Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárba látogatott szeptember 4-én Czigány György. Nevét leginkább a rendkívül népszerű rádiós műsorából, a Ki nyer ma? komolyzenei vetélkedőből ismerjük, amely először 1969. március 3-án csendült fel, és közel negyven évig hallhattuk. 2007-ben, 10 éve szűnt meg.
Czigány György Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető, érdemes művész. Ő leginkább költőnek vallja magát, több mint 30 verseskötete jelent meg. „Abban az időszakban és miliőben mindenki írt, a líra, a zene, a rádió, a televízió valahogy összefüggött, polifónia volt. Számomra mégiscsak a költészet volt mindig az igazi alkotóművészet.”
Budapesten született 1931. augusztus 12-én, Czigány Károly és Plachtovics Ilona gyermekeként. 1943-ig Győrben élt, a Győri bencés gimnázium diákja volt. 1951-1956 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre járt, ahol zongoraművész tanári diplomát szerzett Kadosa Pál tanítványaként.
1956-tól 20 évig a Magyar Rádió munkatársa illetve zenei főosztályvezetője volt. Közben rendszeresen orgonált a krisztinavárosi templomban. 1976–1996 között a Magyar Televízió munkatársa, 1990 januárja és áprilisa között az elnökség tagja, 1990–1992 között művészeti producere, 1993–1996 között a zenei műsorok stúdióvezetője volt. 1999-től az Írószövetség költői szakosztályának elnöke.
A Ki nyer ma? sikerének az volt a kulcsa, hogy egyszerű parasztnénik ugyanúgy követték, mint Ferencsik János (karmester, az Operaház egykori főzeneigazgatója); persze akkor még csak a Kossuth Rádiót, a Petőfit és a Bartókot hallgathatták az emberek. Ma már van száz rádió, minden kisvárosnak megvan a helyi adója, természetes, hogy nem lehet ennyire népszerű, az egész országot behálózó műsort létrehozni – vélekedett Czigány.
1946-ban megnyert egy novellapályázatot, a díjat pedig a Gellért-hegyen Mindszenty József hercegprímástól vehette át. Aszfaltfolyók (1974) című kötetében erősen intellektuális lírikusnak mutatkozik, aki nyugtalan szenvedéllyel kérdez rá a lét és az elmúlás kérdéseire. Alapélménye a halálra való nyitottság: Bartók utolsó nagy alkotásaihoz hasonlóan lépésről lépésre küzdi ki a természetközelben élő magányos ember harmóniáját. Versei a teljes és humánus élet hiányával vívódó szorongásos életérzést ábrázolják. Szemlélet- és alkotásmódjára az egzisztencialista filozófia is erősen hatott, hiszen a magára hagyott, a létbe kivetett ember drámai kérdéseit fogalmazza meg makacs szenvedéllyel, sokszor váratlanul egybeötvözött képek segítségével.
1960-ban házasságot kötött Jámbor Erikával, aki 2008-ban hunyt el. Három gyermekük született; Czigány Ildikó az első magyar női pilóta, Czigány Zoltán (1965–2011) filmrendező, író és Czigány Gergely.
A könyvtári beszélgetés során betekintést nyerhettünk a 80-as évek irodalmi életébe, vendégünk számos pályatársról megemlékezett. Czigány Györgyöt barátságával tüntette ki Weöres Sándor, Pilinszky János és Borsos Miklós is. Az est zárásaként az Egy vágtató vonat című versét olvasta fel a könyvtár közönségének.
Hámosné Szőke Anna
Fotók: Steindl Nóra
