A Dorogi Barangolások soron következő részében a Petőfi-szobrot és annak történelmi mivoltját mutatjuk be.
Társadalmi változás emlékműcserével, avagy az országzászlótól a Petőfi-szoborig
Dorogon nem ritka jelenség, hogy egy értékteremtő akcióra egyszersmind egy másik érték lerombolásával került sor (pl. a kálváriakápolnát bányász aknatoronyra, a szénoltárt jubileumi emlékműre, a Chorin Ferenc mellszobrot mártír-emlékoszlopra cserélték).
Ilyen története van a Petőfi-szobornak is. A trianoni döntésbe belenyugodni nem akaró magyar politika a II. világháborúig egyre hangosabban követelte az igazságtalanság orvoslását. 1938-ig számos helyen emeltek a szénmedence területén is úgynevezett Országzászló emlékműveket, Dorog Szent István halálának 1000. évfordulóján határozta el erre magát. A tervező ezúttal is Gáthy Zoltán volt, a bánya és a város építészmérnöke. Az emlékmű helyének kijelölése hosszas huzavona után a bányaalagút fölött, az Esztergomi út és a Vilmos császár útja (ma Hantken Miksa utca) találkozási pontjára esett. Ki más avathatta volna fel, mint Habsburg József, a város díszpolgára? A karcsú, mészkőből faragott Trianon feliratú térplasztika köré épített kis parkban tíz éven át emlékezhettek a dorogiak az ország veszteségeire.
Addigra új társadalmi rendszer jött létre, államosították a nagy vagyonokat, munkáshatalmat hirdettek az új rend politikusai. A trianoni emlékműre többé nem volt szükség. Elérkezett viszont az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriuma, amit Dorog is méltó emlékművel kívánt megünnepelni. A budapesti Képzőművészeti Főiskola fiatal szobrásztanulói között ott volt a dorogi Kucs Béla is, aki tehetséges gyerekként és munkáscsalád sarjaként kapott lehetőséget a tanulásra. A család Ózdról költözött Dorogra a jobb munkahely reményében, a fiúgyerek apjával együtt a bányában kezdte munkáséveit. A háború elérte Dorogot, az apa részt vett a német hadsereg aknatelepítésének felszámolásában, s ott halálos balesetet szenvedett. Ez csak növelte a tehetséges fiú esélyeit bekerülni a főiskolára. Néhány barátjával hozták létre a Derkovits Kollégiumot, ahonnan télen segélyt kértek a szegény sorsú tanulók támogatására. Dorog szénküldeménnyel gondoskodott a kollégium fűtéséről.
Balra: Kucs Béla Pihenő bányász című szobra a Rákóczi úton. Jobbra: Gáthy Zoltán Országzászló-emlékműve.
1948 első képviselő-testületi ülésén az a döntés született, hogy „A 48-as emlékbizottság határozata értelmében a 100 éves évfordulót a község Petőfi-mellszobor állításával óhajtaná megünnepelni.” (Képv.testületi jkv, 4/1948. jan. 3. napirend, 50-51. old.) A határozat a következőkkel bővült: „5000 Ft. összegben az Országzászló helyén Petőfi-szobor állítása a Derkovits Kollégium árajánlata alapján, melynek Kucs Béla dorogi növendék a lakója. Önköltségi áron honorálják a község szénadományát. Felállítási ideje március 15.”
A dorogi kortárs művész, Furlán Ferenc szerint a mészkőszobor arcmása nemcsak Petőfire, de Kucs Bélára is emlékeztet. A tervezett időben hatalmas tömeg előtt leplezték le Dorog új emlékművét. A nagyközség lakossága büszke volt a tehetséges dorogi fiú alkotására.
Petőfi-szobor az új helyén (régen és ma)
A művészjelölt már májusban tanulmányi segélyért folyamodott a dorogi képviselő-testülethez, akik a határozat értelmében havi 50 Ft-ot állapítottak meg a tanulmányi eredménytől függően, s ezt január 1-től visszamenőleg kifizették a szobrásztanulónak. Ez az összeg az új forint bevezetése után igen jelentős támogatásnak számított. (Képv.test. jkv, 30/48. május 20.) Ám már októberben 100 Ft/hónapira módosították a határozatot, hangsúlyozva: „Mint tehetséges munkásszármazású képzőművészt segélyezni kívánjuk, annál is inkább, mivel községünkben felállított Petőfi-szobrát közmegelégedésre készítette el.” (Képv.test. jkv. 28/49. okt. 22.)
A növekvő közúti forgalom fontos szerepet játszhatott az 1970-es években hozott szoboráthelyezésben. A korábbi Iskola tér a Petőfi-iskola mögött valóban alkalmasabb helynek bizonyult a városi ünnepségek megrendezésére. Ebből az alkalomból pedig a költő egyben a tér névadója is lett.
Kucs Béla szentendrei műterme az 1980-as években
Kucs Bélának országszerte számos köztéri alkotása igazolja a tehetséges bányászfiú támogatásának helyességét. Dorogon is áll egyik főiskola vizsgamunkája, a Pihenő bányász című szobra a Rákóczi út mentén, a tüdőgondozó épületével szemben. A Gáthy-emlékmű talapzatának mészköveire állított Petőfi-arcmás legendás története pedig évről évre az ország, benne a város történelmére is emlékeztessen bennünket.
Kovács Lajos helytörténész levéltári kutatásai
Címlapfotó: a Petőfi-szobor avatási ünnepsége
