Május 29-én az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár vendége volt Kerényi Imre Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista, miniszterelnöki megbízott.
Sokszínű tevékenységének fő vonulata a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozása és ehhez kap-csolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátása. Nevéhez fűződik a 2012-től kiadott Nemzeti könyvtár sorozat, amely minden nyilvános köz-könyvtárban, minden település polgármesterénél megtalálható.
A Nemzeti Könyvtár legelső kötete Tormay Cécile Régi ház című műve. Ő az első magyar író, aki az irodalmi Nobel-díj közelébe került: 1936-ban jelölték, ám váratlanul elhunyt, így nem vehette át a várható elismerést, mégis, a magyar irodalomtörténet megkerülhetetlen alakja. Tormay Cécile az Astoria környékén, a Stáhly utcában lakott, s a Tanácsköztársaság idején sok mindennek tanúja lehetett. Megfigyeléseit, tapasztalásait szép sorban leírta, lévén a politikára igen érzékeny művész. Amit papírra vetett, az mind tény.
A Nemzeti Könyvtár sorozatot 100 kötetesre tervezték, jelenleg 75 kötet jelent meg, a legutolsó Szekfű Gyula szerkesztésében: Mi a magyar? Az eredetileg 1939-ben megjelent tanul-mánykötet a magyarság jellemének keresésével foglalkozik.
A Könyvtári beszélgetés során számos a sorozatszerkesztéshez kötődő történetet hallhat-tunk, a vendég a buktatókról éppen úgy beszámolt, mint a sikerekről. Kerényi Imre első feladata miniszterelnöki megbízottként az volt, hogy a 2011-ben megfogalmazott új Alaptörvény miként kerüljön a köztudatba. Megnézte, hogyan oldották meg ezt például Szlovéniában, és próbálta kita-lálni, itthon hogyan lehetne megvalósítani. Azóta több millió emberhez jutott el az üzenet. Minden év október 6-án a tízéves gyerekek megkapják ajándékba a Nemzeti Hitvallást, a tizennégy éves gyerekek a Magyarország Alaptörvénye zsebfüzetet, a leérettségizett fiatalok pedig Magyarország Alaptörvénye díszkiadását, ami nem más, mint egy történelmi képeskönyv. Úgy gondolják, a régi rómaiak voltak a történelem legnagyobb katona- és jogásznemzete. Ha valaki átlapozza ezt a könyvet, kiderülhet számára, hogy a magyar ugyancsak jogász- és katonanemzet. Amint megjelent az írásbeliség, bizánci és római hatásra punktumokat, vagyis pontokat, szerződéseket vetettek pa-pírra eleink. Ennek a történetét mutatja be a kötet.
Majdnem három éve működik a Magyar Krónika folyóirat, melynek létrehozója Kerényi Imre, aki arra gondolt, olyan lapra lenne szükség, amelyben csak örömteli írások olvashatók – eb-ben a lapban tilos az ellenfelet és a saját oldalt kritizálni. A folyóirat reklámját kevésnek tartja, ezért most azon fog dolgozni, hogy nagyobb hírverést kerítsen a lapnak.
Szóba került rendezői munkássága is, az Újszínházban Wass Albert: A funtineli boszor-kány darabját vitte színpadra. Aki szépet és jót szeretne színházban látni, annak mindenképpen ajánlja. A funtineli boszorkány Wass Albert legismertebb regényei közé tartozik. Reális elemekkel átszőtt meseszerű történetének főhőse Nuca, aki mindössze 10 éves, amikor elkezdődik a cselek-mény. Az ő életének alakulását, gyönyörű, fiatal nővé érését, boldog anyává válását, szerelmesé-nek kétszínűségét, gyermekének elrablását, boszorkányságát, azaz az emberek veséjébe, szívébe látását, majd üldözését, végül titokzatos eltűnését írja le Wass Albert.
A könyvtári beszélgetés végén, kérdéseket tehettek fel a résztvevők, Tát volt polgármeste-re, Kátai Ferenc köszöntőt olvasott fel Kerényi Imrének. Személyében széles műveltségű, intelli-gens, jó kapcsolatteremtő képességű, hazaszerető férfit ismerhettünk meg. Olyat, aki toleráns akár szakmai, akár politikai ellenfeleivel is; a beszélgetés alatt senkiről nem mondott rosszat, igyekezett mindenkiről a teljesítménye alapján nyilatkozni.
Hámosné Szőke Anna
Fotók: Nyári Andrea
