Április 5-én Szabó Lorándnak, Dombóvár polgármesterének a kezdeményezésére megalakult Buzánszky Jenő szülővárosában az Aranycsapat Társasága, amely az ötvenes évek legendás magyar labdarúgó válogatottjának emlékét kívánja ápolni elsősorban azoknak a településeknek az együttműködése révén, akik játékost adtak a futballtörténelem egyik meghatározó csapatába.
Több nemzetközi elemzés szerint az 1970-es brazil válogatott mellett a magyar Aranycsapat hozta a legtöbb újítást a labdarúgás történetében, és játszotta a legszebb futballt a maga korában. A legjobb összeállítást így tartjuk számon: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos –Bozsik, Zakariás – Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. Érdekesség, hogy a „névadó mérkőzés”-en, 1952. augusztus 2-án az olimpiai aranyérem megszerzésekor nem teljesen ez a csapat játszott Palotás játszott középcsatárt, Hidegkuti volt a jobb szélen, Budai kimaradt. A másik aranyat hozó mérkőzésen, 1953. május 17-én Rómában, az Európa Kupa döntőjében, az olimpiai stadion avatóján már az állandó csapat kezdett, de itt is szóhoz jutott csereként Palotás Hidegkutit váltva. 1953. november 25-én a londoni 6-3 alkalmából a jól ismert csapat kezdett, csupán Grosicsot váltotta a kapuban Gellér.
A korszak legfontosabb mérkőzésén, 1954. július 4-én a világbajnoki döntőben, amelyen csak az ezüstérem sikerült megint nem teljesen a megszokott csapat szerepelt, Budai helyett Tóth került a csapatba. Az is kérdés meddig tekintjük időben Aranycsapatnak sikeres válogatottunkat. A leghelyesebb dátum: 1956 október. 1954 után már játszanak az új tehetségek közül: Kotász, Fenyvesi, Szojka, Komáromi, Sándor, Kárpáti, Palotai, Oláh, Danka, Hegyi, Várhidi, Csernai, Tichy, Szimcsák, Csordás, Faragó, Raduly, Machos, Takács, Dudás, Kertész, Fazekas, Berendi, Teleki, Ilku, Mátrai, Dálnoki, Szusza, Börzsei. Buzánszky Jenő azonban továbbra is a jobbhátvéd posztján szerepel egészen 1956. július 15-én a Lengyelország elleni győztes mérkőzésen. Ez volt utolsó válogatottsága. 1960-ig még tovább játszott a dorogi Bányász színeiben, és még az 1959-60-as bajnokságban is a legjobb átlagot produkálta a Képes Sport osztályzatai alapján a saját posztján, megelőzve a nála 16 évvel fiatalabb Ihász Kálmánt (Hegyi Iván: Magyarok nagy pályán).
Így teljesen természetes, hogy Buzánszky Jenő jóvoltából Dorognak ott a helye az Aranycsapat Társaságában.
A szervezet megalakulásához kötődően avatták fel a sportpályán Buzánszky Jenő mellszobrát. Az ünnepségen méltatta a város nagy szülöttének pályafutását többek között Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a magyar futball nagykövete, Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője, idősebb Lomniczi Zoltán, az Aranycsapat Emlékéve koordinátora. Az ünnepségen jelen volt Buzánszky Jenő fia is.
Dankó József
Dorog Város alpolgármestere
Fotó: dorogifc.hu
