Vác város Közép-Magyarországon, Pest megyében, a Duna bal partján helyezkedik el, a település a Váci járás székhelye. A Dunakanyar központjaként ismert helység, valamint a megye legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa.
Az utóbbi években egyre vonzóbb idegenforgalmi célponttá vált, ennek oka évezredes történelme, illetve gazdag kulturális élete egyaránt. A település a Váci egyházmegye központja, továbbá katolikus püspöki székhely is.Vác területe évezredek óta lakottnak minősül, mely részben kedvező földrajzi adottságából adódik, már a honfoglalás idején is állt egy község a mai város területén. Legelső írásos említése 1074-ből származik, majd egy 1075-es oklevélben is feltüntették nevét. I Géza fejedelem alapította meg a Váci püspökséget, ettől kezdve az egyház végig igen jelentős szerepet játszott a város életében. A híres váci vár középkorban a vízpart mellett épült fel – ugyanis a település a történelmi Magyarország középpontjában helyezkedett el- ezáltal mindig is érintették a fontosabb hadi események. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongol nép az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégette a váci vártemplomot és a püspöki rend épületeit is.
Ezt követően a humanista püspöknek, Báthory Miklósnak köszönhetően egy békeidőszak állt be a település életében; építészeket, festőket és szobrászokat hívott Vácra. Ennek a nyugalmi korszaknak végül a törökök vetettek véget, akiknek uralma alól csak 1686-ban sikerült felszabadulnia a városnak. Újból fellendülését, újjáépítését a Rákóczi-szabadságharc pusztításai mellett hátráltatta az 1731-es tűzvész is, így a mai barokk városkép a 18. század második felére alakulhatott ki. Vác ebben az időszakban indult dinamikus fejlődésnek, mely jelentős részben akkori püspökei folyamatos fejlesztéseinek eredménye volt. Megépült a Szent Rókus Kápolna, a Piarista templom, a Domonkos rend temploma, a Fehér templom, illetve – az országban máig egyetlen- diadalív is.
Vác városának iparosodási folyamata a 19. században kezdődött meg, a korábbi céheket manufaktúrák, később pedig gyárak váltották fel. A következő fontos esemény 1846-ra datálódik, amikor is megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal. Emellett az 1848–49-es szabadságharc két jelentős csatája is a településen zajlott. A kiegyezés időszakára tehető a polgárosodás folyamatának elindulása, a sportklubok, az önképző körök és a sajtó fellendülése. Az 1950-es éveket követően, a 20. század két világháborúja után megváltozott Vác szerkezete, majd a rendszerváltás után ismét megnőtt az egyház szerepe, az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására.
Mára a település gazdasága újra átalakulóban van, a korábbi állami építmények magántulajdonba kerültek, az egykor több ezer munkást foglalkoztató Dunai Cement Műből Duna-Dráva Cement lett. Vác városának és térségének fő húzóereje, központi szerepe egyrészt Budapesthez való közelségéből, másrészt pedig a helyi lakosság magas szintű képzettségéből, valamint a szolgáltatások, munkalehetőségek magas színvonalából ered. Ezek a jellemzők illetve a növekvő számú állás és munka Vácon teszi az egész régiót népszerűvé és vonzóvá a letelepedni vágyó cégek, illetve a munkavállalók köreiben egyaránt.
Vác legutóbbi álláshirdetései:
- gépkocsivezető
- szerelő
- értékesítő
- jogi koordinátor
- műszaki vezető
- gépjárművezető
- fröccsöntő szerszámkarbantartó
- karbantartó
- villanyszerelő
- személy-és vagyonőr
- pék
- kötészeti munkatárs
- műtőssegéd
- csecsemő-és gyermek szakápoló
- reumatológus szakorvos
- gyermekfelügyelő
