November 15-én, csütörtökön, egy konferencia keretében Kesztölcön vállalatok, állami és önkormányzati személyek ismertették, illetve tárgyalták meg a „Modern Falvak” program térségünkre gyakorolt jövőbeni hatását. Az eseményt Nyírő András, a Virágzó Kesztölc Egyesület elnöke nyitotta meg.
A konferencia első előadója, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke volt. Az agrárium szerepe a vidékek életében című előadásában kitért arra, hogy nemrégiben látogatott el Kesztölcre, ahol megismerte a falu gasztronómiáját és történelmét is, így jó érzéssel érkezett vissza a településre. Elsősorban a vidék szó jelentését ecsetelte. A vidékfejlesztés során a kisvárosokat, községeket és falvakat részesítik előnyben, hiszen mint elmondta „sikeres vidék nélkül nincs sikeres Magyarország”. Kifejtette, hogy a rendszerváltás előtti időszak komoly sebeket ejtett a kistelepüléseken, ezért a gazdák közötti összefogás sem teljes egyelőre. Kitért arra is, hogy a fejlődő település titka az élő környezet megvédése, de a vidéki közösségek megtartása is fontos feladat. A hatékony fejlődés érdekében, pedig a falvakat össze kell hozni a városokkal. Hozzátette, hogy az országban fontos a termelés, a jó minőségű termékek előállítása, hiszen az egész világon az EU-ban a legszigorúbb az élelmiszerbiztonság. A sikeres agrárgazdaság területén három fontos tényezőt említett: versenyképesség a kamaratagság körében, kedvező agrárpolitikai döntések és nem utolsó sorban a nemzetközi érdekvédelem. Elmondta azt is, hogy fejlődés köszöntött be ezen területen az országban, hiszen a támogatásoknak köszönhetően jobb eredmény született. Például a különböző modern eszközökkel az előző években a fagykárt sikerült kiszorítani a korábbiak egyharmadára. Nem utolsó sorban fontosnak tartja azt is, hogy a népességet meg kell tartani a vidéken, hiszen ha mindenki a nagyvárosokba költözik, akkor nem lesz elég munkaerő a termelésben. Ehhez viszont az kell, hogy a vidéki kistelepüléseken az emberek ne érezzék rosszabbul magukat, mint a nagyvárosokban.
Popovics György a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat elnöke elmondta, hogy fantasztikus érzés Kesztölcön lenni: kiválóan fejlődő település, csodás történelemmel, színes nemzetiségekkel és nagyszerű gasztronómiával. Kiemelte, hogy a Megyei Értéktárba elsőnként került bele Kesztölc egyik nevezetessége a templomi mozaik oltárkép. Hozzátette azt is, hogy ő a kistelepülések szerelmese, már a 90-es években ezt a területet választotta magának. Ő is kistelepülésen él, imádja hazáját, Bábolnát és mindent elkövet, hogy a kistelepülések úgy fejlődjenek, ahogyan ők szeretnének. Elmondta azt is, hogy 2019-ben a Modern Falvak program nagyszabású útfelújításokkal indul el. Az identitás területén pedig szeretnék egymáshoz közelebb hozni a megye három nagy régióját (Esztergomot, Komáromot és Tatabányát), hiszen ezen régiók lakosainak nagy része nem is ismeri egymás kultúráját, környezetét, ezért olyan programot szeretne létrehozni, ahol egymást való meglátogatással ismerhetnék meg a megyei értékeket.
Prof. dr. Tóth Tamás, a gödöllői Szent István Egyetem rektorhelyettese Vidékbiztonsági dimenziók címen tartott előadást, melynek kertében az ország területén jelenlévő gazdasági és szociális-társadalmi szakadékokat taglalta, de összehasonlította országunkat a világ többi országával is. Beszédében elmondta, hogy jelenleg óriási különbség van egyes területek és települések között, a szakadékok megszűntetése érdekében pedig a „Modern Falvak” program megoldást jelenthet. Kiemelte, hogy az adott területi struktúrákba a vállalkozásoknak is alkalmazkodniuk kell. Ezáltal óvnunk kell környezetünket, természeti kincseinket, hiszen „a területet csak kölcsön kaptuk az unokáinktól”! A legfontosabb pontok a településfejlesztésben a társadalom, a gazdaság és a közösségi vezetés.
Kolossa József DLA, a Miniszterelnökség, Településtervezési és Területrendezési Főosztályvezetője elmondta, hogy funkció szerint kell kategorizálni a településeket. Fontos a kooperáció ebben az esetben, hiszen a falvaknak kiegészítő szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a városok körül, hogy ők is fejlődni tudjanak. Ebben az esetben fontos az is, hogy egy-egy pályázatot úgy állítsanak össze közösen a szomszédos falvak, hogy együtt tudjanak fejlődni.
