Az Esztergomi Helischer József Városi Könyvtár Köztünk élnek sorozatának február 12-i vendégei Kipke Tamás magyar újságíró, író és költő, valamint gimnáziumi osztálytársa, Elmer István (szintén író) voltak.
Kipke Tamás egyéves korában Esztergomba került, itt érettségizett a ferences gimnáziumban, 1970-ben. A továbbiakban az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarán tanult. 1973. március elsején az Új Ember katolikus hetilapnál újságíró-gyakornok lett. Pályája itt teljesedett ki; 1990-től főszerkesztő-helyettesként, 2010-ben, mint a szerkesztőség tagja szerepel a neve az Új Ember impresszumában. Alapítója és elnökségi tagja a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének. Az újságírói műfajok tanára Esztergomban, a Pázmány egyetem Vitéz János karán. Újságírói munkássága elismeréseként 1996-ban Táncsics Mihály-díjat kapott. Önálló kötetei: Lélektür (1995), Hiányjelek (1997), Roncshíd (2000), Beatrice leveleskönyve (2004), Jegyzetkönyv (válogatás a Magyar Katolikus Rádióban elhangzott jegyzetekből, 2005), Van remény (válogatás a Magyar Katolikus Rádióban elhangzott jegyzetekből, 2009), Két hangjáték (Pas de deux és Idősebbek hullámhosszán).
Kipke Tamás írói-újságírói munkásságának meghatározója a szülői ház, amelyből katolikus életideált, magyar patriotizmust, széleskörű műveltséget és polgári értékrendet kapott. Az ’56 után felnövő nemzedék tagjaként döntő hatással van rá az úgynevezett beatkultúra, amely nemcsak zenei-hangszerelési stílust, nemcsak útkeresést, nemcsak lázadást, de igényességet, az igazság mélységei és magasságai megtapasztalása iránti igényt jelent a számára. Az írással csakúgy, mint a zenével a ferences gimnáziumi, illetve kollégiumi évek során jegyzi el magát. Bátorítói, egyszersmind tanúi e frigynek szerzetes tanárai s diáktársai, akik közül többel a mai napig, mint kollégával rója az írói-újságírói pálya kalandos ösvényeit. Mint katolikus újságíró hűséges és a maga műfaja szerint szakszerű híve és szolgálója az egyháznak. Teszi ezt – pályakezdése óta töretlenül –, azzal a meggyőződéssel, hogy az olvasó nem pusztán kegyes szövegekre vágyik, hanem valóban informálódni akar. Tudást, látásmódot kapni az élethez. Keresztény, azaz Krisztus-i látásmódot… Kipke Tamás kiválóan bánik nyersanyagával, a magyar nyelvvel, példaadó igényességgel műveli az újságírás valamennyi műfaját a hírtől a tudósításig, jegyzettől az interjúig, szösszenettől az irodalmi riportig. Nem bíró, írásai nem ítélkeznek, sokkal inkább kérdeznek. Mi több: kérdezni tanítják az olvasót. Kérdezni úgy, hogy a válasz a hit, a hűség, az elkötelezettség által szülessen meg az emberben. Kérdezni úgy, hogy míg a kérdés sokféle, a válasz – bár ki nem mondatik – mindig egy irányba mutató lehessen. Írói tevékenysége mellett a Kistemplomos Lovagok Együttes tagja.
Elmer István író, újságíró Esztergomban született. 1970-ben az esztergomi Ferences Gimnáziumban érettségizett. Az értelmi fogyatékosok visegrádi intézetében nevelőként helyezkedett el, majd 1977-től kisegítő-iskolai tanár Budapesten. Közben gyógypedagógus és magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1983-tól az Ikarus című üzemi lap, 1990-től az Új Ember munkatársa. József Attila-díjas (2004). Európa-érem díjazott (2016.)
Műveiből: Ferenc József keserűvíz (1989), Parasztbarokk (1991), Börtönkereszt. Börtönviselt katolikusok visszaemlékezései (1994), Strázsahegy (1995), Isten próbababái (2003), Isten országútján. Elmer István beszélgetése Bábel Balázs kalocsai érsekkel (2005), Mindenhol pap vagyok. Elmer István beszélgetése Beer Miklós váci megyéspüspökkel (2009), Elvitte őt Jézushoz. Elmer István beszélgetése Veres András szombathelyi megyéspüspökkel (2009), Műtét (2010), Keleti lélekkel a Kárpát-medencében. Elmer István beszélgetése Kocsis Fülöp, hajdúdorogi megyéspüspökkel (2012), A magyarok püspöke. Elmer István beszélgetése Cserháti Ferenccel, a külföldön élő magyarok püspökével (2012), Rendelkezésre állok. Elmer István és Kipke Tamás beszélgetése Bíró László tábori püspökkel (2013), Fehér szavak. Kisregények a Pálos rend történetéből (2013), Merre vezet az út? Elmer István beszélgetése Orosz Atanáz görögkatolikus püspökkel (2013), A vízhordó ember. Elmer István beszélgetése Márfi Gyula veszprémi érsekkel (2014), Örökre veszve nem lehet (2014), Az élet a szeretetben teljes. Elmer István beszélgetése Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspökkel (2017), A fogoly szeme legújabb novelláskötete, ami a Gulág emlékév kapcsán került kiadásra.
Kedves olvasóinknak ajánljuk a két újságíró-író köteteinek elolvasását. A legfőbb gondolat, amelyet közvetítettek az est során, hogy véleménykülönbségeink dacára vegyük emberszámba a másikat. Nem a különbségeinket kell nézni, hanem „a legkisebb – vagy legnagyobb? – közös többszöröst; ami közös bennünk: hogy emberek vagyunk”, mondta Kipke Tamás. A mai magyar értelmiségnek ebben példát kéne mutatnia.
Hámosné Szőke Anna
Fotók: Nyári Andrea
