Dr. Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára május 3-án tartotta a Történelmi regény című előadássorozat tavaszi évadának utolsó előadását „Scylla és Charybdis közt: utazás és egzotikum az irodalomban” címmel az esztergomi könyvtárban.
A tanár úr előadását a fantasztikum világába röpítő regények meghatározásával kezdte. A történelmi regények a történeti vonatkozás miatt hitelesek. Ha a regénynek nincs valós alapja, az hiteltelenné teszi a regényt. Erre példa a hazánkban népszerű Sandokan, egy képzeletbeli maláj kalóz a késői tizenkilencedik századból. A maláj kalóz soha nem létezett, nem küzdött a behatolók ellen. Története először egy 1883-ban kiadott könyvben jelent meg, aminek Emilio Salgari volt az írója. Salgari egy tizenegy könyvből álló sorozatot írt Sandokanról. Az 1960-as években olasz filmsorozatot készítettek Sandokanról, majd az 1970-es években nagy sikerű tévésorozat is készült róla, Kabir Bedi főszereplésével.
Másik ilyen közismert példa Winnetou , Karl May számos regényében szereplő amerikai indián hős. Karl May úgy alkotott képet az indiánokról, hogy életében soha nem járt Amerikában, és nem találkozott indiánokkal. Karl May történeteiben az egyes szám első személyben mesélő Old Shatterhand találkozik Winnetouval, és a kezdetben drámai események után igaz barátságot kötnek. Számos összetűzésben vesznek részt, tanúbizonyságot téve nagyszerű harcmodorukról és embertársaik iránti könyörületességükről. Winnetou karaktere a „nemes vadember” idea megtestesítője, ami az író népszerű romantikus nézete volt. Winnetout mára az egyik legismertebb ifjúsági regényként ismerjük, számtalan kiadást megélt magyar nyelven is. A magyar kiadásból kimaradt, hogy Winnetou a halála előtt megtért, s magát kereszténynek tartotta. Az a meghökkentő, ahogy a kitalált emberkép, egy indián harcos hőssé tud válni, méghozzá egy olyan hőssé, aki halála pillanatiban a katolikus hitre tér.
Az európai gondolkodásra nagy befolyással bírt a felvilágosodás. A felvilágosodás gondolatvilágának jellemzője a liberalizmus, a szabadgondolkodás, amely az emberi értelem teljes autonómiáját, függetlenségét hirdeti. Tagadja a vallási dogmákat és az egyházat. A keresztény hitből csak azt fogadja el, ami az emberi ésszel felfogható és ami e felfogás szerint az erkölcsös élethez elegendő (Isten léte, a világ teremtése, a lélek halhatatlansága). Rousseau állandóan kereste a lelki tökéletesedés útjait. Az emberi értékek mércéje Rousseaunál nem a konvenció vagy a hamis közvélemény volt, az abszolút emberi értékekben való kiteljesedésre törekedett. Az, ahogy Rousseau vélekedik az emberképről, meghatározza az európai gondolkodást. (Jean-Jacques Rousseau: Emil, avagy a nevelésről)
A középkor alapvetően pesszimista gyermekfelfogása hosszú évszázadokon át meghatározta a magánnevelés és iskolai oktatás gyakorlatát. A bűnben fogant gyermeket meg kell óvni saját rosszra hajló természete ellen, ezért feltétlen engedelmességgel tartozik szüleinek, tanítójának. A gyermekfelfogás fejlődésének egy újabb állomása volt, amikor már egyre több olyan értekezést, illemtankönyvet írtak, melyben a gyermekek erkölcsi óvását, nevelését sürgetik. A gyermekkor egyre több szerzőnél már a „krisztusi ártatlanság” korszakaként jelenik meg, de ezt az ártatlanságot meg kell védeni a bűnös világtól. Az ember eredendően jó, csak a körülmények teszik rosszá.
Ami egzotikus, az vonzó és népszerű. Ez onnan ered, hogy az emberek elégedetlenek azzal, amit tapasztalnak. A könyv, amelyet a tanár úr a figyelmünkbe ajánlott James Clavell: A Tajpan.
A Tajpan az európai és ázsiai kultúra különbségeire mutat rá. A fehér ember nagyképűen bevonul Kína földjére, és úgy tesz, mintha ő lenne a civilizáltság csúcsa, közben a több, mint 5000 éves kultúrával rendelkező kínaiak csak mosolyognak. Bemutatja, hogy egy európai még mindig milyen nehezen boldogul Kínában, hogy az elmúlt 170 év alatt nem sokkal került közelebb a keleti és a nyugati gondolkodásmód.
A következő könyv, amely Kínával foglalkozik Lin Yutang: Egy múló pillanat.
40 év történelmi korrajza a könnyed stílusáról ismert, kínai bestseller szerző tollából – egy előkelő pekingi család története a bokszerlázadástól a Japán elleni háborúig. A több szálon futó cselekményen keresztül a huszadik század eleji Kína elevenedik meg. A család életébe gyermekrablók, ópiumcsempészek, mandzsuvezérek és külföldi zsoldosok férkőznek be, és senki sem vonhatja ki magát a történelemformáló események sodrából – forradalom, a császárság bukása, diákmozgalmak alakítják az ország életét. A hagyományok és a modern kultúra összecsapása jellemzi a mindennapokat, de a könyvet át- meg átszövi a tao bölcsessége, mely Jao úr, a regénybeli családfő életfilozófiája.
A kínai történelem szövevényes és változatos korszakát Lin Yutang közvetlen előadásmódja tökéletesen érzékelhetővé és érthetővé teszi a nyugati ember számára, így megismerhetjük az egzotikus világ valamennyi titokzatosnak ható jelenségét.
Az elvágyódás, a távoli utak megtétele ugyanazt jelentik. Az előadás címében levő Scylla és Charybdis közt, arra utal, hogy nem szabad a szirének hangjára hallgatnunk. Nem szabad a saját identitásunkat feladni, nehogy idegenné váljunk a saját országunkban.
Hámosné Szőke Anna
Fotó: Steindl Nóra