Az eseménynek külföldi előadója is volt, Marie-Noäl Neven, a franciaországi Rurality Environment Development vezetője, kinek a beszédjét Nyírő Fanni tolmácsolta. A franciaországi cég feladata az „Okos faluk” előkészítése az Európai Unióban. A vidék és környezetfejlesztésért felelős szervezet célja, hogy koordinálja és előkészítse a 2020 után kezdődő új vidékfejlesztési menetrendet. Az EU is fontosnak tartja a vidéki településeket, hiszen a terület 80% kistelepülésekből áll. A szervezet 20 másik szervezettel működik együtt a program sikeres előkészítése érdekében. A vizsgálat során információt gyűjtenek a vidéki területekről, hogy melyek lehetnek a legjobb megoldások a fejlesztések érdekében. A 15 kijelölt faluból, hatot választottak ki az EU területén, az egyik pedig a magyarországi Alsómocsolád. Az „Okos Falu” programban a lakosság is aktívan részt vesz, melyekben a környezetkímélő és a digitális technológiák is bemutatásra kerülnek.
A konferencia az előadások után két kerekasztal beszélgetéssel folytatódott. Az első kerekasztal beszélgetés témái a falvak és a régiók voltak. Kassai-Szoó Dominika, Kesztölc főépítésze a településfejlesztési útmutatókról beszélt. Hozzátette, hogy az építészeti kultúra megszűnt Kesztölcön is, ezért is jó, hogy most már településarculati kézikönyveket hoznak létre, melyekkel a lakosok is megismerkedhetnek. Dankó Kristóf, Dorog főépítésze elmondta, hogy ők Dorogon már régebben összegyűjtötték a védett épületeket, melyek egy részét sikerült is felújítani. Kiemelte, hogy Dorog után Kesztölcön is elkezdődött ez a folyamat. A településarculati kézikönyv kiadásával pedig a meglévő épületeket helyesen lehet helyreállítani. Styevola István, a Piliscsabai Önkormányzat Településfejlesztési és Informatikai Bizottság elnöke a régiónkban is keresi az identitásokat. Habár Pest-megyei a település, mégis egy kicsit a régiónkhoz tartozik, hiszen a megyei határban található. Szerinte a település arculatát elsősorban a főutak, illetve a közterületek határozzák meg. Ez alapján döntenek az ide költözők és a turisták is. Szekér Zoltán, a Dorog és Térsége Turizmus Egyesület elnöke elmondta, hogy a környező településeket próbálják összehozni, közös programokat szervezni, egymást megismerni. A közeljövőben pedig három településen is szeretnének létrehozni látogatóközpontot (Dorogon, Lábatlanon és Péliföldszentkereszten). Kiemelte, hogy a Dorog-Kesztölc-Piliscsaba kerékpártúra elősegítette a közösségek összekovácsolódását. Nagy Péter az Ister-Granum EGTC elnöke elmondta, hogy ők 40 magyar és 40 szlovák településsel dolgoznak együtt. Próbálnak határon átívelő programokat létrehozni, hiszen a felvidéki falvak fejlődésében kulcsszerepet játszanak a turizmus mellett a helyi termelők is. A fejlesztés az Ister-Granum Eurorégió részéről is elindult, hiszen applikációkkal szeretnék segíteni a helyiek és a turisták életét.
A második kerekasztal beszélgetés témája a technológia megjelenése a vidékfejlesztésben volt. Varga Martin, a Bosch Magyarország küldöttje az „Okos agrokultúráról” beszélt. Az általuk fejlesztett hardverek és szoftverek elősegítik a mezőgazdaságot. Az elektromos meghajtású gépek mellett fontos kiemelni a különböző szenzorokkal ellátott eszközöket, melyek a földből és a területről információkat nyernek ki, ezáltal segítve a gazdálkodást. Kitért arra is, hogy a nagy területeket műholdas, illetve drónos megfigyeléssel könnyebben lehet kezelni, hiszen statisztikát kapnak, hogy például mely területeket kell jobban öntözni. Továbbá hol van szükség kártevők irtására és minden olyan fontos tényezőre, mely a termelést befolyásolja. Farkas Gábor a PriceWaterhouseCoopers technikai igazgatója elmondta, hogy ők is létrehoztak egy „Farm Future” programot. Elmondta azt is, hogy ezek az okostechnikák egylőre a kistermelők számára megfizethetetlenek, de egy új program keretében a jövőben az önkormányzatok támogatni tudják majd őket az iparűzési adókból származó bevételekből. Tarr Zoltán, az Invitech Magyarország programmenedzsere elmondta, hogy a termelőket milyen módon tudják segíteni a programjaikkal és technológiájukkal. Juhász János a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Kft. elnöke elmondta, hogy a megye inkább más identitásokat keres, hiszen területünk inkább hegyvidéki, ezért az erdőgazdaságra kell átvetíteni ezt a technológiai segítséget. Mester Péter, a Magyar Posta Biztosító marketing vezetője zárásként elmondta, hogy a jövőben a biztosítás más formában fog történni, mint jelenleg, hiszen egy kimutatás szerint a világon 50 milliárd eszköz fogja segíteni, figyelni az embereket (6-7 eszköz fejenként), amely által tényleg biztonságban érezhetjük majd magunkat, és a biztosítók is jobban tudnak majd segíteni, ha egy-egy bekövetkezendő folyamatot előre fogunk látni.
Az eseményen az érdeklődők megtekinthették a BYD elektromos autóbuszát, melyet a kínai gyár immáron Komáromban gyárt. A délután folyamán az érdeklődők a Pilis Építészeti Tájegység Arculati Kézikönyvével kapcsolatos nyílt fórumon vehettek részt, melynek keretében a kézikönyv is bemutatásra került.
