A Dorogi Barangolások cikksorozatunk következő részében a dorogi Holdampf óvodából keletkezett Zrínyi iskolát mutatjuk be.
Dorog legrégebbi iskolaépülete eredetileg községi kisdedóvodának épült az akkori főutcán. A község legmódosabb özvegyasszonya, Holdampf Albertné Halász Alojzia 1906-ban bekövetkezett halála előtt alapítványt hozott létre azzal a céllal, hogy a gyermekeiket nehéz körülmények közt nevelő anyák ebben az intézményben helyezhessék el kisgyermekeiket. Dorognak ugyanis csak rövid ideig működött az első óvodája, anyagi okok miatt azonban hamar bezárták.
Be kell vallanunk: a község vezetői sosem örültek ennek a kegyes döntésnek. Az 1910-ben átadott óvodát azonnal kiszemelték községházának, még emeletet is építettek volna rá, ám a tulajdonjogot a magyar állam gyakorolta, így csak az ő engedélyükkel költözhetett be néhány irodahelyiségbe a községháza. Az 1920-as évektől az volt vele a cél, hogy cseréljen helyet a Mátyás király utcai iskolaépület lakóival, hiszen ők már kinőtték az ottani iskolát, az óvodának pedig elég lett volna az iskola néhány helyisége. 1928-ig azonban hiába próbálkoztak, a cserébe nem egyezett bele a minisztérium. Ekkor cselhez folyamodott a község jegyzője, és ideiglenesen öt évre kérte az átköltözést, azt ígérve, hogy ez alatt felépítenek egy új iskolát a faluban.
Ettől kezdve a II. világháborúig folyamatos volt a huzavona. A minisztérium felszólításokat küldött a dorogi képviselő-testületnek a visszaköltözésre, a jegyző pedig újabb és újabb indokokat talált ki a kötelesség elhalasztására. Végül is sosem történt meg az eredeti állapot visszaállítása.
A háború alatt az épület komoly károkat szenvedett, a községnek nem is volt elegendő pénze a helyreállításra, így állami támogatással előbb megerősítették a földszintes épületet, majd két emeletet építettek rá, és 1949-től Zrínyi Ilona Általános Leány Iskola néven adták vissza a községnek az intézményt. Holdampfné alapítványa megszűnt, az új, szocialista társadalmi rendszerben többé senki sem gondolt az óvoda visszaköltözésére.
Fő feladata az épületnek a 8 osztályos általános iskola működtetése volt, de az 1950-es években volt itt vájárképzés, az 1960-as években pedig – a dorogi gimnázium felépüléséig – középiskola is. Közben 1960-ban visszaállították a koedukált képzést – vagyis visszaengedték a fiúkat az intézménybe, 1964-től aztán elkezdődtek a programfejlesztések is: előbb a Kodály-módszerre épülő zenei tagozatot vezették be, majd a Zsolnai-progamok keretében 1985-től a Nyelvi-irodalmi-kommunikációs, 1990-től az Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiát.
Holdampfné műve – némi változásokkal ugyan, de – szerencsére sosem veszett kárba. Ő pedig olyan korban hajtott végre példamutató szociális újítást Dorogon, amikor még kevés asszony tudott hatást gyakorolni a közéletre. Az iskola emlékkertjében is, a dorogi temetőben is ezért gondozzák emlékjeleit az iskola tanulói és a város vezetői.
Írta és összeállította: Kovács Lajos (a Zrínyi iskola nyugalmazott igazgatója)
Forrás: A Zrínyi Ilona Általános Iskola és jogelődjének 300 éve., Dorogi Füzetek 50.
