Az ősz beköszöntével a most már hagyományosnak mondható poloskainvázió sem maradhat el. Az alábbiakban összefoglaljuk az egyes fajokat, illetve néhány tanácsot adunk az ellenük való védekezésre.
A népi elnevezésük a poloskáknak találó: büdösbogár (vész esetén ugyanis bűzmirigyeiből erős szagú, kellemetlen illatanyagokat választ ki, így a rovarevő ragadozók elkerülik). A legtöbb poloskafaj nem volt honos Európában, szállítójárművekkel érkeztek az amerikai, illetve az ázsiai kontinensekről.
Idén is a legtöbb példányt számláló poloskafaj a hazánkban 15 éve megjelent Zöld vándorpoloska. Idegesítő, hogy ősszel a lakásokba próbálnak húzódni áttelelés szempontjából, még ha ártatlan rovarokról lenne szó talán néhányan meg is bocsájtanák, viszont a Zöld vándorpoloska nagyon kártékony, a mezőgazdaságban minden évben jelentős károkat okoz. A vándorpoloska öt alkalommal vedlik élete során, ezért tavaszól őszig mindig más arculatát láthatjuk (először címeres sárgás változatban, majd vöröses feketés színben piros pettyekkel, később fekete színben piros-fehér pettyekkel, az utolsó két vedlésben pedig elkezd zöldülni, míg teljesen kifejlett példány nem lesz).
Idén is már többen találkozhattak a hazánkban 10 éve megjelent Nyugati levéllábú poloskával. Az egyik hírportál rá is kapott ezen egyedek rémhírkeltésére és emberre ártalmas rovarnak tüntetik fel őket, igazi vámpírként állítják be, pedig csak fenyőféléket szívogatnak. A tűleveleken, a rügyeken, a porzós és termős virágokon táplálkoznak, de a lárvák és a poloskák csak akkor életképesek, ha hozzájuthatnak a tobozokba szorosan zárva fejlődő magvakhoz. Nálunk a legtöbb levéllábú poloska a feketefenyőn fejlődik, mert az szolgáltat a leghosszabb ideig táplálékot.
Fotó: Nyugati levéllábú poloska (izeltlabuak.hu)
Újabb fajnak mondható az ázsiai Márványpoloska. A hazánkban közel öt éve „fészkelő” rovar számos gyümölcs- és zöldségfélét, szántóföldi kultúrát és dísznövényt is károsíthat és még allergiás reakciókat is kiválthat. Az ázsiai márványospoloska szélsőségesen polifág faj. Eddig több mint 100 különböző növényfajon figyelték meg táplálkozását, melyek között számos, gazdaságilag jelentős termesztett növény (pl. gyümölcs- és zöldségfélék, szántóföldi kultúrák, dísznövények) is szerepel. – Az élő egyedeken kívül ideértve az elpusztult példányoknak a szobaporába, levegőjébe kerülő aprómaradványait is – allergiás reakciókat is kiválthat.
Fotó: Ázsiai márványpoloska (orszagalbum.hu)
A címeres poloskaalkatúak csoportjába tartozó további fajok, melyek hazánkban megtalálhatóak: Zöld bogyómászó-poloska, Bencepoloska, Csíkos pajzspoloska, Közönséges szipolypoloska.
A nagy inváziót idén is a „BARNA” nevén ismert ázsiai Márványpoloska és a „ZÖLD” néven ismert Zöld vándorpoloska okozza.
Hatékony „fegyverek”
Sokan próbálkoznak különböző rovarírtókkal, házi csapdákkal, egyedi találmányokkal, melyek sok esetben nem bizonyulnak elég hatékonynak. A védekezés legjobb módja egyértelműen a megelőzés, esetünkben ez a szúnyoghálót jelenti. A gumikesztyű is jó szolgálatot tehet: fogjuk meg és húzzuk le a wc-n, dobjuk egy zacskóba és tapossunk rá. A bűzbomba ugyan eldurran, de sem a kezünk nem lesz kellemetlen szagú, sem a padló vagy a fal, ha esetleg csak simán lecsapná az ember. Jó szolgálati fegyver lehet a pórszívó is, a „beszívott” egyedek után a porzsákra is ajánlott párszor rátaposni, mielőtt kidobjuk. Ha nem eldobható, a bűzvédelem érdekében ürítsük zacskóba és ott lépjünk rá.
Borítókép: Zöld vándorpoloska
dorogimedence.hu
