hazafinak”.

Bajkai végül a legendás kapust idézte, aki egykor úgy fogalmazott: nem a nézőknek kell megtisztelve érezniük magukat, amiért láthatják őket a pályán, hanem nekik, játékosoknak megtiszteltetés, hogy az országot képviselhetik a világban.

Az 1926. február 4-én született Grosics először a Dorog labdarúgója volt, majd 1950-ben lett a Bp. Honvéd játékosa, s a legnagyobb sikereit ezután érte el. Tagja volt az 1952-ben Helsinkiben olimpiai aranyérmes magyar válogatottnak, 1953 novemberében védett az évszázad mérkőzésén, az angolok elleni 6-3-as diadal során, valamint az 1954-es berni világbajnoki döntőben, amelyet 3-2-re az NSZK csapata nyert meg. A sötét meze miatt Fekete Párducnak nevezett Grosics szerepelt az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon is, és összesen 86-szor húzhatta magára a válogatott mezét.

Forrás: MTI