A Könyvtári beszélgetések előadássorozat keretében Kossuth- és Jászai-díjas Vidnyánszky Attilát köszöntötték május 8-án az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban.
Beszélgetőpartnere Pásztó András, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium nyugalmazott tanára volt. Vidnyánszky Attila nem új vendég Esztergomban – az Esztergomi Várszínházban közel 15 éve minden évadban játsszák az általa rendezett színdarabokat, s a Kaposvári Egyetem Színházi Intézet diákjai is rendszeresen fellépnek Esztergomban. Horányi Lászlóhoz, az Esztergomi Várszínház igazgatójához húsz éve baráti kapcsolat fűzi.
Vidnyánszky Attila 1964-ben született az ukrajnai Beregszászon. Édesapja pedagógus, iskolaigazgató volt, édesanyja színházi szakkört vezetett, innen ered a színház iránti szeretete. Gyermekkorát Nagymuzsalyon töltötte. Első diplomáját bölcsészként szerezte 1985-ben az Ungvári Állami Egyetemen, majd két évig irodalmat és történelmet tanított. Első elképzelése szerint filmrendező szeretett volna lenni, de megízlelve a filmforgatás viszontagságait, inkább a színházi pályát választotta. 1992-ben a kijevi Film-és Színművészeti Főiskolán szerezte második diplomáját. Az est során Vidnyánszky Attila jóízű előadásában megismerhettük a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapításának különleges, szinte abszurd történetét, amely színháznak alapítója és művészeti vezetője volt.
Saját színházán kívül dolgozott még a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), Szlovákiában és a volt Jugoszlávia színházaiban, valamint 1999 óta Magyarországon is tevékenykedik. 2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. Két évvel később a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője, majd igazgatója lett. Számos szakmai díjat nyert, 2013-tól a Nemzeti Színház főigazgatója.
Több mint 80 előadást rendezett 20 színházban, többek között a Kijevi Orosz Nemzeti Színházban, a budapesti Nemzeti Színházban, a Pesti Magyar Színházban, az Új Színházban, a Magyar Állami Operaházban, illetve a debreceni Csokonai Színházban, valamint Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban. Előadásai jelentős európai fesztiválokon szerepeltek és nyertek díjakat.
1990 és 1997 között színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem. 2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2012-2013 között a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének igazgatója. 2013-tól az egyetem művészeti rektorhelyettese, 2016-tól pedig egyetemi tanár. Szerinte a jó színész alázatos, és tudja, hogy a munkája szolgálat, a lelkében pedig mindig ég egy kis láng, amely felizzik, amikor a színpadra lép.
Megállapította, hogy nemzetközi viszonylatban is a magyar színházba járó nemzet. Évente több, mint 6 és fél millió színházjegyet veszünk, ami több, mint Németországban. A fővárosi és a vidéki kőszínházaknak gazdag a színházi repertoárjuk. A legnépszerűbb kulturális program a mozi, ezt követi a színház, majd a koncertek. Az utóbbi években egyre népszerűbbek a zenés produkciók, operettek, musicalek; az opera- és balettelőadásokra, valamint a különböző tánc-, illetve mozgásszínházi bemutatókra is mind több néző kíváncsi.
Fontos, hogy a színészeknél a lélekben megmaradjanak az apró lángocskák, és egy-egy produkciónál a láng fellobbanjon.
Az idei Esztergomi Várszínházi műsorban, a Weöres Sándor Psyché-t mutatják be a Nemzeti Színház előadásában, Vidnyánszky Attila rendezésében.
Hámosné Szőke Anna
Fotók: Nyári Andrea
