Mint azt a legtöbb korszerű ipari termelőüzem látogatásakor megszokhattuk és immáron elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ne gépek segítségével állítsunk össze részegységeket, lássunk el termékeket csomagolásokkal, vagy akár helyezzünk át és/vagy számláljunk alkatrészetek, így az ipari technológiák folyamatos fejlesztéseinek megállíthatatlanságával szembesülhetünk. A technikai újításoknak köszönhetően termelési folyamataink mintegy függetlenné váltak a humánerőforrástól, ugyanakkor az anyagfeldolgozás pontossága, a minőségi kivitelezés, ezzel együtt a selejttermékek előfordulása is nagyban visszaszorult.
Az ipari modernitás története
Az ipari termelések részleges, vagy teljes automatizálása hazánk gazdaságába is beférkőzött, ám magát a fogalmat elsőként az Egyesült-államokban használták 73 évvel ezelőtt, míg a programozott villamos folyamatok éles helyzetben való bevetésére a Szovjetúnióban került elsőként sor még 1935-ben egy félig automatizált vízi erőmű által. Ahogyan a hidegháború idején sorra építették be a hadiipari, majd más ágazatba az automatizált gyártástechnológiai gépeket, berendezéseket, egyúttal világossá vált, mekkora fölényt is jelenthet a változatlan minőség dinamikus megalkotása. Bár alkalmazásuknak enyhe hátulütője, hogy a robotok elterjedése nagyszámú elbocsátásokhoz vezethet a közfoglalkoztatásban, ám a speciális szaktudás, ahogyan napjainkban sincs másként, egyre inkább felértékelődik. Évtizedek alatt jelentősen csökkent az automatizált berendezéseknek a mérete, a gyártóegységek könnyen telepíthetővé és szétszedhetővé váltak, így adva egyrészt esélyt a kis- és közepes vállalkozásoknak, hogy lépést tarthassanak a multik és egyéb ipari vállalatokkal, másrészről pedig az új berendezéssel rendelkező piaci résztvevők gyorsan reagálhatnak a technológiai újítások bevezetésére.
Hazai tendenciák az automata gépgyártás területén
A gépipar, mint jelentős gazdasági szegmens már Széchenyi és Kossuth idejében is jelen volt az országban, mégpedig a hídépítések és hajógyártások lefolytatása érdekében. Napjainkban az egykor kimagasló külföldi kapcsolatokkal rendelkező, valamint gépipari hagyományokat őrző vállalatoknak a régióit részesítették külföldi tőkebefektetőink előnyben, ennek alapján a termelés is az ország középső és nyugati régióiba központosult, olvashatjuk a KSH 2012-ben közzétett hazai gépipar felméréséből. Az idei összegzések alapján mintegy 7 %-os termelési növekményt értünk el az ipari termelést tekintve, melyből a feldolgozóipari tevékenységek 95 %-át teszik ki a magyar iparnak, amelynek közel harmadát a járműgyártás fedi le. Mivel az automatizált üzemekben termelt részegységeket legfőképpen kivitelre szánjuk, ennek alapján a hazai exportnak csaknem 20 %-át adja, olvasható a Magyar Idők hírportálján, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért- és szabályozásért felelős államtitkárának értékelése szerint. A Visegrádi négyek közül nálunk a legnagyobb a termelékenységi index, mely ugyanakkor utal a megannyi ágazathoz tartozó munkahely itteni létrehozására is. Csak a járművek vezérlő elektronikájának, illetve szenzorok és prémium műszerfalaknak a kivitelezésén mintegy 6 ezer munkavállaló dolgozik a Bosch hatvani telephelyén, amely egyben elsőszámú foglalkoztatója a település vonzáskörzetében élőknek. Számos elektronikai vállalat települt a vidék ipari parkjába, ahol biztos betanított pozíciókra is szép számmal akadhatunk Hatvan állás hirdetési honlapját böngészve. Termékkínálatuk a fenti felsorolástól természetesen jóval szélesebb körű, ugyanis menetstabilizáló és blokkolásgátló szenzorokon túl (ESP, ABS) kipufogógáz szenzort feszültségszabályzók- és átalakítóknak, vagy épp központi kijelzőknek a kivitelezését ugyanúgy ellátják, olvasható a cég hivatalos honlapján.
Figyelembe véve, hogy a dolgozók nemcsak a gyártástechnológiában, hanem mindezen felül további, önkéntes munkákban is szívesen kiveszik a részüket, így a vállalat adta támogatásokon túl egyúttal a kisváros közösségének oktatásügyi és kulturális célú partnerként is jelen van.
Hirdetés
